A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
„Először azt kellene megérteni, hogy a matematikus fejében a tér (sokaság) különböző dolgokat jelenthet.”
A négydimenziós Minkowski tér minden egyes pontja egy téridőbeli eseményként is értelmezhető. Nem lehet ez az eseményekből álló közeg, egyben a fényközeg is?
Először azt kellene megérteni, hogy a matematikus fejében a tér (sokaság) különböző dolgokat jelenthet.
Van a valós tér, amiben élünk. Van a reciprok tér (reciprok rács), amiben például a hullámszám vektorok laknak. A viszonyuk olyan, mint ahogyan az időtartomány viszonyul a frekvenciatartományhoz.
Aztán van a Hilbert-tér.
És van még a betöltöttségi állapottér (Fock-tér). A felsorolás valószínűleg nem teljes.
Először azt kellene megérteni, hogy miért nem létezhetnek fotonok, miért nem lehetséges az, amit ma tanítanak, hogy a fénykibocsátáskor az atom fotonokat bocsát ki (emittál).
A kettős csillagok mozgásánál figyelték meg, hogy a fény sebessége semmiképpen nem függhet a fényt kibocsátó forrás sebességétől. A kettőscsillagok esetében ez azt jelenti, hogy amikor a két csillag kering egymás körül, akkor az egyik éppen közeledik a Földhöz, a másik éppen távolodik. De a Földre érkező fény sebessége mindkét csillagról ugyanannyi.
Ha a csillagokban lévő atomok tényleg fotonokat (fényrészecskéket) bocsátanának ki, akkor a Földhöz közeledő csillagról érkező fénynek nagyobb sebességgel kellene érkezni a Földre, mint a távolodó csillagról érkezőnek. De nem így van.
Tehát a fénysugárzáskor az atom NEM bocsáthat ki semmit. Csakis úgy keltheti az atom a fényt, hogy megrezgeti maga körül a fényközeget. Ugyanúgy, mint a hang esetében is történik. A hangszó sem bocsát ki hangrészecskeket, hanem megrezgeti maga körül a lebegőt, vagyis azt a közeget, amiben a hang terjed. Az a megfigyelt tény, hogy a fényhullám sebessége nem függ a fényforrás sebességétől, más közegben terjedő hullámra is ugyanígy igaz. A hangra is és a vízhullámokra is.
Csak az a probléma, hogy a hivatásos tudósoknak fogalma sincs, hogy mi a fényközeg. És ezt nem is szabad nekik kutatni. Ennek politikai okai vannak, amibe nem mennék bele.
De én legalább 5 emberről tudok, aki már tudja, hogy mi a fényközeg, de ők (1 kivételével) nem hivatásosak. (Gyula nincs benne az 5-ben)
„Sőt igazából nem is "kisugározzák", hanem csak megrezgetik az atomot körülvevő fényközeget, amiben a fényhullám minden irányban tovaterjed.”
Szerinted miből áll a fényközeg, ha az étert mellőzték, a vákuumot meg a kölcsönhatási mezők "fedik" le? A megrezegtethető fényközegnek, milyen fizikai tulajdonságai vannak?
Az igazság az, hogy nem létezik sem foton, sem antifoton, sem virtuális foton, sem virtuális antifoton.
Semmilyen foton nem létezik. Érdekes, hogy erre Einstein rá is jött idősebb korában, ennek ellenére ezt a részecske-káoszt még mai fenntartják a "modern" fizikusok.
A fény nem foton-részecskékből áll, hanem méteres hosszúságú hullámsorozatokból, úgynevezett vézerekből. Az atomok ugyanis nem folyamatosan sugározzák ki a fényt, hanem szakaszosan. Ezt a fényszakaszt nevezzük vézer-nek. Sőt igazából nem is "kisugározzák", hanem csak megrezgetik az atomot körülvevő fényközeget, amiben a fényhullám minden irányban tovaterjed.
