Off
Ha vastagon akarsz szedni valamit
< b>szöveg< /b >
Dőlt
< i>szöveg< /i >
Aláhúzás
< u>szöveg< /u >
Egyéb szöveg formázás:
< font size="szám" color="#0033cc">szöveg< /font >
Ha képet akarsz beilleszteni:
< img src="http://www.akarmi" >
Ha site-ot:
< a href="http://www.akarmi">általad megadott név< /a >
Ezeket a parancsokat kell kimásolni valahova, és ha kiszedted a kacsacsőrök mellől a közöket, akkor mentés után remek segédeszköz lesz...
On
Az nincs :o)
Elolvastam, érdekes az eszmefuttatás, abban tökéletesen igaza van, hogy a beszélt nyelvből egyre jobban kikopik a -ban, de az írott és a beszélt nyelv között bizony jelentős különbségek vannak, és ha arra törekszünk, hogy ezeket összemossuk, akkor bizony jelentős nyelvtani reformot kéne bevezetni.
Ennek szemléltetésére engedjétek meg, hogy idemásoljak egy e-mailt, amit nemrégiben kaptam, remélem a többség tud angolul, aki nem, attól elnézést kérek (és ne kívánja, hogy lefordítsam)
Subject: GO TO EU
The European Commission has just announced an agreement that English will be the official language of the EU - rather than German (the other possibility).As a part of the negotiations, Her Majesty,s Government conceded that English spelling had some room for improvement, and has accepted a 5-year phase-in of new rules which would apply to the language and rename it as Euro-english.
The agreed plan is as follows:
In year1, the soft +c, will be replaced by +k,. This should klear up konfusion and keyboards kan now have one less letter.
There will be growing publik enthusiasm in the sekond year, when the troublesome +ph, is replaced by +f,. This will reduse +fotograf,,by 20%.
In the 3rd year, publik akseptanse of the new spelling kan be expekted to reach the stage where more komplikated changes are possible. Governments will enkourage the removal of double letters, which have always ben a deterent to akurate speling. Also, al wil agre that the horible mes of the silent +e,s in the language is disgrasful and they should eliminat them.
By year 4, peopl wil be reseptiv to lingwistik korektions such as replasing +th, with +z, and +w, with +v, (saving mor keyboard spas). During ze fifz year, ze unnesesary +o, kan be dropd from vords kontaining +ou, and similar changes vud of kors be applid to ozer combinations of leters.
After zis fifz year, ve vil hav a reli sensibl riten styl. Zer vil beno mor trubls or difikultis and evrvun vil find it ezi to understand ech ozer.
(ZE DREM VIL FINALI TRU BE KUM!
Az "amelyek" és "amik" közötti különbségről gőzöm nincs, lehet, hogy tényleg csak annyi, hogy kinek milyen a beszédstílusa. Valószinűleg szóban én is "amit" mondtam volna, írásban általában az "amely"-t használom, de lehet, hogy ez csak generációs (vagy egyéni) firlefranc :)))))
Egyébként hogy sikerült így szétcibálnod széltében a forumot?
Ja, és egy OFF kérdés:
elárulná nekem valaki, hogy lehet bld-t, aláhúzást, linket beszúrni a szövegbe? Köszi előre is.
Húúúúúúúúúúúúúúú, de el****tam! (Hajnal meg stressz meg minden. Meg a hülyeség. Főleg.) Bocsika, bocsika, bocsika!
Itt a (remélhetőleg) jó. (Ha ez se sikerül, elmegyek szerzetesnek. Vagy valami hasonló.) Na, szóval:
Egy hetilapunkban nemrég figyelemre méltó (de legalábbis érdekes)
eszmefuttatást olvastam a -ban/-ben vs. -ba/-be problémakörről. Rövid rezümé gyanánt itt és most legyen elég csak annyi, hogy a szerző korántsem kárhoztatja a -ban/-ben rag kikopását a beszélt nyelvből, és erre meggyőzőnek tűnő érvei is vannak. Ha elolvassátok, kíváncsi lennék a véleményetekre.
