Kerestem a topikok között, de nem találtam még kifejezetten ilyen témájút. Ez elég meglepő volt. Nos, mindegy, akkor itt van egy, amiben megtárgyalhatjuk a legújabb technológiákat, áttöréseket, hatásfokokat és persze, hogy ki, mikor fogja telerakni és legfőképpen mennyiből a háza tetejét napelemekkel?
igen!, erre én is gondoltam, de nem voltam benne biztos, h működik a dolog, mivel te is említetted a hasonló bekötésnél az anomáliákat , az ehe-nél. ez a bekötés jobban tetszene, mivel a csatlakozók nem terhelődnének annyira... ki fogom próbálni! máskülönben én, nem raktam kűltérre, mc csatikat! kicsit többletköltséggel, de minden paneltól külön bevezettem a padlástérbe egy dobozba a kanócokat és a dobozban lehet, sorolni, párhuzamosítani, a penelokat, tetszés szerint. nem bíztam, a csatik kültéri tartós vízállóságában sem! pedig tudom, h oda tervezték,azaz azt is beletervezték. de láttam én már karon varjút... ráadásul, eme padlástéri dobozban áramtalanítani is lehet, a bejövő delejt, billenő biztivel.
Valószínűleg beállhatsz eme inverter bemeneteire úgy is, hogy nem 1 érpárral az A-ra (és áthidalva), hanem eleve 2-vel. Azaz 4 kanóc a DC dobozból az inverter A és B bemenetére (az A áthidaló üresen marad).
Műszerrel kicsipogtatható a 4db A csonk közti kapcsolat, ami megmutatja.
mindenképpen jó egy ilyen gyakorlati tapasztalat, mert ahogy mondtam én , nem néztem ki belőle 10 ampernél többet, tartósan. nekem a mostani inverteremen, 3 párhuzamos bemenettel van , így 6 db csatin kapja a 15-16 ampert, így eloszlik a terhelés, de ez az inverter, amiről beszélünk, "PVIN04KS" a pdf szerint, egy bemenetén, azaz csatlakozó páron szívná, magába a 15-16 ampert, mivel nincsen lehetőség párhuzamosításra, ebben az esetben... én ezt a 2 mppt-ést tartalékba szeretném, ha a mostani letérdel valamely előre nem látható oknál fogva! olcsóbb megoldásnak tekintem, mint garit venni mégegy inverter áráért, ráadásul ezt elég jó áron venném.
Ennyit vittünk már rajta nemegyszer (2×8A), mikor a tetőn párhuzamosítunk "Y" MC4-el. Nem volt még gond vele sehol. Persze a nap rövid szakaszában folyik csak rajta 15-16A, míg merőleges napot lát. (hiába méretezünk 1-es egyidejűséggel)
mégegy dilemma! nem tudom, h ezek a csatlakozók, amik vannak a napelemes rendszerekben, hány ampert bírnak, melegedés nélkűl? mert ezek az inverterek ilyen dugasszal vannak ellátva, nem fixre köthetősek, így felmerűl a kérdés, h 15-16 ampert bírni fog egy érpárnak a 2 csatija? én max 10 amper körűl nézek ki belőlük, ami még nem melegíti a csatlakozót...
és a 19-es részben, az ábrán úgy tűnik, h 1-es stringbe kell bedugni a lejövő dc-ét és a 2-3-as bemenetet, összedugni egymással? és, akkor mind a 2 mppt, dolgozik egy bemenetről? szerinted? jól értelmezem? csak azért lenne érdekes a dolog, mert én kb 15-16 amperral szeretném a bemenetet dc-ben terhelni és amúgy 1 bemenet, csak 14,7 ampert bír max a leírás szerint.
Össze lehet adni elvileg. Bár találkoztam már hasonszőrű 2MPPT-s EHE inverterrel, mely nem tolerálta. Pofozgatta a munkapontkeresés a 2 bemenetet. Hol az egyikre terhelt rá (miközben a másikat elengedte), majd gondolt egyet és a másikra terhelt rá (közben amazt engedte el).
Lehet, hogy szar volt.