A huulám verziót támasztja alá az összes fénnyel végzett kísérlet. Pl. azt a tény, hogy a fény sebessége nem függ a fényforrás sebességétől. A térbrli terjedést támasztja alá Selényi Pál nagyszögű fénysugarakkal végzet interferencia kísérlete. A szakaszos terjedést pedig a fotoelektromos hatás bizonyítja.
Szerintem sem olyan egyszerű a világmindenség felépítése, ahogy Gyula elképzeli. De jó lenne ha mégis, mert nem kell a transzcendensig visszafejteni a dolgokat. Éppen elég a stabil négylábon megállni. :)
Ez rendben is lenne, de azokat a kísérleteket, amelyeket jelenleg a fotonokkal magyaráznak, meg kellene tudni magyaráznia a saját elméletével, fotonok nélkül is. „
Gyula elmélete a töltések megmaradásával és a fellépő multiplikátorokkal magyarázza, hogy a foton nem létező. Különben elég furcsa az a képződmény, amely normál és anti-párja is egy személyben. A virtuális fotonokról már nem szólva.
A jövő fizikájával szemben egy alapvető követelmény, hogy az eddigi (hibátlanul elvégzett) valóságos kísérletekkel összhangban legyen, arra ésszerű magyarázatot adjon. Lehetőleg nem légből kapott alakalmi magyarázatot, hanem az elmélet alapelvéből következő egységes magyarázatot.
Sajnos ezt Gyula elmélete nem nagyon teljesíti. Azt mondja, hogy nincs foton.
Ez rendben is lenne, de azokat a kísérleteket, amelyeket jelenleg a fotonokkal magyaráznak, meg kellene tudni magyaráznia a saját elméletével, fotonok nélkül is.
Mert az kijelenteni kevés, hogy nincs foton.
Azonban Gyula már a fotoelektromos hatás magyarázatánál elakadt. Pedig ez volt az a jelenség, amely miatt Einstein kitalálta a fotonokat, és amiért Nobel díjat kapott. És ezt tekintik ma is a fotonok legfontosabb bizonyítékának.
Egy új elmélet számára tehát beugró kérdés a fotoelektromos jelenség. Ha ezt nem tudja megmagyarázni, akkor esélye sem lehet Einstein ellen. És sajnos Gyula mindezidáig nem tudott egy értelmes magyarázattal előrukkolni, csak annyit mond, hogy nem korreketál bennünket.
Az én szakaszos fényelméletem tökéletes magyarázatot ad a fényelektromos hatásra, fotonok nélkül. Pontosan megmondja, hogy miért függ a kiváltott elektronok száma a fényerősségtől, pontosan megmondja, hogy miért függ a kiváltott elektronok energiája a frekvenciától, pontosan megmondja, hogy miért létezik a küszöbfrekvencia.
Sőt a leges-legújabb kísérletekre is magyarázatot ad, miszerint a küszöbfrekvencia alatt is lehetséges az elektronkiváltás. Ezt Einstein fotonelmélet sem tudja.
Valószínűbb tehát, hogy a jövő fizikája a Szuperfizika lesz.
„A valóságra lelésben segít az, hogy csak négyféle stabil elemi részecske létezik, e, p, P és E!”
Közel áll hozzám a kijelentésed, mivel a négylapú, négysarkú tetraéderrel lehet hézagmentesen kitölteni a háromdimenziós teret. Három térdimenzió, egy idődimenzió=négydimenziós téridő. Négy elemi részecske, a bennük rejlő tulajdonságokkal. Kell ennél több a valósághoz? Még Occam borotvájára sincs szükség. :)
„És ténylegesen igaz-e az az állítás, hogy minden nagyon távoli galaxis tényleg távolodok-e a mienktöl?”
Amikor azt mondjuk, hogy a HTÁSOK” a távolság négyzetével arányosan csökkennek, akkor ebben eleve benne van színkép vörösbe tolódása. Ha egy tőlünk millió fényévre lévő galaxison lennénk, és a mély űrbe tekintenénk, akkor is látnánk kék-eltolódást, de jóval több vörös-eltolódást. (szerintem)