Marginális kérdés, de engem érdekel, mer’ csak. Azé’! És még véletlenül se Cillit akarom bántani, csak éppen nála van egy példamondat, amiben az én problémám előfordul:
„Ezekhez fel vagyok szerelve különböző … segédeszközökkel, amelyek … itt sorakoznak a … polcon."
Mivel a mondat nekem úgy is rendben van, ha az amelyek, helyett amik szerepel (privátim én a fenti helyzetben az amelyek-et kissé modorosnak is érzem, de ez nem jelent semmit), ezért felteszem a kérdést: mikor (a)melyek, és mikor (a)mik. Van-é jelentősége, vagy csak a megszokás? Stílus? Generációs firlefranc, kulturális szakadék, mifene?
Más, de hasonló: mi a szignifikáns különbség a láthatók és a láthatóak között. Mikor az egyik, mikor a másik?
Endlich: Egy hetilapunkban nemrég figyelemre méltó (de legalábbis érdekes)
Habár a Szepesy-féle könyvet igencsak szeretem, és biztos hivatkoztam is rá e helyütt, sajnos nem én voltam az, aki linket tudott hozzá. De mivel MEKtaláltam, ímé: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/nyelvtud/babonak/. Néhol kicsit túllő a célon, de az a törekvése számomra nagyon szimpatikus, hogy a nyelvművelésben meggyökeresedett babonákat józan gondolkodással és mérlegeléssel újra kell gondolni.
Igazán szabatos és végre számomra is meggyőző volt a magyarázat mind a kérdőszó-muatatószó, mind a többi téma vonatkozásában :)
A helyesírás ellenörzőt pedig inkább csak a hosszú és rövid magánhangzók miatt használom, mivel tisztában vagyok vele, hogy nagyon sok szó írható egybe is és külön is, csak éppen mást fog jelenteni. Ezekhez fel vagyok szerelve különböző papír alapú segédeszközökkel, amelyek (bocs, de én akkor is így használom ezentúl is) itt sorakoznak a fejem felett a polcon. (MÉK, Helyesírási Kéziszótár, Larousse és jó pár szótár, úgyhogy valahol mindig fellelhető a megoldás, na persze csak akkor, ha veszem magamnak a fáradtságot és elkezdem megkeresni
:-) )
Prof. úr, látnok vagy! Közhírré tétetik, hogy az Írd Jól Egyesület megalakult! Tegnap kaptam meg (pontosabban vettem át) a végzést a bíróságtól. Valami sörözéssel megünnepelhetnénk e jeles eseményt!
Látom, forr itt a rovat. Én is hadd szóljak hozzá, ha nem is szakértôként – Vurugyának nem kell ám mindent elhinni! :-)
Kötôszókkal mondatot kezdeni:
Mindenképpen szabad. Ez persze nem azt jelenti, hogy éljünk vissza e lehetôséggel. Használhatjuk azonban, ha új mondatban megfogalmazott gondolatunkat valamiképp kötni akarjuk az elôzményekhez. Néhány példa:
És mégis mozog (a Föld)! Ez azért egy kicsit más, mint ami az és nélküli változat lenne: benne van a folyamatosság. Ez az és "mindössze" Galilei egész tudományos életére, meggyôzôdésére utal.
Köznyelvi példa: S hogy a maradék se vesszen kárba, ... Itt mindjárt két kötôszó kezdi a mondatot.
Nézzük ezt: De jó idô van! Ez kétféleképp is érthetô (a hangsúlyt az aláhúzás jelzi:) De jó idô van! Itt a "de" nyomatékosítást kifejezô indulatszó. Itt viszont: De jó idô van! a "de" kötôszó. (Egyébként ez utóbbi az elôbbibôl származik.) A "de" oly sokszor áll a mondat elején, hogy a népnyelvben létrejött a "De hiszen"-bôl a "Dejszen" mondatkezdô szervetlen összetétel.
