A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Már egy ideje azon gondolkodom, hogy ha egy tanult fizikus tökéletesen érti a matek képleteit, miért nem tudja elmagyarázni azt egy tanulatlannak? Szerintem ehhez nem kell pedagógusnak is lenni. Ha valaki kíváncsi a tudomány területén valamire, azt lehet „fejleszteni” a türelmes magyarázattal. Szerintem, aki ide jön fórumozni, az ne legyen lekezelő a nála tudatlanabbal. Aki csak kellő juttatásért okít, az meg nem ilyen helyen található.
Az biztos, hogy a jövő fizikája nem lehet olyan elmélet, amely alapvető kísérleti tényeket nem tud megmagyarázni.
Csak olyan lehet a jövő fizikája, amely nem tér ki a kérdések elől, nem beszél félre, hanem egyenes és értelmes választ tud adni a felmerülő kérdésekre.
„csak egy új feltevésem volt, és az is kísérletekkel alá van támasztva: a gravitációt is elemi töltések okozzák, mégpedig két elöjellel ellátva.”
Azt az egy feltevést egy ejtő kísérlettel véled igazolni, amelyben eltérő gyorsulással estek a próbatestek? Ebből hogyan következik a két előjelű gravitációs töltés? A Newton féle gravitációdinamika, olyan jól működik, hogy száguldó üstökösről hoztak le anyagmintát a Földre. Az, hogy egy galaxis forgása milyen sebességű, még nem okoz fejfájást azoknak, akik még csak a csillagközi utazáson agyalnak. Mondjuk, a Holdnál messzebbre még nem utazott ember. :)
Különben is csak egy új feltevésem volt, és az is kísérletekkel alá van támasztva: a gravitációt is elemi töltések okozzák, mégpedig két elöjellel ellátva.
Miközben Einsteint szapulod (ami jogos), tőle vettél át olyan feltételezéseket, amelyeket nem tudsz alátámasztani sem kísérlettel, sem megfigyeléssel. Ezek semmit sem érnek.
A fénysebességgel terjedő mezők, a majdnem fénysebességgel mozgó részecskék, a fénysebesség átléphetetlensége, mind-mind csupa feltételezések, amelyeknek semmiféle tapasztalati alapja nincs.
Gyula, amit te produkálsz az fizikának nagyon gyenge, inkább csak feltételezések halmaza.
A Planck állandónak becézett Lagrange multiplikátornak az a szerepe hogy meghatârozza az ôsszetett rendszerek egyik stabil àllapotàt, amiböl nincs további kisugárzás. De tôbb féle L.m. létezik. Az egyik az anyag sugárzásmentes alapállotát adja ki, 10+24 g/cm3 -os agyag sürüségnél. Na erre sem Planck, sem Einstein NEM jött rá!
mint egy kompakt fekete test. Ez mivel nem sugároz hideg, mert a részecskéknek hő-mozgása sincs.
Azt még értem, hogy alapállapotban nem sugároz, mert már minden energiáját kisugározta.
Gyula összetett neutronjának nincs hőmérséklete?
Vegyük a hidrogén alapállapotú elektronját. Az energiája határozott, tehát sem a helye, sem a lendülete (pályamomentuma) nem lehet ismert. Nyüzsög? És mégsincs hősugárzása! Érdekes.
Ha egy galaxis magját „anyagnyelőnek” tekintünk, akkor a /fehér lyuk/ anyagforrásnak tekinthető. De mivel az anyag nem egy téridőpontból származik, nem volt ősrobbanás, az univerzum anyaga a priori van, de jól szét szóratott.
A mi Gyulánk szerint, az elemi részecskéből álló anyag akkor éri el az alapállapotát, ha már nem bocsájt ki energiát. Így érheti el a maximális sűrűséget is, mint egy kompakt fekete test. Ez mivel nem sugároz hideg, mert a részecskéknek hő-mozgása sincs. Egyedül a tömegét lehet meghatározni a környezetére gyakorolt gravitációs hatás alapján.(mondom én a laikus) :)
