Kerestem a topikok között, de nem találtam még kifejezetten ilyen témájút. Ez elég meglepő volt. Nos, mindegy, akkor itt van egy, amiben megtárgyalhatjuk a legújabb technológiákat, áttöréseket, hatásfokokat és persze, hogy ki, mikor fogja telerakni és legfőképpen mennyiből a háza tetejét napelemekkel?
Levélben küldtem ajánlást, mert én nem reklámozhatok.
Bár most olvasom, hogy neked 2 stringes kell. Ha ez valóban az, akkor a DC oldali védőkészülékeket is duplázni kell!
Nem szívesen folynék bele a growattba, mert nem használom és pont az efféle kacifántok miatt nem is valószínű, hogy fogom. Ezt az invertert 100-120eFt-ért kéne adni. Nem azért mert hitvány (erről szó sincs), inkább azért, mert ez lenne a reális ára a komolyabb inverterekhez képest.
Nem szeretem, hogy magunknak kell megfejteni az inverter adatait.
Nem szeretem a kínlódást, mely a -sok esetben- fölösleges 2string miatti plusz védelmi beruházást illeti (2 DC doboz fölöslegesen).
Nem tetszik, hogy a belinkelt fotón -mely a beléről készült- nem látok "D" szintű túlfeszvédő varisztorokat a DC oldalon.
Az ilyen apróságok miatt mondom, hogy 100-120eFt körül kéne lenni az árának.
A valódi 2string, mely valódi 2 MPPT bemenet lenne, csak akkor indokolt, ha a tető olyan. Sok esetben még akkor sem. Azaz minden más esetben plusz pénzkiadás van miatta, mert 2db DC oldali védelmet kell kiépíteni hozzá.
Gyanítom nálad is, ha valóban 2 MPPT-s az inverter. (gondolom ez az adattáblából kiderül)
Tisztelt Payagyerek.Amit itt felvázoltál az 2 stringes ?Nekem mèg nincs telepìtve semmi.Vèdelmi cuccaim mèg nincsenek megvásárolva.Esetleg ársjánlatot tudnál adni a biztonsági szerelvènyekről? 18 modulos falon kìvüli Legrand szekrènyem meg van Dc oldalra.Ac oldalit pedig a lakáselosztószekrènyèbe lessz rakva.Szerelès családban megoldott.
3modulos, vagy 3db 1modulos azért kell, mert ekkor garantálható, hogy 1 túlfesz minden irányban el tud vezetődni. Akár csattanjon a +- között, vagy akár a +ésEPH, vagy -ésEPH között.
Mindig 2db soros varisztor vezet le, így ezeknek az összegzett feszültsége lesz a megszólalási feszület. Vagyis ha egyenként 500V-osak (DC-n), akkor 1000V lesz a beépített túlfeszvédő.
AC "patron" is jó, csak annak a feszülete ACeff-re értendő, melyet fel kell szorozni, hogy megkaphassuk a DC szintet.
Ezen varisztorok nem ON-OFF működnek. Az ellenállásuk változik a feszület függvényében. Ezért van rajtuk több fesz-jelölés. Alapesetben úgy kell méretezni, hogy ne legyenek szivárgó "fogyasztók" a rendszer maximális feszültségszintjén sem, mert akkor melegszenek. (DC ágon 1 melegedő portéka időzített bomba.)
Ezért van az, hogy 3-4kV feszültség is van írva a 1000V-osra. Ugyanis 3-4kV-on van teljesen "begyújtva", azaz csuma zárlat.
Ez a zárlat véd és -jó esetben- kiolvasztja a 10×38-as olvadóbiztiket, leáramtalanítván a rendszert. (már ha Gpv jelzésű bizti csücsül benne)
Magyarországon kell DC oldali védelem. Ezért csak 1 bemeneten állunk be. A DC dobozban párhuzamosítunk, vagy odafent "Y" MC4-el és ekkor 6-os szolárral állunk le a DC dobozra. (A DC dobozban vannak a DC védelmek.)
Nem akarok kötözködőnek tűnni, de ez így nem szabályos! Ráadásul az inverteredet sem védi semmi a túlfesz ellen!
Nem lennék a kivitelező helyébe. :-(
A mező EPH-zását már meg sem merem kérdezni.
Szabályosan, helyesen:
"C", azaz II-es védelmi szintű (levezetőképességű), varisztor alapú túlfeszpatron kell 3db, vagy egyben a 3modulos. Szikraköz alapú a DC ágra szigorúan tilos!