A Nyelvművelô kéziszótár szerint akkor is állhat elöl kötôszó, ha gondolatilag nem kapcsolódunk az elôzményekhez, hanem éppenséggel új fordulatot viszünk a beszélgetésbe: "És te hogy vagy?" Végül ideírom Zrínyi Miklós Peroratio c. versének 3 strófakezdô sorát:
2. versszak: És mikor az a' nap eljün, melly testemen 3. versszak: S honnan Scitiábul kijütt magyar vitéz, 4. versszak: De hiremet nemcsak keresem pennámmal,
Vonatkozó névmás(i határozószó), pl. mikor - amikor:
Az a-val kezdôdôek az "az" utalószó és a megfelelô vonatkozó névmás összeolvadásából jöttek létre: Eljött az, kit vártam -- Eljött, az kit vártam -- Eljött, a' kit vártam (még a múlt században is írták így) -- Eljött, akit vártam. A fenti 3 Zrínyi-sorban is látni e jelenséget. További közmondások és irodalmi idézetek:
Ki korán kel, aranyat lel. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. Hol vár állott, most kôhalom. Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak.
Úgyhogy mindkét formát bátran használhatjuk; néha persze stilárisan különböznek, ahogy azt LvT szépen kifejtette.
Hibát vét:
Pleonazmus, azaz szószaporítás. Helyette sokkal jobb: hibázik, vétkezik, hibát követ el, hibát ejt stb., vagy a hibázás közelebbi meghatározása: mellényúl stb. Ugyanolyan szerkezet ez, mintha az mondanám: fölöslegesen szükségtelen nem kellô tárgyak.
Az, hogy az Országh-szótárban benne van, szerintem nem sokat jelent. A figura etymologicához valóban csak hasonló, az alakok különbözôsége viszont számomra inkább csak a terpeszkedô kifejezésekkel rokonítja.
Más:
Szepesy Gyula Nyelvi babonák c. könyvét rumci – mint kedvencét – már megemlítette valahol. Linket (kapcsot, ugrást?) is tett bele, minthogy a szöveg már fenn van a MEK-en. Most hirtelenjében nem találom; tudja vki, hova raktam a Cavintonomat?
Kedves CILLI, maradjunk abban, hogy mindegyônk írásában lehet hiba. A tiedben is volt néhány, de itt tényleg nem egymás kicikizése a fô csapásirány, ahogy vurugya meg LvT is írták. Viszont egy konkrétum: mint írtad, nem vagy biztos az egybe- és a különírás kérdésében (khm... magyar tanárunk, magyar órák), s ebben segítséget vársz a "helyesírás ellenőrzőktôl". Szóval ezek a helyesírás-ellenôrzôk (én a szóellenôrzô megnevezést jobbnak tartom) pont e kérdésben tudnak a legkevesebbet, hiszen a kétes esetek szinte mind olyanok, hogy két önálló szóként is megállják a helyüket (legalábbis szintaktikailag). Ezért hiába hibás az, hogy a honi tanerôdet magyar tanárként emlegeted, a szóellenôrzôn bôven átmegy, hiszen ô nem tudhatja, hogy nem a spanyol anyanyelvű országban téged tanító, s történetesen magyar származású (s mondjuk matek-)tanárodról van-e szó.
A kérdéses mondatoddal, Cilli, csak a következő gondjaim voltak:
-Nem értettem, amikor olvastam. Kerestem, mi felel benne az "olyan valaki"-re. (Hiába írtad le utólag, hogy ez egy jó mondat, mivel többet nem mondtál, a dolog még mindig zavar, és továbbra sem értem. Nem azt nem értem, amit mondani akarsz azzal a mondattal, hanem a szerkezetét.)
-Kissé agresszívnek tartottam, hogy egy nyelvészről pár szava alapján azt állítod, hogy mit magyaráz és hogy nem ért a témához.
-Ráadásul az említett mondatod igaz sem volt, mert a nyelvész általad kifogásolt vonatkozó névmása helyes volt, mint itt utóbb kiderült.
