Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Nálunk nincs, ami nyíljon. De szerintem én is lefújom őket még egyszer, csak nem kell vigyáznom a virágokra:-)Épp azon gondolkodtam,milyen normális tavasz lehetett volna most virágféltés szempontjából,ha maradt volna még némi esély mostanra is. Az a januári meleg nem kellett volna...Meg az a 17 sem minuszban. Nektek pedig szurkolunk. Persze azért nálunk is van még miért izgulni,csak nem a barackért.
Nem tudom, ki hogy áll, de ebben a jó kis esős időben nálunk a koraiakon elkezdtek nyilni a virágok. Két eső között muszály lesz fújni, mert a maradék termést viszi a monília....
Azért ez nagyban függ a koronaformától. A cseresznye nagyon szeret nőni, nehéz kis helyen tartani. Sok munka. A szilva mehet sűrűbbre. A kajszinak jó szerintem az 5x4. Az alany_nemes is befolyásoló tényező. Alapoknak jó az integrált gyümölcstermesztés című könyv. A neten is ott van.
Sziasztok. Sokat keresgéltem mostanában hogy végül milyen távolságokra ültessem a kis fáimat. De minél több helyen nézem meg, annál többféle dolgot írnak. Ami most aktuális az kajszi, cseresznye, szilva. tudnátok segíteni melyiknél milyen sor és tőtávok az ideálisak? Vagy ha van egy írás az interneten, amire azt mondjátok az alapján járjak el, azt is nagyon szívesen fogadom. Köszi.
Köszi hogy megosztottad a gondolataidat tapasztalataidat. Sokat gondolkodtam mit lehetne tenni fagyok idején ? Mi az ami számomra megoldható és elérhető? Ez a megoldás elég olcsónak tűnik a többihez képest ezért döntöttem az mellet hogy építek egy ilyesmit. A költség/hatékonyság viszonyában szerintem nem találni olcsóbb megoldást. És ahogy te is mondod otthon ülve imádkozva nem védi meg senki a fákat/termést. A tartályt én is használtan valami bontásból szeretném beszerezni. A méreteket azért kérdeztem mert arra gondoltam hogy én a tűzteret a ventilátor előtt alakítanám ki szintén rostélyon /és ebben az esetben egy kicsit ducibb tartály jobbnak tűnik/ ebből adódóan az ajtó is az oldalára kerülne és innen lehetne rakni a tüzelőt. A "kipufogók" felett pedig egy terelő lemezt hegesztenék be, ezzel leszorítva meggyorsítva a levegő kiáramlását. A ventilátoron még nem gondolkodtam /vagyis gondolkodtam de nem jutottam még dűlőre/ ez valóban a legfontosabb része a gépezetnek.Elgondolásom szerint az sem jó ha nagy a teljesítmény hiszen a több levegővel gyorsabban égetjük a tüzelőnket, az alacsony teljesítménnyel pedig nem tudjuk rendesen ki "fúvatni" a meleg levegőt. Valami köztes hatékonyságot szeretnék belőni. Alváznak egy kis teher hátsó hidra gondoltam /valami bontóból/.
Pl egy ilyen ventilátor biztos nyomná rendesen a meleget ha a motor helyére egy 1 a 3 -hoz gyorsítós szöghajtást tesz az ember akkor már meg is van a fordulatszám is és a kardánnal közvetlen lehet hajtani .
Konkrét méretekkel szerintem nem érdemes foglalkozni mert a tartályt ( ami a kazán teste ) érdemes készen megvenni ...és a többi részegységet is . Én ha most építenék akkor vennék egy alvázat vonórúddal ...ez lehet egy kiszuperált utánfutó is arra rászerkeszteni a tartályt és a ventilátort . Ugye a ventilátor a lelke arra érdemes odafigyelni az én megoldásomnál jobb egy nagyobb teljesítményű . Vagy épületszellőztetésnél használt radiálventilátort vagy egy...szintén kiszuperált ... permetezőről érdemes amin már van gyorsító áttétel . Aztán ezeket össze kell hozni .
Mindenképp kell bele rostély hogy a tüzelő alá is lehessen fújni levegőt és érdemes lenne egy terelőlemezzel szabályozhatóvá tenni hogy mennyit fújjon alá így szabályozható lenne az égés gyorsasága .
Ha kellően erős az anyag akkor nincs jelentős vetemedés mi az ajtó zsanérjánál tapasztaltunk némi vetemedést ... mondtam a lakatosoknak hogy jó lazára csinálják , persze hogy passzentos lett .
Mi 2 mázsa szenet tudtunk eltüzelni úgy hogy nem volt aláfújás ... ha alá lehetne akkor ennél több is elmenne és fából szerintem többet mint 2 mázsát . Azt hozzá kell tenni hogy vizes fát tüzeltünk ami ebben az esetben nem ront a hatásfokon mert a meleg pára sűrűbb mint a hideg száraz levegő így jobban közvetíti a hőt . A tartály fala 3-4 mm körüli és volt hogy enyhe vörös izzásig hevült .... akkor jól nyomta a meleget .