Rendszerleírás:
1 irányú 2kW-os mező a 2kW-os EHE-n. 1 kanócpáron lehozva, 1 DC túlfeszdobozba. A dobozban 2+ és 2- érpárokra szétágaztatva a kijövő DC, hogy mind a 4 csatiján állhassunk be velük az inverterbe. Mégsem volt jó neki. Igaz könnyen lehet, hogy fos volt az inverter. Akkoriban belefutottunk 1 pár fos EHE-be.
Igaz ez meg lett oldva másképp és azóta is úgy megy (de tökéletesen).
Diódás szétválasztással is próbálkozhattunk volna, de nem volt rá szükség (figyelem! pozitív testelésű).
Szóval nem tudni, hogy az adott inverter, miként viselkedik. Én legalábbis még soha nem találkoztam ilyen típussal.
valaki megtudja nekem mondani, h 2 stringes inverternél, ha mondjuk kb 14, amperosak a fogadó stringek az inverteren,dv oldalon, a két bemenetet összelehet adni, h , mondjuk, 28 amper legyen? vagy invertere válogatja? konkrétan, erre lennék kíváncsi!
Nem veszem kötözködèsnek!Már azèrt sem mert a fórumon,ill.tőled is rengeteg olyan infót kapok-kaptam,hogy megèrtsem (mèg ha körvonalakba is)it mièrt.
Terv az van!de nem hiszem hogy egy egyvonslas sematikus rajzal sokra megyek.Amit bármelyik szolgáltató oldsláról letölthetek.Jómagam asztalos vagyok.Bátyám villanyszerelő.Apám a gèpek,de legfőkèpp a vasmunkák terèn van a szeren.NINCS olyan amit ne oldanánk meg magunk.Mindenel eggyütt 1,1millába lessz.Szóval ezèrt is megy a nyögdècselès.
Nincs terved a létesülő rendszerről? Mert általánosságban tudunk csak belefolyni a témába látatlanul, amit 1 helyi szemle azonnal felülírhat! Szóval amit nyögdécselek, nem biztos, hogy a legjobb és ez mellett mégis a legolcsóbb megoldás.
DC leválasztás az inverteren, AC-t meg teszünk ugye, holott...
A családi házaknak eléggé tarkóvakargatós lesz a "márciusi kapcsoló" távkioldójának elhelyezése a nemlétező tűzvédelmi főkapcsoló mellett. :-) Gyaníthatóan, sok látszatmegoldás fog születni.
Tűzoltókkal beszélgettem. Nem tudnak 'mit kezdeni evvel a megoldással. Hiába táblázzuk ki hatalmas sárga tacepaókkal a kapcsolót, attól még nem lesz bizodalmuk benne. Ha napelemes házzal szembesülnek, az ösztönük mást diktál, mint a kapcsolóban való hit, még akkor is, ha áramtalanítják a hálózatot. Hiába van kioktatva, hogy az ekkor kieső vezérlő feszület, elvileg nyitná az érintkezőpárokat.
Eléggé általános véleménynek tűnik, hogy ez sem jó megoldás a probléma kezelésére. Amolyan pótcselekvés-szerű.
Ezzel szemben általános vélemény, hogy minden olyan portéka a DC ágon, mely nem létfontosságú, inkább erős hibalehetőség fokozó tényező.
Csak egy fránya OTSZ írja elő a leválasztást a DC oldalon egy kapcsolóval aminek kell tudnia a zárlatot is kapcsolni. Sőt tovább megyek egyes helyeken napelemenként kéri a katasztrófa védelem eme kapcsolót.
Amúgy nyugodtan bekötheted a fi-relé elé az invertert. Neki van sajátja (elektronikus).
Ha olyan közel kerül az inverter a lakáselosztóhoz, akkor elég lehet csak 1db tfsz.patron a fázisvezetőre. Ez esetben -nagy valószínűséggel- a nullavezetőre totálisan felesleges és értelmetlen tenni tfsz.patront (de ehhez meg kell kukkolni, hogy hol válik ketté a PEN vezető, PE és N-re).
DC kapcsoló.
Tökéletesen működő rendszer DC ágát mexakítani nem kunszt. Ám a zárlatba pattant invertert már annál inkább az lehet!
Ugyanis -ha minden kóser-, akkor a DC-t tejelő napelemmező lekapcsolásának pillanatában az inverter kondijai ugyanazon feszültségre vannak töltődve, mint a napelemmező. Ergó, a szétkapcsolási pillanatban nincs számottevő potenciálkülönbség a távolodó érintkezőpárok között.