Ezek tények. Ha az utolsó szót szeretnéd, OK, én lezártam, de én kizárólag e három dologról beszéltem, ez nem kötözködés, azaz nem a bosszantásodra írtam, ha így tekintesz rá, akkor ne is írjunk róla többé.
Ha bármivel megbántottalak volna, elnézésedet kérem.
Még valami: ha már ennyit ragiztuk a hibát vét kifejezést. Levettem a polcról a magyar Értelmező Kéziszótárt, azt írja, hogy vét: elkövet. Ebből az következik, hogy a hibát vét redundancia, ahogy azt az Országh féle magyarázat alapján te is írtad, hiszen a vét ige már magában foglalja a hiba kifejezést is.
Köszi a vigasztalást, egyébként a hibát vét nem az általam felvetett probléma volt, én a "melyek-amelyek"-en és az "és"-sel és "de"- vel keződő mondatokon lovagoltam.
1360-as megnyilvánulásom pedig vurugya alábbi soraira vonatkozott.
"Nem vagyok indulatos nyelvészkedő, csak nem szeretem ha olyan valaki magyaráz, sőt publikál egy témában, amelynek kereteivel közben ő maga sincs tisztában
Hát ez a mondat viszont nagyon rossz, az "olyan valaki" arra utal, hogy a következő valamelyik tagmondatban az "aki" vonatkozó névmás fog hozzá kötődni, ehelyett az "amelynek" névmás következik, ami ráadásul nem is személyre utal, s alaposan összekutyulja a mondat logikáját."
Szerintem a fenti - álatalam írt - mondat semmiféle stilisztikai hibát nem tartalmaz és semmiféle logiaki bukfenc nincs benne. Na ezért akadtam ki egy picit. Készséggel elismerem, ha hibát ejtek (a véteket még nem zártuk le, ugye?), de a l'art pour l'art kötözködést nem szeretem.
Mellékesen elmondanám, hogy itt páran hivatkoztak arra, hogy az iskolában igy tanítják meg úgy tanítják, nos az én magyar nyelvtudásom történetesen nem az iskolából származik, ugyanis általánosban egy borzasztó rossz magyar tanárunk volt, aki képtelen volt fegyelmet tartani az órákon, ennek következtében a magyar órák rendre kudarcba fulladtak. Középiskolába pedig egy spanyol anyanyelvű országba jártam, igy aztán, amikor hazatértem (19 évesen), akkor kezdtem el megtanulni egy csomó alapvető szabályt. Azóta eltelt közel 20 év, amiből én kb. 15 évet tolmácsként és fordítóként dolgoztam, úgyhogy elég sok nyelvi fordulatnak és szabálynak voltam kénytelen utánanézni. Ezért vagyok jobban "kihegyezve" a hibákra és ezért akadok ki, ha a mondatomba olyan stiláris hibát magyaráznak bele, ami nincs ott :))) Ezzel együtt természetesen velem is előfordul, hogy helyesírási hibát követek el, főleg a rövid és a hosszú magánhangzókkal, meg az egybeírás - különírással állok hadilábon, de szerencsére amióta számítógéppel dolgozom a helyesírás ellenőrző program nagy segítségemre van ebben is. (Más kérdés, hogy amit ide írok a fórumra azt nem írom le előtte egy szövegszerkesztőben és nem futtatom le rajta a helyesírás ellenőrzőt.)
Ismereteim szerint most mindenki öntevékenyen dolgozhat, a közösségi aktusok a topikra szorítkoznak.
Az elnök úr legutóbbi, nekem írt emiljéből az derült ki, hogy egy ideig igazolt távollétével lesz kénytelen kitüntetni minket. Így felé a drótpostás kapcsolat tűnik most a legbiztosabbnak.
Hoppá, nagyon észnél kell lennie annak, aki e rovat hasábjain meg akar szólalni... :-)
phls-től a szervezeti élet legfrissebb hírei (bejegyzés, gyűlés, beszélgetés stb.) után érdeklődöm, ha vannak ilyenek.