Hogy milyen hidegben hatékony ...???? Na ez használat kérdése . Mi úgy tapasztaltuk , hogy azt kell megakadályozni hogy a virágzat felületén deresedés kialakuljon mert ha nem deresedik a felülete akkor belül sem alakulnak ki a jégkristályok . A nagy előnye az hogy ha esetleg extrém hideg van és úgy ítéljük meg akkor érdemesebb kisebb területet védeni biztosan mert sokkal jobb ha fele termést meg tudjuk menteni mint ha ez egészen sikertelenül próbálkozunk . De szerintem jól kitalált szerkezet esetén komoly virágzáskori fagyokat ( -5 -6 ) is át lehet vészelni ...persze sok minden egyedi körülménytől is függ .
Az egészen biztos , hogy lényegesen nagyobb esély van megmenteni a termést mint ha otthon malmozunk ... meg idegeskedünk .
Mozoo arra az elhatározásra jutottam én is építek egy hasonló fagyvédelmi eszközt mint ti. Az lenne a kérdésem milyen méretekkel rendelkezik a mostani szerkezet? /átmérő,hossz, falvastagság/ Jelentkezett e erős vetemedés a használattól? Mennyi fát tüzeltetek el egy éjszaka alatt? Milyen max hidegben használtátok hatékonyan? Változtatnál e valamit ha most kellene építeni egy ilyen szerkezetet? Válaszod előre is köszönöm.
Pusztulást nekünk is mondták. Bergeronhoz hasonlóan viselkedik ilyen téren. Termésmennyisége viszont nálunk kiemelkedő. A fagyot ezek alapján pedig mind2 jól bírja.
Köszi.Mai nap sikerült befejezni a kajszi és őszi lemosózást Championnal.Még a cseresznye és meggy van hátra de azt még pár napot várhat.Reggel 9-ig nem nagyon lehetett dolgozni az éjszakai lehűlés és pára miatt deresek voltak a fák.A héten nálunk ma reggelre volt a leghidegebb(-5,6 fok).
Jó a gondolatsor . Viszont én azt gondolom hogy egy ilyen berendezés esetén sokkal fontosabb az abszolút hatékonyság mint a költséghatékonyság . Ugye milliós vagy akár tízmilliós is lehet az az érték amit védeni kívánunk tehát nem szempont hogy fillérekből tudjuk csinálni a védelmet . Ezzel a szalmás géppel szerintem az a baj hogy szalmát éget és ez az elképzelés lett megvalósítva nem pedig az , hogy egy hatékony és esetleg szabályozható gép legyen ... pl . hatékonyabb mint a Frostbuster .
Ugye itt a lényeg az , hogy minél több fűtóanyagot tudjunk elégetni adott idő alatt . Erre a tömörített szalma szerintem nem a legalkalmasabb . Vegyünk példának egy vastag fatörzset .... hogy tudjuk gyorsabban elégetni , ha egészben begyújtjuk vagy ha felaprítjuk ??? Egyértelmű ugye hogy ha felaprítjuk akkor . A biomassza erőművekben is felaprítják a fát és kibontják a szalmát is mielőtt elégetnék .
Mi mikor fűtöttünk a házi barkács gépünkkel ( amin még javítani fogunk ) ...szénnel és fával ... csak saccolom , hogy nagyobb teljesítményt értünk el mint a szalmás géppel . Onnan gyanítom , hogy a kb 6 órás használat alatt eltüzeltünk közel 200 kg jó minőségű szenet és ennél több fát . ( egész biztos több fűtőértéket biztosít azonos mennyiségű szén mint a szalma )
Amúgy nem a füstölésnek van értelme hanem hőmennyiség közlésével a védendő növénnyi részekkel ...magyarul... fel kell melegíteni a virágzatokat esetleg terméskezdeményeket hogy ne alakuljanak ki a szövetekben olyan jégkristályok amik átszúrják a sejtfalat ezáltal elölve az adott részt ( bibe , terméskezdemény ) . Fontos hogy értsük , hogy mi kell a jégkristályok kialakulásához .... ugye megfelelő ( negatív ) hőmérséklet és ... idő !!!! Ebben az esetben az idő egy nagyon fontos dolog mivel ha nagyobb a hőmennyiség amit közölni tudunk akkor ez az időkapu is tágul ami alatt nem alakul ki a fagyás .
Legyen egy körbála 400kg, égjen 5 órát. A fűtőérték 15MJ/kg. Ebből 1200MJ/h teljesítmény jön ki.
A Frostbuster óránként 40kg pb gázt éget el, ez 40kg*45MJ/kg= 1800MJ/h.
Vagyis ez a szalmás kazán a Frostbuster 2/3-át tudja. Ez nem kevés.
Pénzben :
40kg gáz 22.400 Ft (/óra)
A szalma legyen 10Ft/kg, ez csak 800 Ft /óra.
Költségben tehát nagyságrendi különbség van (még ha a szalmával durván tévedek is) a kérdés az, hogy mire elég a 2/3 teljesítmény - és az örök kérdés (amire hivatalos bizonyítékot még nem láttam) hogy a füstölésnek, párásításnak van-e bármi értelme (attól, hogy valami hagyomány, még nem feltétlenül értelmes).
Mondjuk 2 szalmás gép is bőven gazdaságosabb mint egy gázos (ha akad két traktor).
Gépek árával nem számolok, ez a szalmás is kerül annyiba (gondolom) mint egy használt gázos (2-2,5 milla).
