A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Mert a detektor diszkrét atomokból áll, a diszkrét atomok jelzik a fény jelenléte hatását, ezért kattan a detektor a folytonos elektromágneses besugárzás alatt!
Mert a kötési energia felszabadulása elektromágneses hullám kisugárzásával jár együtt, ami aztàn növeli a gáz hömérséketét, mert a gáz atomjai meggyorsulnak az elektromágneses mezö hatása alatt!
De van más érdekesség is. Amikor nyalábosztó tükörrel két sugárra bontjuk a fényt, és mindkét irányba detektort helyezünk el, akkor miért nemkattanik egyszerre a két detektor? (Jánossy kísérlet). Ha foton lenne, akkor egyszerre kellene kattanni.
Vagyis 1 detektor esetén úgy tűnik, hogy van foton, 2 detektor esetén már nincs foton. Tehát a fotonelmélet hibás.
Ez a mérési probléma, vagyis a koppenhágai értelmezés problémája.
Schrödinger egyenlete szerint a hullámfüggvény szépen szétkenődik. Na de melyik irányban? A mozgás irányában?
Hát a mozgás nem relatív? Az egyik megfigyelő szerint az elektron kelet felé mozog, a másik megfigyelő szerint pedig felfelé. Merrefelé terül szét a hullámfüggvény? (Mert a síkhullám a terjedés irányára merőlegesen végtelen kiterjedésű.)
A kialakult hidrogénmolekula energiája kisebb, mint amekkora a két hidrogénatom energiája. A kémiai kötés kialakulásával az atomok kisebb energiájú, stabilisabb állapotba jutnak.
Természetesen felszabadul a kötési energia. Na de hogyan?
A gáz hőmérsékletén a molekulák átlagos mozgási energiáját értjük.
Mitől kezdenek el gyorsabban rohangálni az összecuppant molekulák, ha az ütközés rugalmatlan és megállnak a tömegközéppontban? (Márpedig azt tudjuk, hogy ilyenkor a gáz felmelegszik, ez több évezredes kísérleti tapasztalat.)
Bonyolíthatju az ügyet durranógázzal. H2+Cl2
Ebben az esetben az egyesülő atomok tömege eltérő, tehát a rugalmatlan ütközéskor nem fognak megállni. Viszont a klasszikus fizika szerint a tömegközéppont sebessége nem változik. Csak előtte a tömegközéppont egy képzeletbeli valami, utána meg ott van a HCl molekula. Az összeütközött atomok beleülnek a tömegközéppontba.
A klasszikus fizika szerint ebből sehogy nem lesz hőmérséklet növekedés. Márpedig a kísérleti tapasztalat nem ezt mutatja.
Kezdjük valami egyszerűvel. Hidrogén atomok egyesülnek molekulává.
Két hidrogén atom közeledik egymáshoz. Összecuppannak, rugalmatlan ütközés. Aztán megállnak a tömegközéppontban. De hogyan lesz ebből a gáznak hőmérséklete? Vagyis a molekulák mitől fognak gyorsabban szaladgálni a tartályban?
Ha az elektron-pozitron pár kisugároz kB 1.2 MeV energiát és 0.703x10-13 cm nagyságú lesz, akkor képzódik az elektron-neutrínó.
Egy ilyen elektron-neutrínó hagyja el az instabil neutront a bomlásánál, a proton és az elton mellett! Mint már mondtam a neutronok kb. 10-13 cm nagyok, mint az atommagok!
De természetesen fejkete lyukak NEM léteznek, helyettük lételzik egy kb. 10-24 g/cm3 sürüségü szupersürü anyag, ami az anyag alapállapota és nem sugározi ki többb energiát! Ez az anyag is stabil és ezt is egy Lagrange multiplikátor szögez le!
Az asztrofizikusok megfigyelték, hogy vannaik olyan égitestek, amik spirális pályán közelednek egymáshoz!
És vannaik olyan neutroncsillagok, amik egy két másodperc alatt összolvadnak és ezalatt több Nap tömegnek "megfelelö" energia kisugárzódik. Szeretnék arra emlékeztetni, hogy a testek tehetetlen tömegéböl hiányzik az E(kötés)/c2-nek megfelelö tömeg!