Ugye, új tagokat (vitapartnereket...) is várunk? :-)
A megszólalásomban elrejtett nyelvi hibáim meglelői és kijavítói értéktelen tárgyjutalomban részesülnek!
Nem lenne célszerű, ha agressziónak fognád fel a veled kapcsolatos hozzászólásokat. Pédának okán rumci engem többször már "a földbe döngölt", de ennek ellenére mérvadónak tartom a véleményét, még akkor is, ha az enyémmel ellentétes.
Itt a topikban különböző "színvonalú" emberek találkoznak -- én sem tartozom az élmezőnybe, legfeljebb diakrón kérdésekben és komparatisztikában produkálok átlag felett --. Ez alkalom arra, hogy magunkat ellenőrizzük, megvédjük álláspontontunkat, illetve még szűk körben hagyjuk meggyőzetni magunkat, mielőtt egy problematikus véleménnyel kilépnénk a nyilvánosság elé.
Ekként is értelmezem rumci 1363-as hozzászólását, mely engem is "eltalált": az ÉKSz alapján "el kell törölnöm" az általam a 1358-as hozzászólásban felállított 1. kategóriát. Nincs olyan vonatkozó névmás, mely helyett ne lehetne olyan környezetet, stiláris szintet találni, ahol ne lehetne használni a megfelelő kérdő névmást, határozót. Az ÉKsz (1992) példái: "Egy héttel előbb, hogy letelt a határidő...", "Megcsinálták, ki hogy tudta."; "Fusson, ki merre lát."; "Vegyen, ki hányat akar."
De hogy téged is "megvédjelek": nem látom problémásnak a hibát vét kifejezést. Ennek ugyan az ÉKsz-ben elfelejtettem utánajárni, de pl. az Országh-féle Angol-magyar nagyszótár hozza az alábbi szócikket: "fluff: ... Bvi ... 3. biz hibázik, hibát vét; bakizik".
A hibát vét idióma, nem elemezhetjük pusztán az őt alkotó szavak egymásutánjaként. Nem feledkezhetünk meg egy ősi (költői) eszközről: a gondolati alliterációról. Ennek során az igei állítmány kiegészül egy -- egyébként felesleges -- névszói "erősítő" taggal, mely az eredeti formájában az ige gyökének megfelelő főnév, pl. "megharcolja harcát", de ide sorolható az "eső esik" is. Tipológiailag a hibát vét hasonló szerkezet: a hiba konkretizálja a vét jelentéstartalmát. Nem felejtkezhetünk el arról sem, hogy a vét a vet tő variánsa: a jelentésszeparációt éppen a rögzült szókapcsolatok segítették elő.
Lehet, hogy fáradt vagyok, és nem olvastam figyelmesen, de komolyan bajotok van a melyek vonatkozó névmási használatával, vagy ez poén, és csak hülyéskedtek? Ha az első, megrettentem, de biztos bennem van a hiba, és csak nem hallom ki a smileykat.
Akkor most már csak azt szeretném tudni, hogy e topicnak az-e kitűzött célja, hogy egymás hozzászólásait az utolsó betűig és vesszőig lekritizáljuk, vagy az, hogy a komolyabb helyesírási hibákat az ineterneten üldözzük. Ugyanis stilisztikailag nincs olyan mondat, amibe ne lehetne belekötni. Igen a tieidbe is kedves vurugya, de most semmi kedvem hozzá.....
De akkor őhozzá hasonlóan hozok egy új szabályt a magyar nyelvben: Magyar mondat soha nem kezdődhet LY-nal, punktum.
Kivétel ez alól, ha a lyuk, lyuk, lyukasztó, lyukvágó, lyukszedő, lyukacsos szavakkal kezdjük a mondatot.
Ugye érted, hogy ez egy tök fölösleges szabály volt, azaz nem volt egy igazi szabály.
