A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Szerintem sem olyan egyszerű a világmindenség felépítése, ahogy Gyula elképzeli. De jó lenne ha mégis, mert nem kell a transzcendensig visszafejteni a dolgokat. Éppen elég a stabil négylábon megállni. :)
Ez rendben is lenne, de azokat a kísérleteket, amelyeket jelenleg a fotonokkal magyaráznak, meg kellene tudni magyaráznia a saját elméletével, fotonok nélkül is. „
Gyula elmélete a töltések megmaradásával és a fellépő multiplikátorokkal magyarázza, hogy a foton nem létező. Különben elég furcsa az a képződmény, amely normál és anti-párja is egy személyben. A virtuális fotonokról már nem szólva.
A jövő fizikájával szemben egy alapvető követelmény, hogy az eddigi (hibátlanul elvégzett) valóságos kísérletekkel összhangban legyen, arra ésszerű magyarázatot adjon. Lehetőleg nem légből kapott alakalmi magyarázatot, hanem az elmélet alapelvéből következő egységes magyarázatot.
Sajnos ezt Gyula elmélete nem nagyon teljesíti. Azt mondja, hogy nincs foton.
Ez rendben is lenne, de azokat a kísérleteket, amelyeket jelenleg a fotonokkal magyaráznak, meg kellene tudni magyaráznia a saját elméletével, fotonok nélkül is.
Mert az kijelenteni kevés, hogy nincs foton.
Azonban Gyula már a fotoelektromos hatás magyarázatánál elakadt. Pedig ez volt az a jelenség, amely miatt Einstein kitalálta a fotonokat, és amiért Nobel díjat kapott. És ezt tekintik ma is a fotonok legfontosabb bizonyítékának.
Egy új elmélet számára tehát beugró kérdés a fotoelektromos jelenség. Ha ezt nem tudja megmagyarázni, akkor esélye sem lehet Einstein ellen. És sajnos Gyula mindezidáig nem tudott egy értelmes magyarázattal előrukkolni, csak annyit mond, hogy nem korreketál bennünket.
Az én szakaszos fényelméletem tökéletes magyarázatot ad a fényelektromos hatásra, fotonok nélkül. Pontosan megmondja, hogy miért függ a kiváltott elektronok száma a fényerősségtől, pontosan megmondja, hogy miért függ a kiváltott elektronok energiája a frekvenciától, pontosan megmondja, hogy miért létezik a küszöbfrekvencia.
Sőt a leges-legújabb kísérletekre is magyarázatot ad, miszerint a küszöbfrekvencia alatt is lehetséges az elektronkiváltás. Ezt Einstein fotonelmélet sem tudja.
Valószínűbb tehát, hogy a jövő fizikája a Szuperfizika lesz.
„A valóságra lelésben segít az, hogy csak négyféle stabil elemi részecske létezik, e, p, P és E!”
Közel áll hozzám a kijelentésed, mivel a négylapú, négysarkú tetraéderrel lehet hézagmentesen kitölteni a háromdimenziós teret. Három térdimenzió, egy idődimenzió=négydimenziós téridő. Négy elemi részecske, a bennük rejlő tulajdonságokkal. Kell ennél több a valósághoz? Még Occam borotvájára sincs szükség. :)
„És ténylegesen igaz-e az az állítás, hogy minden nagyon távoli galaxis tényleg távolodok-e a mienktöl?”
Amikor azt mondjuk, hogy a HTÁSOK” a távolság négyzetével arányosan csökkennek, akkor ebben eleve benne van színkép vörösbe tolódása. Ha egy tőlünk millió fényévre lévő galaxison lennénk, és a mély űrbe tekintenénk, akkor is látnánk kék-eltolódást, de jóval több vörös-eltolódást. (szerintem)
„Nekem még úgy tanították, hogy a valóságot számoljuk. Egyre pontosabb képletekkel.
Aztán most meg már modellek vannak. Na ez az igazi paradigmaváltás.”
Helyes a bőgés oroszlán! Az tény, hogy a matematika bármilyen Modell megalkotására alkalmas, de hogy a valóságot írja le, az már nem olyan biztos.
Gyula szerint, a meghatározhatatlan kezdőfeltételek azok, amik a határozatlanságot mindig behozzák a modellekbe, amik így „valószerűtlenné” teszik azokat.
A folyamatos tesztelés, kísérletekkel való igazolás, növeli a valóságra lelés esélyét.
Nem tartok fizika órákat, mert nincs hozzá képesítésem. Sem fizikus, sem tanár. Én csk egy bekiabáló vagyok aki a partvonalon ül. Csakúgy mint a fociban, rúgni nem tudom a labdát, de azt látom, hogy a "pályán lévők" ballábasok. Vagyis nem sok közük van a fizikához. Csak ugatják a Holdat!
