en most kaptam az oszt fo-tol egy papirt,hogy engedelyezem-e,hogy elkuldjek a kolykot palyavalasztasi tanacsadoba.Mi az,hogy engedelyezem?? kezet csokolok erte,annyira fogalma sincs,merre es meddig
En is voltam annakidejen,bar ott nem mondtak,hogy itt fogok kikotni:)
mindegyik gyerek kis helyes babából undok kamasz lesz, én megpróbálom túlélni. Néha nehéz nem megsértődni, de én is ilyen voltam.
Pályaválasztás: ha nem derül ki 14 éves korukra, h mihez vonzódnak, akkor sima gimibe mennek, érettségi. Utána meg húzzanak külföldre (bébiszitter, favágó, akármi), tanuljanak meg egy-két nyelvet jól, és ha eldöntötték, mit akarnak csinálni, lesz egy évük fölkészülni (én még nem találkoztam olyan emberrel, aki, ha valóban eldöntötte, ne vették volna föl)
mi most választunk középiskolát és bizony nem valami bizalomgerjesztő a helyzet---minden suliban csak a kitünő tanulókat favorizálják,mintha a többi nem is létezne---a szakmunkásképzés pl. a mi régiónkban egyenesen kritikán aluli egy lány számára--mármint a lehetőségek tárháza---nem mindenki készül 14 évesen már egyetemistának,sőt a legtöbbje azt se tudja mi akar lenni---leginkább semmi----pedig olyan szép kisbaba volt:))))--most meg egy undok kamasz aki még csak segíteni se hajlandó nekem az ő jövőjét illetően
Mi gimiben jártunk uszni. Ugy csinaltuk, az elsö két ora volt torna, utana beertünk 10-re az iskolaba, a tesitanar meg tanitgatott minket. A gyerekeim tesitanarja ugy nezett rám, amikor megkerdeztem terveznek-e uszast, mintha azt kerdeztem volna, terveznek-e látogatást a holdon. A gyerekeim szertornabol mérsékelten ügyesek, de nem is nagyon tanitják öket, csak elvárják, hogy tudjon fejenállni.
Szerintem ha az iskolai testnevelés oran mulna, minden gyerek tulsulyos lenne....
hát akkor megint megerősödtem a hitemben: az én gyerekeim kva jó suliba járnak! pl. alsóban nincs osztályzás.
Volt vmi úszás-oktatás heti kétszer a Komjádiban, utálták. (Ha bent tudtok maradni a mélyvízben 10 percig, akkor storno, megcsinálták, azóta nem járnak úszásra, nyaranta 3 hétig nagyjából reggeltől-estig 3 m-es vízben vannak)
Mi nagyon-nagyon szerencsések vagyunk, mert az oviban a különtornás néni (TF-es prof. amúgy) azt mondta, h nincs szükség semmi cécóra, a gyerekek tanulják meg az alapmozgásokat, ezeket jól gyakorolják be, és szeressék meg a napi mozgást, ha addig nem volt rá módjuk.
Én nem tolnám az iskolára a rendszeres testedzés terhét. A heti 3 tornaóra mellett nálunk van heti 2 edzés is (és nem volt könnyű megtalálni a megfelelőt), s ha lehet, gyalog közlekedünk.
És nem bánom tornaórán, ha kislabdát dob, magasugrik, kötelet mász, próbálja ki magát, ezeket csak úgyis ritkán lehet (természetesen mindez csak akkor ér, ha a gyerek amúgy sokat "alapmozog".)
A gyerek, egy csomószor. Mármint a kisebbik, alsó tagozatos fajta, mondjuk.
Tavalyi úszás"oktatás" a gyereknél a következőképpen zajlott: mindenki be a medencébe, és ússzatok! Mijaz, hogy nem tud mindenki 9 évesen úszni? Najó, mutatom innen a partról, így kell kapálódzani, ni... Hoppá, akkor osztályozás. Nem tudsz úszni? Kettes. Gyönyörűen leúsztad a hosszodat, de a végén váltottál pár szót a barátaiddal, amíg a többiek úsztak? Egyes...
