" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nem feltétlenül lassan! Mint írtam erősen talajfüggő. Inkább a savasabb kémhatású (savanyú) talajokon fejlődik intenzívebben, és az erősen meszes talajokat nem igazán tolerálja. Nálam, sem a legideálisabb a talajösszetétel, és enyhébb klorózisos tünetekkel is küzdök, de meg van az ellenszere és évről-évre látszik, hogy kúszik egyre feljebb.
Egy kicsit olvass visszafelé a topikban és látni fogod, hogy nem az a tendencia, hogy mindenhol úgy fejlődik mint a gomba. Az országban nagyon változatos a talajminőség, és a kémhatása. Nem mindenhol van olyan talaj mint például Zalában ahol ideális a talajadottság ilyen téren. És nem a naptárat kell nézni, és 1 év után minnél előbb lefektetni, hanem kivárni a megfelelő fejlettségi állapotot, és "gyökértömeget". De mindenki maga dönti el, hogy mit csinál, és én nem sürgetem a termőre fordítást, hanem megvárom a kellően erős vázkar kialakulását! :)
két éves és még nem fektetted le? nekem a tavasszal szerzett kis vesszők már a három métert verik. A fiú is kettő felett. (ami ugye lehet jány)
vagy hova kell neked növeszteni, valami háztetejire?
)))
dmkert.hu szépen feliratoz mindent, de ugye sosem lehet tudni. )))
viszont kopasz kiviknel a porzók amik mennek minden iranyba ezerrel
Egy méter az elmaradás, két év múlva kiderul mi az igazság. )
Simán reklamálni fogok ha igy van Dlusztus Úrnál.
Bár egy tő termő is elég ha úgy alakul.
Igen, nálam is ez a helyzet, mármint amit te is írsz, hogy a fiú erőteljesen nő a lányok meg csak toporognak!
Tavasszal voltak két évesek, de annak ellenére, hogy a fiú már elég fent jár én még megvárom a jövő évet a lefektetésével. Ez a későbbiekben csak előnyére fog válni.
Ez furcsa, mert mindig a porzók szoktak előbbre tartani. Azokból már bőven szép pergolettákat lehet nevelni, amíg a termők még toporognak. Nem lehet, hogy két porzót és egy termőt dédelgetsz? Esetleg a faiskolában eltévesztették?
Természetesen a nyugalmi időszakban bármikor lefektethető, nincs jelentősége, hogy éppen mikor. Egyedül arra kell ügyelni, hogy a művelet nulla fok feletti hőmérséklet mellett történjék, mert fagypont alatt a vessző törékennyé válik.
Köszönöm!
az ugy nem jó, hogy az első fagyok után lefektetem,
nem szivesen hagynám himbalodni a télben az amúgy sem erős felfutó madzagon? Raesik valami ónos eső, vagy öt kiló hó, aztán lehet letorik minden.
A tápanyag utánpótlással nem lesz gond, hisz tobb mint harminc fajta bambuszom van, tudom mi kell ezeknek az éhenkórászoknak ))))
amúgy érdekes a két lány megy mint az őrület, a fiú méterrel lemaradt már. De azért jó lesz ez Kérem. )))
Ha még nem elég vastag a karnak szánt szakasz, nem kell lefektetni. Egy vékonyka tövű kis növénnyel nem érdemes termést kierőltetni. Erősítsd csak függőlegesen egyelőre! Tavaszi lehajlítás után már majd az egész jövő évi szezont vesszőfejlesztéssel tölti. Két év múlva pedig bátran teremhet.
Arra kell majd figyelni, hogy a vesszőket képző rügyek megjelenésekor bő és folyamatos öntözést kapjon a növény, mert rövid idő alatt rengeteg tápanyagot kell fölvennie a nagy mennyiségű új sejt/szövet létrehozásához.
Igen, ez gombabetegség. Ha az időjárási feltételek kedveznek neki, ki tud alakulni. Normál esetben nem. De hol van manapság normál eset ebben a totálisan hülye klímában?
Köszönöm!
múltkor irtad meddig érdemes lefektetni. július végén max?
lefektetes utan mikor indulnak be a hónalj hatások? Két hét? és ha csak fél méterig jut idén? )))
jövőre teremhet az idén termővesszőt hajtó null éves növény?
Bár lehet az lesz a taktika, hogy mikor lemennek a levelek akkor hajtom le.
amúgy a kopasz kivik közül pár meg azt csinálja, hogy a csúcshajtás elszarad, de onnan folytatja pár hét múlva. megég, vagy valami madár száll rá passz.
Annál jobb, minél inkább túl van növesztve a majdani kar hosszúságánál. Úgy lesz elég erőteljes az a szakasz, amely a kart képezi és belőle már erős vesszők tudnak nőni. Hobbikerti feltételek mellett nem probléma egy-két nagyon magas gyámot állítani a pár darab növény mellé. Ültetvényben ez a növények számával azonos számú nagy karót feltételezne, sőt ikerkarok kifejlesztése esetén dupla annyit. Többe kerülne a leves, mint a hús.
Amikor ültetvény szinten produkálunk a hobbikertihez hasonló fejlettségű, kivitelezésű növényeket (arról nem is szólva, ha különbeket), akkor azt is figyelembe kell venni az összevetéskor, hogy ott az egyes növény művelésére fordítható idő, energia, fajlagos költség, védelmi lehetőség, természetéből fakadóan, jóval szerényebb kereteket képvisel, mint a hobbikerti növények esetében. Ha az eredmények mégis fordított arányosságot mutatnak, akkor valahol valami rejtély mégiscsak megbúvik... :)))
Amennyiben jóval túlnőtt a kialakítandó vízszintes kar hosszán, akkor a kívánt hossznak megfelelően vissza kell metszeni. Ha olyankor lefekteted már, amikor éppen csak kiadja a kívánt hosszúságot, a "visszacsípésnek" azért nincs jelentősége, mert a hajtásvég a vízszintes pozíció hatására amúgy is elcsökevényesedik/elvékonyodik, babindaszerűvé válik.
Lecsìpésről nem volt szó. Gondolom, hogy a lehajtást oldalhajtások képződése követné megfelelő idő eltelte után. A terméshez megfelelő power és gyökérzet is kell.
"Kiültettem a szőrös kivijeim" - Na(!) ez a beszéd! OKSA !!! Most már a felső tagozat 7. osztályába léptél !
Nő a végtelenségig ,de az éretlen része elfagy és az életben maradt részből is egy darab a tetejéből ( kb 35cm) 'megbutul' azaz nem hajt ki. Mindezt a nitrogén túlsúly nélküli nevelésre gondolom érvényesnek akkor , ha a tél a hajtásban lévő növényt találja el.
A lehajtás meg szerintem tök mindegy, hogy a tovább húzás szempontjából mikor történik (csak vannak okos taktikák és erre Ninovarga tud hasznos tanácsot adni). Egy a biztos, hogy a dárdákból virágzó hajtás lesz jövőre, és a dárdát is tovább lehet húzni főtörzsképzés céljából.
Na, most már megvan az énszerintemi alapfokú rekurzív teljes indukciós formula a nevelés taktológiájára, ahogy és amit én eddig megértettem az egészből teória szinten. :))
Kiültettem a szőrös kivijeim, bár később kiderült, hogy atka volt a tettes. A kivi meddig van növekedési fázisban? Vagy ilyen fiatalon nő ameddig el nem fagy? Jól emlékszem hogy augusztus közepét ajánjátok mint utolsó lehetőség a lefektetésre? Ha igen akkor mekkora hosszúsággal érdemes lefektetni? 220 magasság+80 cm lefektetve elég lehet?
