Az elek pityu vs. kocsi ilona topic címhez mit szólsz, kedves krz, te kis macsó :)))
Egy érdekes cikket találtam a témáról a mai (1999. augusztus 30., hétfő) Népszabadságban, íme:
Kasza László: Hatalom és sajtó
„Herr Grass, nagyon örülnék, ha hivatalos szerepet is vállalna az új kormány kultúrpolitikájában!” „Kancellár úr – válaszolt a megszólított –, akkor senki sem tartaná hitelesnek, ha védem politikáját.” „Viszont lenne hatalma, ami súlyt adna szavának” – érvelt a politikus. „Hát éppen ez az! Jobb, ha szavamnak erkölcsi és nem hatalmi súlya van” – zárta le a témát az író, és nem vállalta a felajánlott pozíciót.
Az idézett beszélgetés, amely 1969-ben zajlott le Willy Brandt frissen megválasztott német kancellár és Günter Grass író között, pontosan mutatja a hatalomba lépés problémáját. Ahogy valaki pozíciót vállal a kormányzásban, már nem mint X. Y. értelmiségi jelenik meg az emberek előtt, hanem a hatalom birtokosaként és képviselőjeként, aki mögött ott áll a hivatal.
Ez persze nem jelenti, hogy értelmiségiek, írók, szakemberek ne vállaljanak szerepet a politikában, akár kormányzati oldalon is. De szavuk ettől kezdve a hatalomé. Ennek van előnye és van veszélye. Érzésem szerint ez utóbbinak nem szentelt elég figyelmet Elek István közíró, miniszterelnöki tanácsadó gyors egymásutánban megjelent három cikkében (Népszabadság aug. 11.; Magyar Hírlap aug. 16.; Élet és Irodalom aug. 20.). Erre utal a cikkek aláírása és hangvétele. (Tartalmukkal nem kívánok foglalkozni.) Kettőt (Magyar Hírlap, Élet és Irodalom) úgy írt alá, hogy „közíró, a miniszterelnök tanácsadója", harmadiknál csak az utóbbi címét használta. Csakhogy Elek „közíróként” ma legfeljebb a rovarok nemi életéről értekezhet, társadalmi, politikai témákról nem. Ő a hatalom részese, azért fizetik. Véleménye a kormányé. Viszont „a miniszterelnök tanácsadója” aláírás felett sok mindenről kifejtheti véleményét (ami természetesen meg fog egyezni a kormányéval).
Egyébként nem idegen a demokratikus országok gyakorlatától, hogy jó tollú értelmiségieket alkalmaznak tanácsadói vagy más minőségben. Ezek olyan politikusok helyett szólalnak meg és fejtik ki (védik meg) a kormány álláspontját, akik maguk erre nem képesek. Ezt a pozíciót érzékelem Elek István esetében is, hiszen a három említett cikk közül kettőnek a témája (a Fidesz gazdaságpolitikája és Kövér László titokminiszter véleménye a zsidókérdésről) nem az ő asztalára tartozik.
Szóval sok mindenről írhat a „miniszterelnök tanácsadója”, de nem mindenről. Nem írhat például a sajtóról (még a közszolgálatiról sem) úgy, mintha az alárendeltje volna. Elek István sajnos ezt teszi nevezett cikkeiben. Olyan hangon ír a Népszabadság gazdasági elemzőjéről, mintha az alantas beosztottja lenne: amit ír, „zöldség”, „rémálom” és „hogy merészel”. Annak, aki az ő (a kormány) véleményével nem ért egyet, elmegyógyintézetet ajánl. A Magyar Hírlap esetében a szerkesztésbe is beleszól: nem lett volna szabad a kérdéses témával kiemelten foglalkozni és a riportnak ezt a címet adni. Még a felelősöket és felelősségük fokát is megjelöli (riporter, szerkesztő stb.).
Nem tett jó szolgálatot Elek ebben az elefántként a porcelánüzletben tett látogatásával a kormánynak. Nem azért, mert esetleg rá haragította a megsértett sajtót. Meggyőződésem, hogy a média elég érettséget mutat majd, és nem a bosszú diktálja reakcióját. Rosszabb, hogy bizonyítja: a kormány nem tartja tiszteletben a demokratikus berendezkedés egyik alappillérét, a sajtószabadságot. És itt nemcsak a magyar, a nemzetközi sajtóval is szemben találja magát. A Nemzetközi Újságíró Szövetség etikai kódexének 8. §-a szerint: „az újságíró visszautasítja kormány vagy más intézmény beavatkozását szakmai kérdésekbe”.