A zárlatos inverter miatt igaz nem mutat a napelemmező feszültséget, de mégis zárlati áram folyik. Ha ekkor bontunk, akkor az áramhoz azonnal (gyorsabban) akar társulni feszültség a napelemmezőről.
Az olvadóbizti tokok 2-3cm bontótávval rendelkeznek. A kapcsolók nemigazán.
Nem látom értelmét a DC kapcsolónak, mivel típusengedélyes invertereinkben eleve van.
dehogy harapjuk!! :) részemről biztosan nem! én tiszteletben tartom mások véleményét, még, ha nem is olyan, mint az enyém! de ezt én is elvárom cserébe a másik féltől! és sajna tényleg elég trahányan írok soxor, de 52 évesen már nem tudok, nem akarok változni! soxor nekem már fullos, ha megértik az userek amit tudtukra akarok hozni. ha valaki ezek tudatában, ennek ellenére, nem szándéxik velem kommunikálni, szive joga. bocs az offért!
Semmi baj, csak azt verték belém annó, hogy ha slendriánul írok valamit, akkor azt az időt, amit én bßsztam rááldozni az olvashatóságra, áthárítom az olvasó kárára.
Persze hibázok én is gyakran, de a lényeg, hogy nem harapjuk le egymás fejét. :-)
Szia!Jòmagam sem vagyok villanyász,de azt tudom hogy nálam az amit ìrtál nem működne!!!Mert a lakásköri Fìrelè leoldana!Mivel a Fázis,Nulla,Eph egy potenciálra kerülne.
A lakàselosztóm az Inverter közvetlen melè kerül.A panelek ès inverter között rövidebb oldalon 18m vezetèk.Hosszabb oldalon kb 32m. Igy szerintem amit ajánlottál privátban tökèletessen megfelelne ,változtatás nèlkül is???Bratyóm dumálta a plusz kapcsolót,ès èn is láttam egy másik oldalon egy olyat amin volt. Nem lehet hogy az a kapcs azèrt van hogy ne hùzzon ìvet mikor kifordìtja az ember a biuti?
vágom! :) nem szoktam figyelni a helyesírásra, mert amúgyis olyan a billentyűm, h csak sejtem, egyes gombokról, h milyen betű! :)) de igazad van! ez itten nem rejtvényfejtő oldal, hanem egy fórum! :) meg amúgyis nyóc osztályom van!, az is 4 első, 4 második! :))) sajnos ez vagyok én!konfrontálódás nélkűl, bocsi, h "rejtvényt" írtam neked!
A tervdoksi esetében lényegtelen, hogy mennyi panel van rajta. A szolgáltatónak is csak az a fontos, hogy mennyi csatlakozási teljesítmény, alias az inverter névleges teljesítménye.
Egy stringen 12 db panelt sorba fűzök,jobb a bèkessèg.Inverter- gari- ès a tervdoksi igy van papìron.Viszont nem tiszta számomra az hogy ha sorba fűzöm öket.Honnèt?Melyik vègèn lehyen a pozitìv.Az Invertehez közelebb eső,a legfelső.?Vagy mind egy?Mert egy kèmèny miatt alsó sorban 8 db jobb sarkában felette 4db L alakban.Egyèbkènt beszèltem a kontaktoddal,de mèg várok 2 ajánlatot ( amikhez sok jót nem fűzök)ès annak függvènyèben döntök.