Nagyobb DC feszeknél jobb a béke, ezért így:
AC oldalra szintén kell 1db (TN-C), vagy 2db, esetleg ismételni, ha... Szintén "C" szintű.
Az AC és DC oldalra csak bizonyos esetekben szokott kelleni a "B" szint indításképpen, majd "C". Ezeknek az elhelyezésére figyelni kell, mert különben (magyarul mondva) szart se ér.
Üdv.de akkor minek van rajt kèt csatlakozó.Mi törtènik ha 2 stringen 6-6 vagy 7-7 kötünk rá?Velem megvetettèk a dupla veuetèket,csatlakozót ès nincs közel a panel az inverterhez!
A 60 cellás panel (azaz 37V nyitottfeszű) a téli hidegben, mikor leszakad a távvezeték a ráfagyott jégtől, akkor a 37V-os paneled 41-42V-os is lészen, ha épp adatik közben 1 csekélyke nap is.
a 41V honnan jött? A napelemeim max feszültsége üresjáratban 37,2V amivel 520,8V az össz feszültség terhelve meg 29,3 ami 410,2V lenne de valamiért ennél magasabb szokott lenni ha süt a nap.
A többit meg amit írtál az már kínai nekem. Azt mondod, hogy szedjem le a burkolatát?
Nem ösmerem a growattot, de merem feltételezni, hogy annak is van valami jópofa méretező programja, amiben meg lehet nézni, hogy enged-e 1×14-es sort. Mert az már 14×41V=574V!
Ugorhat a gar. a túlfeszre!
Fesznöveléskor érdemes még rákacsintani a DC oldali varisztor(ok)ra, hogy mekkora feszű van a rendszerbe téve. Nehogy elkezdjen szivárogni, mert tűzveszélyes lehet! (ezek ugye nem ON-OFF-ként működnek)
Párhuzamkötéses bővítésnél a DC biztipárt kell cserélni.
Fél évig nekem is 12 panellel működött és mind sorba volt kötve. Szerintem nem érdemes párhuzamosítani őket 2 okból sem.
1. 2x annyi solar kábel és 2x annyi csatlakozó kell a végükre. Nem tudom milyen messze lesz az invertered a napelemtől de kb. 5000+ költség
2. Az összes panel sorbakötésnél csak 1x 7A az áramerősség, míg 2x7 panelnél már 2x7A ami 14A
Ugyanazt a teljesítményt jobb minél alacsonyabb áramerősséggel minél nagyobb feszültségen szállítani mert az áramerősség melegítí a kábelt és ott már egyből lesz egy kis veszteség.
Amennyiben mind a 12 panel egy oldalra kerül azonos beállítással mindenképp sorba kösd őket, felesleges 2 kört csinálni.
Nekem 2x 12 panelem volt (most már 1x12 és 1x14db) két külön inverterrel de mindkét mezőben a panelek sorba vannak kötve.
Üdv.Nekem a tegnap jött meg a válasz az Eontòl vagy röpke kèt hónap alatt,hogy felszerelhetem.Ùgyan ùgy Gr3000TL 12panelel ,de valószinű 2 sztringen.Nem tudom milyen idő lessz szombatom szeretnèm felrakni öket.Mi a tapasztalatod?Engem lehurroktak a Growattról 7-7 vahy 12 panelal.Bìrja?Ha igen a tartókat is ùgy kellem felrakni.
Az rendben van, a kérdés a soros (132V) vagy párhuzamos (44V) bekötés. Ezt nem tudom hogy 132V-ot tud e kezelni/szabályozni a kontroller. Illetve van e valamilyen teljesítményveszteségem sor és phuzam bekötés közt?
Nem hagyott nyugodni ez a többlet feszültség probléma és ránéztem már a készülék oldalán levő adatlapra. Szerencsére az van ráírva, hogy 100-500V bemenő feszültséget tud és a nevében nincs a TL végződés. Ez csak Growatt 3000 és nem Growatt 3000TL.
Ma lekapcsoltam az áramot és a feszültség fel is ment 480V-ra annak ellenére, hogy kb. 200W-ot termelt épp. Ezek alapján már csak a többlet teljesítménnyel lehet gond, de bízok benne, hogy azért azt is kibírja.
Ohm törvénye alapján nincs teljesítmény különbség soros vagy párhuzamos bekötésnél. Ha a kontroller "csak" 120V-ot bír, akkor nincs más, mint a párhuzamos bekötés.