Nem tesz jót a kormánynak, de mindenekelőtt az országnak, hogy külföldön is úgy értékelik: Elek István cikkeinek ugyanúgy a sajtó megfélemlítése a célja, mint Torgyán József – demokratikus országok gyakorlatában – példátlan tévékazettaügyének. A törekvés eredményes: az MTI már kihagyta Lányi Zsolt kisgazda alelnök szentendrei beszédéből azokat a kitételeket, amelyek nevetségessé tettek bennünket ország-világ előtt.
Kíváncsian várom, hogy a Duna TV legközelebb mit mer kérdezni a fő kisgazdától. Célszerűnek látszik, ha riporter helyett egy mikrofonállványt küldenek."
Kedves dr.Életkopf
Minden igaz amit írsz a műsorról, de az nem, hogy nem derült ki semmi.
A Sajó két mondatban el tudta mondani az állítását, hogy
..egy kormány számára nem létezhet zsidókérdés.."
T.i. a kormány számára M.O.-on magyar állampolgárok vannak és egy kormánynak arra van kompetenciája, hogy csak azokkal foglalkozzon.
És ez igy igaz is.
Különféle társadalmi csoportok között lehet zsidókérdés, de az a társadalmi csoportok dolga.
Nos Elekről meg az derült ki, hogy a dolgot innentől nem tudja felfogni, mert szerinte minden kérdés politikai kérdés.
Furcsa, hogy nem szóltatok az Elek cikket követő három válaszról. Ungvári Tamás pártállami főbérenc írásáról kár is szót ejteni, ő az a fajta volt, aki 90 előtt Izraelt szidta és Kadhafit barátozta, majd 90 után váratlanul felfedezte identitását, ám utána jön egy derék NY-i zsidó magyar ember hozzászólása, az igen. Minden szavával egyetértek, lényegében jól beolvasott az itthoni szidó vezetőrétegnek, akiknek egy része az antiszemita veszélyre való hivatkozásból él. Mellesleg, tagja annak az Oneg Sabbat zsidó társaságnak, mely maga rendezett vitát a zsidókérdésről, tehát nem Kövér László tette. MB
Lehet, hogy Havas szétverte, de azon lehet-e csodálkozni, hogy nem tisztázott semmit? Elek elég rég óta zaklatott, és azt hiszem, hogy azon igyekezete miatt, hogy ne tisztázódjon semmi.
Nemigazán értelek. A Nyílt levelet E.I. írta! Ő keveri? Vagy K.I., aki válaszolt?
Megjegyzem, nekem szimpi, hogy felvállalják: beszéljenek róla! (Kövér is ezt kívánta. Nem?) Még akkor is, ha a szélsőséges nézeteket nem jelentetik meg (a MH nem net!).
Azt sem értem, hogy a témának mi köze aug. 20-hoz. Lehet, hogy naiv vagyok, vagy még nem sikerült elsajátíttatni velem az összeesküvéselméletet.
nori!
Remélem még olvashatsz! Kocsi Ilona nem azért "utasította helyre" Elek Istvánt, mert nem illik a sajtót piszkálni. Hanem azért, mert Elek Istvánnak semmi köze egy külföldi tulajdonos lapjának szerkesztési elveibe beleszólni. Ezért nem kellett K.I-nak mevédeni a szerkesztési elveit. A tényeket - mármint amit Kövér úr mondott - a lap jún. 13-i száma nem ferdítette el, ez Elek írásából is kiderül.
Lehet hogy a Nietzsce-párhuzamom egy kicsit homályos volt. Csak annyit akartam mondani vele, hogy ha egy újság szavait (de akár Kövér úrét is) más célokra használják fel, mint aminek szánták (jelesül itt a MH tudósított) akkor ki a hibás a szavak utóéletéért?
No, kedves Avar!
1. Nem a Népszgosság oktat ki, hanem az abban szereplő szerzők - esetleg... Ha Elek haverod rémálmai megjelenhetnek ott, akkor más rémálmokat is illik tiszteletben tartani.
2. Cenzor a Te - általam mélyen tisztelt és ismeretlenül is nagyrabecsült - nagynénikéd térgye kalácsa.
3. Éljen és virágozzék Elek, a Nemzet méltatlanul háttérbe szorított Nagy Gondolkodója, a Tiszta Ész Letéteményese!
4. Azért ne sokat asszociálj, mert a fáradtság meglátszhat az arcodon, és csökken a vonzerőd...
:-))
Kismarta
Bár figyelő udvariasan kitessékelt a topicból, kénytelen vagyok kismartának válaszolni.