A hullámfüggvény "tágulása" azon az alapon müködik, hogy kezdetben a részecskéknek sem a helye, SEM a sebessége NEM határozható meg soha SEM pontosan. A jövöben ezért egy mindig nagyobb térfogaton kell a részecskéket keresni!
(Megjegyzés, ez alól kivételt képeznek azok a többrészecske stabil állapotok, amiket Lagrange multiplikátorok szögeznek le. Ilyenek az atomok, meg az atommagok, amik maguktol NEM, de külsö befolyás alatt meg tudnak változni.)
Hubble szerint az univerzum a testek r távolságával arányosan v sebességgel tágul, v = H r. Úgyan már? És miért közeledik hozzánk az Andromeda galaxis? És ténylegesen igaz-e az az állítás, hogy minden nagyon távoli galaxis tényleg távolodok-e a mienktöl?
Dgy az univerzum történetét korszakokra osztotte. Az elsö nagyon rövid korszakot a kvantumgravitáció uralt, de erröl a fizikusok közül NEM tud senki semmit.
Nem tud-e senki semmit? Hát én tudom, hogy a gravitációt is kvantált elemi gravitációs töltések okozák, ami megfelel a kvantumgravitációnak, de ez az elfogadott fizika véleményével ellentétben áll!
Hawkingnak is elküldetem a Brémai ejtökísérletem kiértékelését az atomisztikus fizikai magyarázattal együtt. De nem, öt ez NEM érdekelte.
Inkább foglalkozott a NEM létezö Ösrobbanással és a NEM létezö fejkete lyukak magyarázatával a téves ezeket megelózö modelek alapján! Aztán semmi okosság NEM is jött ki Hawking fizikájából.
Gyula, az csak egy modell. Van benne egy expanziós paraméter. Amiről senki sem tudja, hogy micsoda.
Lehetne az egyenlet mindkét oldalára írni, ami egészen más fizikai okot jelenthet. Vagy szépen ketté lehetne osztani. Részben ide, részben oda. De ezt már végképp senki nem tudná, hogy milyen aránban és minek alapján.
Egyesek keresik a sötét energiát reprezentáló anyagot. Részecskéket.
Lukács erre mondta, hogy az csak egy betű a képletben. Nem feltétlenül tartozik hozzá részecske.
Az univerzum tágulását összevethetjük a szabad részecske hullámfüggvényének tágulásával is. Meglepő a hasonlatosság. Sajnos nem nekem jutott először eszembe. Mitől tágul a hullámfüggvény? A határozatlansági relációtól. Az nem egy részecskemező, hanem egy elv. Tulajdonképpen ugyanilyen alapon a gerjesztetlen kvantum alapállapot (vákuum) is engedelmeskedik Schrödinger egyenletének - az is tágul. De ezzel van egy hierarchia probléma, mert annak alapján túl keveset tágul. A ménesnek már rég szét kellett volna szaladnia. Persze azt is tudjuk, hogy a Schrödinger-egyenlet rossz.
Dgy elmagyarázta szemrebbenés nélkül az univerzum táguló Hubble modellját, mint egy nagy igazságot!
De aztán hogyan fér bele a tömegvonzásra alapított gravitáció, vagy a meggörbitett tér filozófiája, azt nagy ügyesen elhallgatta!
Dgynak fogalma since a proton-bázisú és az elton-bázisú galaxisok létwzéséröl, amik egymást gravitációsan taszítják, mindenféle uiverzum tágulás nélkül!
Dgy például azt állítja az AtomCsill 2021.09.09-es elöadásában, hogy van egy jó modellünk, ami a múltat és a jelent jól megmagyarázza. Ezért meg tudjuk jósólni a teljes jövöt is.
Ez kimondott hazugság töle.
Még AZT SEM tudja a fizika megmagyarázni, hogyan mozognak az elektronok az elektromágneses mezöben meg a testek a gravitációban! De Dgy nagyképüen kijelentette, ö NEM foglakozik az én fizikámmal.
A fizika nem szájbarágás dolga, hanem önálló gondolkodásra és az ezekböl eredö továbbfejlesztés vezet igazi új felismerésekhez. És a tudományosság NEM is fantázi keltés dolga!
Mindig kell önkritikát gyakorolni, és ami hibás volt, véglegesen el kell vetni! Nem ez történt a fizikában 400 év alatt!
Ilyen elvetni való például a testek szabadesése egyetemessége téves feltevése Galileitöl! Ezt kimérni kell, mégpedig ejtökísérletekkel és kölönbözö anyagokkal.
De ilyen elvetni valö az energétikus fizika is, mert zárt fizikai rendszerek NEM léteznek és a c-vel terjedö kölcsönhatások nem-konzervativ kölcsönhatások!