Nohát, ezzel a módszerrel például igen remekül meg lehetett szerettetni a gyerekekkel a mozgást, ám. Az összesnek komoly hasfájása volt szerdánként :-(((
Jó, tudom, ugyanezt el lehetne játszani matekból, törtélenelemből, nyelvekből, de én úgy gondolom, hogy az iskolai testnevelés célja nem az lenne, hogy mindenki messze dobja a kislabdát, profin kosárlabdázzon meg magasugorjon, és teljes hátraszaltókat tudjon nyomni a gerendán, hanem hogy minél többet MOZOGJANAK, mert az jó, és hasznos. Naponta kellene, a nap végén valamilyen testmozgás, sok testmozgás - az osztályzás kínjai nélkül, de erről a témáról volt egy topik, már ott sem jutottunk dűlőre többen egymással...
bocsika hogy beleszólok--én se tudtam kötelet mászni és a felemáskorlátot a kettesért csak meg kellett volna fognom de hát büszkeség is volt a világon,dehogy fogtam meg írja csak be az egyest hiszen azt érdemlem---mind a két kisebbik gyermekem a karhúzóreflex nélkül született és emiatt nem is megy nekik valami fényesen a kötélmászás,a nagyobb végigstresszelte alsóban a tesiórás napokat a kicsi viszont imádja a tesi órát,ma az az első óra ilyenkor zokszó nélkül felkel-és ebben az érdekes az hogy ugyanaz a tesitanárjuk----ergo van aki sportszeretettel születik és van aki nem,tehetségtől és szülői mintától függetlenül :))))
A gömbérzékemmel nekem sincs gondom, elkapom, eldobom, és még el is találom a célt, ha nagyon akarom, de nem akarom. Egyszerűen nem vonz a labdajáték. Jártam röpizni is egy évig, tudom miről beszélek. Úszás, korcsolya, vívás, imádtam! :)
Nalátod, pont ez a része nem tetszik nekem sem. Ha valakiről látszik, hogy nem lógós, igyekszik, és egy csomó mindent megcsinál, akkor miért kell lealázni abból, ami nehezen megy neki. Nekem a magasugrástól van halálfélelmem, továbbá a gerendától és a felemáskorláttól. A labdajátékokat meg kifejezetten utálom.
Pl. mert van aki nem tud köteletmászni, mint én, és az ivadékaim. A fiamnak heti 4 edzése van (2 kézi, 2 kosár), szóval nem a lazulós fajta, oszt mégse tud. Simán meg is kapja érte a karóját. Miért is? Minek is? A lányom kiválóan síel, nagyon jól úszik, de nem tud kötelet mászni. És mivel van karója, 5-ös már nem lehet tesiből. Miért is?
Bizonyos szintig igazat adok, de 100%-osan nem értek egyet. Nézd végig egyszer reggel a kölköket, amit bemasíroznak a suliba. A legtöbb el van hízva, legalább az iskolai testnevelés mozgassa meg őket kicsit. Az, hogy most ezt hogy teszik, már lehet vitatkozni, de otthon úgyis sír a gyerek, hogy jajj-jajj, le kellett futnia 5 kört, és milyen fárasztó volt, és a tanár szemét, mert nem látja, hogy ő kifullad. Szerintem meg 10 kört kéne futtatni velük bemelegítésnek.
A nézőpontok nagyon különböznek, én az egész gyerekkoromat végigsportoltam, meg sem kottyant a tesióra, de már az én időmben is szerettek a hájas csajok sopánkodni, és azzal ment az idő, hogy fűzték a tanár fejét a lazsálás érdekében, ahelyett, hogy mászhattam volna közben plö kötélre. Baromi idegesítő volt.
És akkor még nem beszéltünk arról, hogy miért ne legyen valaki osztályozva, ha épp sport irányban akar továbbtanulni? Ugyebár.
