A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A kérdés az volt, hogy az egyikből következik a másik, vagy sem. Az egyik hiánya jelentheti azt, hogy a másik sincs? Ha fehér lyukat nem látunk az égen, akkor szingularitás sincs?
Schrödinger egyengetett egyenletében eleve ott van a redukált Planck-állandó, de Broglie miatt.
De a posztmodern fizika korában reneszánszát éli a hatásintegrál, abból írják fel a mezők egyenleteit.
Kíváncsi lennék, hogy Schrödinger hogyan nézne ki hatásintegrál alapján.
Először is a kinetikus energia nem lehet a hullámfüggvény négyzete, mert az nem invariáns. Habár az eredeti Schrödinger-egyenlet sem invariáns. Már eleve de Broglie sem invariáns. Különösen érdekes ilyen szempontból a frekvencia és a hullámszám viszonya. Mert a (lassan) mozgó megfigyelő szerint a frekvencia változik, de a hullámszám megmarad egy közeghullám esetén (Doppler). A mozgó elektron esetén viszont a hullámszám és a frekvencia kapcsolatát a tömeghély adja.
Alkalomadtán majd elgondolkozok erről. (Most földhözragadtabb problémán töröm a fejünket - a magamét és a tieteket is. Habár ez nem kötelességem, csak valahogy mozgatja a fantáziámat ez a kötél probléma. Bosszant. Pedig talán bele kellene törődnöm, hogy nem fogom tudni kiszámolni.)
A matematikai egyenletekben és a fekete lyukak szingularitásában lévő végtelen, szerinted micsoda?
Ha nem létezik végtelen, akkor világmindenség véges darabokból tevődik össze. Amikor nem látjuk az utolsó darabot, a végét, csak akkor beszélhetünk végtelenségről? :-))
„Mi a lófene az emergens kvantumjelenség?” Például az, ha a végtelen nagy potenciából „felbukkan”(kiszakad) egy végtelen kicsihez közeli véges érték, a téridő kvantuma.
"Ami kvantált, hogyan lehetne határozatlan?" Szerintem, a határozatlansága abban van, hogy csak a szélső értékei változatlanok, a köztesek folyton változók.
„Mi, az ami kvantált? Az idő? „ A téridő, vagyis a véges ideig egzisztáló tér/erő.
Az enegia és az idő (operátora) nem kommutál. Ha pontosan tudjuk az energiát, nem tudhatjuk a hozzá tartozó időt. Ha az időt tudjuk pontosan, az enegiát nem ismerhetjük. Még akkor sem, ha az energia kvantált. Mert akkor több sajátállapot szuperpozíciója.
Az energia pedig nem abszolút módon kvantált, hanem a határfeltételekből adódóan.
Szépen kiszámolod a dobozba zárt elektront. Ha megváltoztatod a doboz méretét, megváltoznak a kvantált energiaszintek.
Ami pedig a Planck-állandót illeti, érdemes lenne elgondolkozni iszugyi felvetésén, hogy ez is csak egy - határfeltételtől függő - Langrange Multiplier. De azt még nem tudom, hogy a hőmérsékleti sugárzáshoz hogyan köthető.
Nem vagyok jó a keresők használatában. De ide belinkeltem egy tudományos cikket, ahol egységes időkristályokról beszélnek. Vagyis az idő kvantumát kapirgálják. Innen már csak egy ugrás, a téridő-kvantum „megtalálása”. :)
(A kanonikus kvantálás úgy működik, hogy felírják a klasszikus egyenletet, aztán kalapoznak. Vagyis a mérendő fizikai mennyiséget operátorra cserélik. Ez sok esetben működik, de nem minden esetben.)
A fizikusok nagy része, a kvantumgravitációban látja a megoldást. Ha a térgörbületet gravitációnak tekintjük, akkor a tér-idő darabolását a kvantumgravitációnak is tekinthetjük.
Szerintem meg olyan, hogy üres tér nem létezik./a semmi, nem van!/ Ebből adódóan, kell lennie egy olyan közegnek, aminek fizikai tartalma, energiája van.
Ha ez a közeg nem kvantumos, akkorvégtelen energiája van. Ha viszont kvantumos, az energiája elmehet a végtelenhez közelítő nagy, vagy kicsi véges értékekig. :)
„Úgy néz ki, hogy a fénynek van közege, de legalább két szinttel mélyebben van a hierarchiában. A semminek, az üres térnek is van kvantumos anyaga - a legújabb elméletek szerint.”
Tudnál ezekről a legújabb elméletekről tájékoztatni?
A mai zavaros fizika szerint az elektromágneses rezgés a vákuumnak (vagyis a semminek) a rezgése
Nagyon régi könyveket olvasgatsz, mint ahogy szabiku is.
A húrelmélet nyilvánvaló eredménytelensége után a fizikusok új utakat keresnek. Mivel a részecskegyorsítókban folyó kísérletek nem hoztak újabb eredményeket (energiasivatag) a tisztázandó problémák megoldására. Egyes elképzelések szerint a tér is anyag. A távolságot pedig a kvantum alapállapotú (nullponti) rezgések közötti korreláció alapján próbálják definiálni.
Úgy néz ki, hogy a fénynek van közege, de legalább két szinttel mélyebben van a hierarchiában. A semminek, az üres térnek is van kvantumos anyaga - a legújabb elméletek szerint.
Ebben az a legmegdöbbentőbb, hogy idős korában Einstein megpróbálta visszacsempészni a fényközeget, akkori nevén az étert. "...a tér éter nélkül elképzelhetetlen, nélküle nem terjedne a fény..." -írja idősebb korában.
Tulajdonképpen a gravitációs mezőt is vissza akarta hozni, mert a helyettesítésére kitalált téridőről meg azt írta, hogy a téridő csak mint egy fizikai mező, (vagyis a gravitációs mező) struktúrájaként képzelhető el. Ha valaki nem értené, ez azt jelenti, hogy téridő a valóságban nem létezik, csakis a gravitációs mező.
Vagyis Einstein megpróbálta korrigálni mindkét ifjúkori tévedését, de már a kutya sem hallgatott rá. És nem hallgat ma sem. A mai "modern" fizika Einstein fiatalkori tévedéseit követi, azt a vonalat, amelyet már ő maga is megtagadott.