Ha jól emlékszem az Elek-féle cikkre, arról szólt, hogy egy újságban hogyan működik a tények politikai célokból történő elferdítése, és arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt egy mértékadó lapnak már mégse kéne csinálni. Kocsi Ilona, akit egyébként tényleg tisztelek, erre történő válasz helyett igen gorombán helyreutasította Elek Istvánt, hogy a hatalom árnyékából nem illik a sajtót piszkálni, vagyis nem az újság szerkesztésére vonatkozó állítást cáfolta vagy a szerkesztési elveket védte meg. Az olvasói levél nehezebb ügy, mert vagy csak olyanok írnak, akik ilyen szélsőséges véleményeket vallanak, ami alatt azt értem ez esetben, hogy kritika nélkül elfogadnak bármi negatívumot a politikai ellenoldalról, vagy a szerkesztőség ezeket válogatja ki a megérkező
levelekből.
Ami a betiltást illeti, nem értem, miről beszélsz, kedves kismarta
nori
Az "unitárius" jelző a Magyar Állam politikai konstrukciójának jellemzésére félreérthető.
Nagy-Britannia nem nemzetközösség, hanem (erőszakkal) egyesített királyság (az angol és a skót korona). A Nemzetközösség (British Commonwealth az egykori gyarmattartó és a gyarmatok laza politikai szövetsége, amely folyamatos bomlásban van: Ausztrália például most tervezi saját államfő bevezetését a brit korona helyett.)
Spanyolország - egységes korona, benne a tartományok (provincia) viszonylagos önkormányzatával.
Olaszország: az, hogy egy országon belül gazdasági egyensúlytalanságok vannak, az még nem alapja politikai különbségtételnek. Az USA-n belül is eltérő az államok gazdasági szintje, de ez politikailag közömbös.
Hát ugye kedves kétPuPu itten egy összetett (összerakott) probléma lenne a beszélgetés trágya, amelynek legújabb kisrakása a MH kis csibészsége, erre Elek nagy spéttel történő reagálása, kocsiica penetráns válasza. (mer nem a szöveggel, hanem elek "pozíciójával foglalkozik) Az összes folyományával. Mer errefelé szokás kacskaringózni és asszociálni.
Mint tette GLászló, aki a magas népszabadságból lesajálja és lefikázza eleket. Miközben ők a kioktatást naponta nem középiskolás fokon...
no erre visszaasszocializáltam. Mint egy elhajló. (Vagyis nád.)
Tehát az elek és népszabadság témára (ha nem idevaló), nem nekem kellett volna újtopikot.
De idevaló. A reakcióm is. (spéttel és feltéttel)
Offtopic lett volna, itt "a nádi poszáta elhajlása a geometria vegzáltól hóvihar idején" téma felvezetése. Meg a csincsillabunda hatása a sexepílre.
De a te erekciód a képzelt offtopic miatt sehova sem való. Ilyet még a cenzorok, meg (bár lehet, hogy ebbe az idétlen csapatba tartozol) a TIgazgató sem csinált.
Nyissál topictisztító mániáidnak új topicot Te.
Én meg visszatérnék elek stílusához. (Úgy kell nekem.)
Az eddigieket áttanulmányozva a következőket vettem észre:
Az eredeti MH cikk a „zsidókérdésre” volt kihegyezve, aztán persze arról esett a legkevesebb szó. Került bele néhány idézet más lapoktól, újságszerkesztési alapelvek miatti kérdőre vonás (Elek), valamint erre válaszul a Fidesz egyszerű „lemédiapolitikázása” (Kocsi): érdemi infó semmi, nagyfokú ködösítés. Az Elek-Kocsi vita tehát jobbára technikai dolgokban merül ki. Elek nyílt leveléből pl. nem sok minden derül ki K. L. miniszter véleményéről a „zsidókérdésben”.
Persze politikusoktól (minden politikustól, akár jobbos, akár balos) ritkán megszokott az egyenes, egyértelmű fogalmazás – amelyre tehát szó szerint idézve bármikor, bárhol lehet hivatkozni -, K. L. és a Kormány Fidesz-részének konkrét véleményre azért kíváncsi volnék. Egyelőre csak az derül ki, hogy „beszélni kell / kellene a témáról”, de számomra ez csak maszlag, édeskevés. Ha már szóba hoztuk, tessék róla beszélni, tisztelt politikus urak! És ne az újságírókra mutogatni, hogy már megint ferdítenek. Még nem hangzott el semmi konkrétum, máris ekkora vihart kavart a kérdés felvetése. Kíváncsi vagyok a további fejleményekre: K. L. továbbra is felvállalja a konfrontációt, vagy inkább jegeli a témát (fő a nyugalom)?