Igazad van. Legszivesebben felmentetném tornából. érdekes dolgokat nem tanitanak neki, hazsnos dolgokat se ( gyogytornasz vagyok, tudom ) , állóképességet pláne nem , csak aggodom, meg ne serüljön a bemelegites nelküli medicinlabda dobástol. Állitolag fel lehetne mentetni, mert heti 7 edzese van télen, de akkor kilogna a többiek közül és azt nem szeretné...
zsuzsám--a szobájukban való takarításra egyetlen trükkel tudom rávenni őket-azt mondom olyan vendég jön akiről tudom hogy szégyellnék előtte a kupit----amúgy a testvéri szeretet csak nagy ritkán látszik meg rajtuk--de remény az van hogy csak titkolják:))))----múltkoriban a 8.-os lányom osztálytársának a kistestvérét a sulinál elütötte egy autó-mesélte a lányom hogy amikor kapták a hírt az összes gyerek akinek van kistestvére szinte szólni sem tudott a sokktól--hála istennek a gyerek életben maradt de ez napokig kérdés volt--szóval azért van ott belűl valami amit olyan jól tudnak palástolni hogy minket a sírba visznek:))
Nem tettem fel neki a kérdést, ö kezdett el hangosan gondolkodni, kik azok akik számára a legfontosabbak, kit szeret legjobban.
Öszinten szolva nekem neha nagyon elegem van belölük....egy kb 10 perces hazimunka elvégzésén ( melyikük csinalja ) fel orat veszekednek , en meg egyre dühösebb leszek, miközben hallgatom öket...q
Ez a "kit szeretsz jobban" így, ahogy olvaslak benneteket elősre elég vicces volt, de azért talán mégis nagyon siralmas. Én még soha nem tettem fel ilyen kérdést, és azt hiszem továbbra sem fogok.
múltkor hazajött a nagyfiam,ránézett a gyerekszobában a számítógépre és mivel az nem volt bekapcsolva megkérdezte hogy hát a hugi hol van hogy nincs a szokott helyén--és ez általános nálunk mert a bejárati ajtóból pont a két másik monitorra látunk rá és ha nincs valamelyik bekapcsolva az jelenti azt hogy valaki nincs itthon---én néha már egy globális áramszünetről álmodozom :))
Nehogy azt hidd! Enyimlány most is épp a tesójánál dekkol. Véletlenül épp nincs kizavarva. :) A múlt nyáron, meg az előzőn is, voltak külön útjaik. Unatkoztak egyedül. Alig bírtam elhinni. A fiam még sütit is sütött a húga hazatértének örömére!!!! :)) Sós sütit, és elméretezte a sót, úgyhogy sokat kellett inni mellé, de azért legyűrtük! :DDD
én minden nap azért fohászkodom hogy egyszer külön szobába rakhassak mindenkit itthon :))----bár valószinűleg egy idő után már fel se ismernék egymást ha véletlenül összefutnának
A mieink elviselhetetlenek tudnak lenni.. azt gondltam, a külön szoba megoldja a problémát... hát nem... aztén gondoltam ha mindkettöjüknek van külön TV-je, akkor jobb lesz... hát nem...
Az edzöjüknek külön engedélyt adtam, ha anagy különösen szemét és/vagy durva a kicsivel, akkor fizikai kényszert alkalmazhat . Külön öltözöbe kellett tenni öket... ugyanakkor ha az egyik nincs itthon, a másik látványosan unatkozik. ha meg itthon van akkor pl leköpi ... megörjitenek. A nagy irigy a kicsire, mert ö olyan kis kedves, szöke, karcsu és kicsi. A kicsi irigy a nagyra, mert ö olyan nagy, van már melle, "járt" már fiuval és egyébként is.
Nem tudom elképzelni, milyen lesz a viszonyuk felnöttkorukban...
Az enyéim is ilyesmivel szivatják egymást. Szvsz "normális" ebben a korban. Talán. Mi is állandó harcban álltunk a húgommal, aztán mára milyen jól kijövünk egymással. És van ellenpéldám is soha nem veszekedő testvérekre, akik mára fel sem hívják egymást. Hm.
Abszolut normális ! Még mindig pozitivabb, mintha pszichopata ttömeggyilkosnak akarna öltözni :-)))))
A nagylányom elég sokat bántja a kisebbiket, szegénynek elege van a növéréböl. Amikor a nagy gyötrödött, hogy mi legyen farsangkor, a kicsi azt javasolta, öltözzön idiótának, mert neki ahhoz még jelmez sem kell.