Az én rendszerem is túlnapelemezett. IGTL3-ason van 4,2kW (18db) napelem, azaz 40% többlet. Azért csak ennyi, mert evvel betelt a tetőm.
A panelek esetemben is 8A-esek, de a túlnapelemezés miatt sosem érhetem el ezt az értéket. (Az IGTL3.0 8,8A DC áramát meg pláne)
6-6,5A folyik maximum a rendszeren. Reggel kisüt a nap, megy fel az áram szépen lassan, ahogy battyog a nap a "mező fölé". Még nem süt rá merőlegesen, de már elérte a teljesítménylimitálást 6,3A környékén. Ennél már nem lesz több. Mikor több óra múlva elhaladt a nap a merőlegestől, akkor elkezd csökkenni az áram, ahogy a teljesítmény is (ekkor már újra MPP-n fut).
Ezért lehet "túlterhelni" áramban. Bár ez a szó nem helytálló. Elengedi az MPPT.
Relatíve meleg van a kecóban, így kénytelen 3032W körül limitálva futni az inverter már órák óta (és még 1 pár óráig). Ekkor a DC áram 6,3A.
(Az inverternek nem ez lesz a végleges helye, azért nincsenek csőbe húzva a kanócok. Ha valaki optikáját zavarná.)
A 2x13-as kiosztás esetében tamáskodnék,de nem teszem,mert működik és jó.
A 13 (12 is) db-os IG TL 3.0 máshol is müxik,de még nem hasonlítottam össze a termelési adatok egy hasonló adottságú(tájolás,napelem,dőlésszög) más típusú inverterrel(Galvo,Growatt,SMA).
Fronius IGTL 3.0, de csak 13db panellel, holott a minimális ezekre 14 lenne a gyár szerint is. Mégis tökéletes hozamot csikar, de 10A DC-re áll rá az MPPT-je, miközben az IGTL 3.0 adatlapja 8,8A DC-t ír.
Ha az ember társítja avval, hogy az IGTL3.0, IGTL3.6, IGTL4.0, IGTL4.6, IGTL5.0 sorozat súlyra pontosan ugyanannyi, akkor elgondolkodik.
Van Fronius IGTL 3.0-ás rendszerünk a gazdi könyörgésére 6kW-ra napelemezve, 2×13db párhuzamosított panelsorral. Ez 2 éve gond nélkül megy és trapéz alakú napi diagramokat rajzol (a szinuszforma helyett) reggel 7-től, este 7-ig.
Van sok Fronius IGTL 3.0-ás rendszerünk, ahol 20db panelsor, azaz 5kW körüli mezők vannak rajta.
A growatt nem biztos hogy szar, csak én ellenszenvezek, mert annó úgy reklámozták, hogy sokkal faszább, mint a fronius (persze nem illették konkrét néven). Holott teljesen más a leányzó fekvése.
DC túláram.
Az áram ugye mindig a megvilágítás függvénye, miközben a sztringfesz fix (hőmérsékletfüggő). Ahogy nő a megvilágítás, úgy nő a DC áram a fesz változatlansága mellett. Ha eléri a derékszögű megvilágítást, ott kéne a max DC áramnak kialakulnia (ferde napnál nem). Ha túl van napelemezve, akkor az inverter limitálja a teljesítményt úgy, hogy levesz a terhelésből, vagyis csökken az áramfelvétel. (persze a következmény az, hogy miatta nőni fog a sztringfesz)
Így tesz a fronius, mely talán a legkorrektebb működés. Nem izzik a bele a túlterheléstől. Elengedi az MPPT elektronika addig, míg több a teljesítmény, mint amit enged a szoftver.
Ha pl. az IGTL3-as szoftverét leveszem 2kW-ra, akkor 2kW-on engedi el a napelemmezőt. Használhatjuk ezért bármely egyenáram-forrás rátáplálására is, pl. gázmotor, akármilyen generátor, stb...
Hmm,amit írsz,a Froniusra nézve, meglepő és érdekes...,nincs esetem rá.
SMA inverternél konkrét példa,hogy a közösített stringeket nem a megfelelő munkapontra kötötték rá,az áramerősség túl ment a bemeneti határértéken és jelentősen melegedett az inverter(kiállt hibára egy idő után).
Azért a műszaki adatlapon lévő adatok csak jelentenek valamit. Ha annyira túl lehet lőni,akkor mi a biztosíték arra,hogy egyéb értékek(fesz,telj,stb) megbízhatóak?