Folytatnám egy következő észrevétellel, amely más témájú.
A Kocsi-válasz 4. pontja alapján felmerült kérdés, amely - ha jól veszem ki - a topic fő gondolata. A legnagyobb problémát én is abban látom, hogy a hazai, magát mértékadónak tekintő újságírás erősen túlidealizálja a nyugat-európai állapotokat. Ott sem minden fenékig tejfel! Sőt, a politikai együttélésben nagyobb gondok is vannak, mint itthon. Szeretném felhívni a figyelmet egy jelentős különbségre, amelyről sokan hajlamosak megfeledkezni:
Magyarország kis területű, unitárius állam. A nemzetiségek egységben élnek együtt az országban, nincsenek elkülönült, autonóm országrészek. (Ezt Alkotmányunk úgy fogalmazza meg, hogy „68. § (1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.”
Ezzel szemben Nyugat-Európában (főleg az EU országokra gondolok) sokkal bonyolultabb a helyzet, nem lehet az idézett francia-francia, német-német, stb. együttélésre hivatkozni. Csak a rend kedvéért néhány példa.
Nagy-Britannia: nemzetközösség; már a Brit-szigeteken belül is problémák vannak (ld. Észak-Írország).
Németország: szövetségi köztársaság, föderális állam nagymértékben önálló Bundes-landokkal.
Spanyolország: ilyen formában nem is létezik, autonóm közösségek alkotta föderális állam. Franciaország: egységes ugyan, de jelentős észak-afrikai befolyási övezete van (bár csökkenő jelentőséggel).
Olaszország: észak és dél kibékíthetetlen ellentéte.
Ugye, mennyire nem egyszerű a dolog?
És a zsidóság kérdését még nem is hoztuk fel. Ez egyébként kisebb jelentőségű probléma, mint a fentiekben jelzett államokban a nemzetiségek és a föderális államok gondjai.
Sőt, ott van még az Európai Unió, amely a maga sajátos, egyes nemzetek felett álló szuverenitásával ellenérzéseket vált ki minden EU tagállamban. Erről a megrögzött hazai EU-hívők gyakran megfeledkeznek, vagy inkább szándékosan nem beszélnek.
Egy kicsit hosszú voltam, de ez kikívánkozott belőlem.
Kedves Nori! Szerintem is tökéletes Elek leírása! Beismeri, hogy Kövér úr azt mondta, amit az eredeti cikkben leírtak (Figyelem! egyébként valóban azt mondta, amit a MH-ban írtak, nem torzították el. Tudósítottak)! Elek is hosszasan fejtegeti Nyilt levelében, hogy a zsidókérdésről beszélni kell. Miért baj akkor az, hogy ha egy publicista, két olvasó beszél róla a MH-ban?
Mert más a véleményúk, vagy mert hülyeségeket írnak? És mi köze a MH-nak a többi újságban megjelentekhez! T. nori! Kérem tiltassa be Nietzschét, mert szavait (filozófiáját) felhasználta egy abszolut szalonképtelen rendszer? Csak a MH tudósítása volt félreérthető? Kövér úr nem?
U.i. : Bevallom, volt szerencsém (szerencsétlenségem) hallgatni Kövér úr Komédiumban mondott "beszédét"- Én ugyan nem értettem félre, de ha más igen, arról Kövér úr tehet? Neki is bocsánatot kellene kérnie?
Hát, ugye, kedves Avar, itten az Elek lenne a vita tárgya, (+ megmég a kocsiica) - erre Te meg jössz itten a Népszabóság fikázásával...
Nem kőne erre uj topcot nyitni?
Te vagy itten a jobboldali elhajló?
:-))
Kedves (z)Avar!
Már megint milyen tárgyszerű vagy...
Az Elek egyébként nem hülye, csak sajnos nehéz védenie a védhetetlen hülyeségeket, - de mint jó harcos, kitart ...Kár érte
Hogy érted, hogy a "a nyílt fellépéssel ő is alaposan megkésett!"?
Emlékeim szerint a Csurka-dolgozat után szinte azonnal nyilatkozta és írta (debreczenivel), hogy "náci alapvetés".
GLászlónak könnyen igaza lehet, hogy ennyi volt benne, és ettől görcsös kissé. Viszont hogy Bossányi nem válaszolt, az nagyon helyes. Kocsisnak se kellett volna.