és, mi van, ha vihar idején, az elmüs bizti után, egyszerűen tesz be az ember egy kapcsolót, ami rövidbe teszi a fázist, nullát, földet, persze lenyomott szolgáltató biztosíték melett? és, mindemellet, benmarad az ac oldali túlfeszvédő is, ha netán nem lenne otthon az ember vihar idején, bár nálam , mindíg van valaki, a házban, aki ezt megtudja ejteni, így levédve az összes, fogyasztót a hálózaton, persze mindez, csak, másodlagos villámnál érhet valamit, de ez igaz a túlfeszvédőre is szerintem, ha farnkón bejön a birkógép, telibe, akkor úgyis örülni fog az ember, ha csak a kütyük szenderülnek jobb létre és nincsen lakástűz, házleégés?? :) a dc oldalon, ugyanez lehet a megoldás esetleg egy feszfigyelő relé közbeiktatásával, amikor nincsen meg x feszültség, akkor automatice ejt a relé és rövidbe tolja a dc oldalt, akár a földdel együtt? minden éccakára és viharnál, amikor úgysincsen nap!,de a legtuttibb a manuális kapcsolás!? az napsütéses viharnál is műxik! :) valahogy nem bízok ezekben a túlfesz védőkben, pedig, ha jól tudom ezek is hasonlót művelnek, az áramkörökben, mint amit én manuálisan akarnék létrehozni? amióta ismerősömnél, két nyárral ezelőtt meroggyant az iverter, egy vihar idején, pedig nem volt elsődleges villám, csak a közelben vert telibe egy fenyőfát és volt ac és dc oldali túlfeszvédő is nem bízok ezekben a védelmekben, feltétel nélkűl! bár nem derűlt ki egyértelműen, h mitől térdelt le az inevrter, mert lelet akasztva a falról és másik a helyére, de erősen gyanús, h valami olyasmi történt, amit a túlfeszvédők nem vettek elég komolyan és, hagyták, h a birkógép, leszkanderozza az invertert... valamennyire értek az elektromossághoz, de nem annyira sajnos, h érdemben állást tudjak foglalni és határozottan kijelenteni, h ez, pl, ettől, vagy attól lehetett...
A DC oldali szakaszolókapcsolóra nincs feltétlen szükség, mert az biztitokok kibillentése betölti ugyanezen funkciót, ráadásul jóval nagyobb bontótávolsággal, mint a "forgókapcsolók". Ráadásul az inverteren is van DC oldali kapcs.
Az AC oldal is változhat. Gyakran oly közel kerül az inverter a lakáselosztóhoz (akár vill.órához), hogy elég bele 1db túlfeszpatron fázisonként. pl.:
(kép lenne itt, ha engedné az index)
Ha távol van az inverter, akkor érdemes ismételni a túlfeszpatront, mert jó ha kap a lakáselosztó is (nem kötelező). Ekkor az AC oldali kismexakító helye is változik. De a nullára is kellhet... (összetettebb annál, hogy 1-2 mondatban le lehessen írni)
Ùùù 2x olvastam el hogy valamit egyáltalán megèrtsek.Akkor a sorrend panel-bizti-tùláramlevez- szakaszolókapcsoló- inverter-bizti-tùllfeszlevezrtő-szakaszolókapcsoló-lakáselosztó csatlakozási pont.?
A napelem az áramforrás (mind DC, mind túlfesz szempontjából) az inverter meg a védendő fogyasztó. A túlfeszpatronokban 125A körüli lomha bizti van. Ez leválasztja önmagát ennyi áramerősségnél. Mégis inkább válasszunk le a saját rendszerünk áramerősségénél.
Ha megszakad a bizti a túlfeszpatronok előtt, akkor megkiséreltük megszakítani a túlfesz forrását is.
Azért írom ilyen furfangos megfogalmazásban, mert kacifántos a dolog.
Sok túlfesz lehetséges.
A legdurvább közvetlen villámáram levezetődése a rendszeren (becsap a ménkű). Persze igen csekély az esélye, de mégis számolnunk kell a tervezéskor.
Ekkora áramnál az olvadóbiztik megszakadnak, mert a varisztorok zárlatok az adott időpillanatban, ám az EPH és vele a földelésünk levezet talajpotenciálra. Ez a hatalmas mértékű elektromágneses áramlökés minden környező fémtárgyban magas feszültséget indukál, mintegy légmagos transzformátorként. Tehát az a fémtárgy is feszültség alatt lesz, amelynek semmi köze a hálózathoz.
Namost:
Az inverterből kiáll a 2 DC kanóc, melyen fixen vannak a varisztorok (a biztik a napelemet választották le). Így az inverter DC kanócában hiába indukálódna túlfesz -mivel a varisztorok rajta maradnak- meg is védtük az invertert.
Persze nem általános a közvetlen villámcsapás. Nagyobb a valószínűsége 1 távoli villámcsapásnak, mely indukált nálunk is túlfeszt.
Ergo a forrás felől szakítson a bizti, de a túlfeszvédelem maradjon a védendő rendszeren.