LvT-nek igaza van abban, hogy a nyelvi szabályok nem arra valók, hogy rettegésben tartsák a nyelvi beszélőket, sem arra, hogy a műveltség zsinórmértékéül állítsák. Egyszerűen vannak nyelvi értékek, melyeknek megőrzése fontos egy nemzet számára. Ezeknek lenyomata a helyesírási szabályzat. Útmutatóként is fontos a rögzített szabálygyűjtemény, azok számára, akik helyesen és szabatosan szeretnének beszélni, vagy akiknek a nyelv a munkájuk: újságírók, médiaszakemberek, WEBMESTEREK(!), stb.
A nyelvi szabályok változnak, követik a beszélt és írott nyelvet. Hallottam olyat, hogy tervek szerint az "eszek", "iszok" igealakok hamarosan szabályosnak fognak minősülni, mert annyian használják ezeket. És a számtalan jelentésmódosulás? A MNyÉSz is változik.
Arra kellene csak vigyázni, hogy ne szegényedjen a nyelv. Ha jól emlékszem, egyszer már írtam ide a budapesti "öt kerület, hét kerület" -tel kapcsolatban, de ha nem, íme:
Szerintem ezeknek elfogadásával gazdagabb, érdekesebb lenne a nyelvünk... Mert minden sorszámnév képzése mehetne a régi módon, KIVÉVE a fővárosi kerületeket! (Pécsett, Debrecenben, stb. is vannak kerületek, de ott tudtommal nem "ötkerületeznek" a városlakók...)
Ha már megszólaltattam, ámbár a vurugya által rámtaksált szakértői státus magam által is megkérdőjelezhető.
A kérdő és vonatkozó nézmások ügyében idézném a hatályos MHSz 261. pontjának pédáját: "A hegymászásban elfáradt, s mikor egy forráshoz ért, rövid pihenőt tartott".
A vonatkozó névmások elég késői fejlemények, és a megfelelő kérdő névmásokkal való "felcserélhetőségüket" illetően három gyakorlati csoport állítható fel (szerintem): 1) A jelentés teljesen differenciálódott, pl. "hogy(an)" ~ "ahogy(an)"; 2) A differenciaálódás megtörtént, a kérdő névmás már csak jelentős stíluskülönbséggel léphet a vonatkozó helyébe: "ki, mi" ~ "aki, ami"; 3) A diferenciálódás 'folyamatban': ide tartozik a "mely" ~ "amely" is. Ez utóbbiak szabadon felcserélhetőek az irodalmi és a köznyelvben, jóllehet a kérdő névmás vonatkozói használatának lehet már egy kis archaikus "stichje", de ez semmi esetre sem kodifikálható mértékű.
Másik téma: nem felejtkezzünk el arról, hogy itt a fórumon praktikusan élő beszéd folyik írásban, mint megboldogult egyetemista koromban a kocsmaasztal melletti filozofálgatások során. Emiatt nem marasztalható el vurugya a laza mondatszerkesztés miatt. Az inkriminált összetett mondatból egyébként sem hiányzik kötőszó, csupán a második vesszőt cserélném kettőspontra: "Sok a nyelvi babona az országban, egy részüket magyartanárok tejesztik: tőlük hallottam azt a babonát is, hogy nem lehet és-sel mondatot kezdeni.". Mind az urali, mind az altaji nyelvek egyik tipológiai jellegzetessége az eredendően "jelzetlen" összetett mondat.
Zárszóként: Igen jó lenne, ha mindenki merné a saját egyéni költői nyelvét használni, és nem ilyen-olyan megalapozottságú klisékben fogalmazni. A nyelv eszköz arra, hogy kifejezzük magunkat, éljünk vele...
Megkérdeztem: Hogyan lehet valakit meggyőzni arról, hogy a magyar nyelv szabadabb annál, minthogy felületesen megfogalmazott általános szabályok közé szorítsák? Hogy nincsen tilalom az és-sel való mondatkezdésre?
