Szerintem Tolsztoj soha életében nem volt abban a helyzetben, hogy a jó dumákat levédhette volna, Vonnegut Jr. meg még ha olvasta is (belőle kinézem) azonosulhatott annyira a gondolattal, hogy a magáénak érezte és nem tűnt fel neki...
Azt hiszem Vavyen Fable elemezte ezt a plágium dolgot a Pepita Macskában :))) (Ha már könyvajánló.. bár lehet sejteni, hogy melyikre gondoltál igazából) Összefoglalva: nincs új a nap alatt, és nem szerencsés kisajátítani/levédeni a jó dumákat, mert óhatatlanul másnak is eszébe juthatnak, random alapon akár ugyanúgy ;)
Közben elolvastam én is és tényleg aranyos :) Gondolatgyűjtemény. Bár a vége olyan, mintha elvágták volna... és az említett készülő regény kiadatlan marad :((
"Nem igaz, hogy a jó nem győzedelmeskedhet a gonosz fölött. Csak az angyaloknak is úgy kellene szerveződniük, mint a maffiának."
Ez egyébként majdnem plágium kategória, Tolsztoj Háború és Békéje majdnem ugyanígy kezdődik, csak ő valahogy azt írja, hogy a jó embereknek éppen úgy kéne összetartaiuk, mint a rosszaknak. Ajánlom. Mármint a könyvet.
Én nem tudom, kb. 13 éves korom óta olvasom minden egyes írását ami megjelenik, akár angolul is. Nekem olyan, mint egy apa, aki a lázongó tinédzser gyermekének meséli, hogy igaza van mindabban ami ellen lázad, de mégsem úgy kell megoldani, hogy vagdalkozunk, és megmutatja a 100 szívás között random szerűen elhelyezett max 3 pillanatot, amiért ez az egész (42) megéri.
Nekem nagyon hiányozna, ha nem ismerném és szeretem ha ugyanazt többször is elmesélik így, ha más más változatban is, olyan otthonos.
nem dehogy. csak olyan dolgokat ír le megint amiket már leírt, akár többször is. Meg engem egy kicsit az is untatott, hogy végig ugyanazon az érzelmi szinten mozog. értem én, hogy nagyon kiábrándult, meg is értem, együtt is érzek, de ő ennél fényévekkel jobb író.