Egy középiskolás diák válasza: -Olvasson irodalmi műveket, azok tele vannak ilyen mondatokkal!
Vannak művek, melyekben hemzsegnek az efféle mondatok.
Vannak oly szép mondatok, melyekben a jó magyar beszélő számára fel sem tűnik, hogy szabálysértés rejlik.
Vannak oly szabályok, melyeket újra kellene gondolnunk - nem középiskolás fokon.
Nem vagyok indulatos nyelvészkedő, csak nem szeretem ha olyan valaki magyaráz, sőt publikál egy témában, amelynek kereteivel közben ő maga sincs tisztában
Hát ez a mondat viszont nagyon rossz, az "olyan valaki" arra utal, hogy a következő valamelyik tagmondatban az "aki" vonatkozó névmás fog hozzá kötődni, ehelyett az "amelynek" névmás következik, ami ráadásul nem is személyre utal, s alaposan összekutyulja a mondat logikáját.
Hali!
Ugyan tudom, hogy nem telefon, de beleszólnék... A kérdőszavak irása valóban sulyos hiba, amitől csupán régies szövegekben, vagy irodalmi művekben lehet elirni, ebben Cillinek igaza van. Nagyon nem mindegy, mikor vagy amikor, melyek vagy amelyek...
"Ami a kötőszóval nem kezdünk mondatot" szöveget illeti, annak kapcsán leirnám a magyartanárom véleményét: Kötőszóval _általában_ nem kezdünk mondatot, kivétel ha a helyzet megköveteli. Például hangulatfestő volta miatt. Más az, hogy: Akkor elmegyek itthonról! és Hát, akkor elmegyek itthonról! Utóbbi esetben azt várja, hogy tartóztassák, elöbbiben nem. Mondhatnék még hasonló példát a de, és esetében is. Azért tanitják ezt a szabályt sokfele tiltásként, mert nem feltételezik, hogy egy általános iskolás gyerek különbséget tud tenni az általános alkalmazás, a költői szabadság és a hangulatfestés között. A tanárunk feltételezte, hogy nekünk menni fog...
Pár hét mulva biztos ujra erre járok, gondolom reakció ugyse lesz addig a beirásomra.
Veg
P.S.: Sajnos gondom van a géppel, a hosszu magánhangzók nem mindig iródnak ki, főleg az i, ö és ü betüknél :(
vurugya: ha te írtad rosszul, véletlenül, az megint más tészta, de ha az író, az bizony súlyos hiba. Egyrészt mert ilyet szerintem véletlenül nem lehet leírni, ha valaki tisztában van a szabállyal, másrészt, mert nyomtatásban ne maradjanak bent véletlenül elírt dolgok.
Nem vagyok indulatos nyelvészkedő, csak nem szeretem ha olyan valaki magyaráz, sőt publikál egy témában, amelynek kereteivel közben ő maga sincs tisztában. Na jó bonyolultan fejeztem ki magag, de azért nyilván érthető, hogy mit akartam mondani.
A nagy költők példája meg ebben az esetben nem hiszem, hogy ül, írtak ők le pár cifra dolgot, amit ha jól emlékszem költői szabadságnak neveztünk az iskolában :))
Kedves Cilli, attól, hogy valakinek egy mondatában hibát véltél felfedezni, még nem kellene azt mondanod, hogy nekem ne magyarázzon magyar nyelvről valaki, aki képes ezt leírni .
Az indulatos nyelvészkedés a nyelvészet egyik ága?:)
Egyrészt nem Neked magyaráz, hanem annak, aki elolvassa. A felhozott irodalmi példák pedig ülnek, abban igaza lenne még akkor is, ha a hüjét mindig pontos jével írná.
Én nem kifogásoltam volna a régies "melyek"-et az amelyek helyett, de elbizonytalanítottál, utána kell nézni. Hol vannak ilyenkor a rovatból a profik?
Ja, és most nincs itt nálam az a könyv, de lehet, hogy én billentyűztem rosszul, s hagytam le azt az ominózus "a" betűt...
