" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Jujubánál mennyire normális hogy 1,5 hónapja csak virágzik? Folyamatosan hozza a virágokat de egyik sem köt, pedig 3 fajta is van, igaz még csak 1-2 évesek.
Reggeltől estig éri őket a fény, káliumtúlsúlyban kapják a tápot, Humus fw-t is kapnak. Túllocsolva sincsenek.
Mag szerint egyik sem lehet, csak virginiai szilvám volt, és egyéb reményteli kakiszilva fajták, de az összes felirat elázott 1-2 év alatt. Azt tervezem hogy cserépben nevelem őket addig amíg gyümölcsöznek, ha egyáltalán :) aztán ültetem csak ki. Van egy jó kis jujubám, azt az egyet megismerem, elég jellegzetes :)
Fura hogy sok mindenféle magból ugyanolyan gondozás mellett ezek kibírták cseréppel elföldelve a telet, és rendületlenül növekednek nálam. Valószínű kakiszilvák, de tudja valaki pontosan fajta szerint? Köszönöm szépen a figyelmet!
Az egyik, Lendva-hegyi kirándulást is programjába foglaló találkozó résztvevői talán emlékeznek még erre a helyszínre, ahol egy udvar bejáratát fügék övezték, belül kivi és káki (ahogy illik). Tegnap, arra járva, ígéretet tettem nekik, hogy jövő tél végén eljövök és helyrehozom a kivilugasukat, amelyik már több mázsát is teremhetne a képen látható szerény mennyiség helyett.
Ennek a kivilugasnak a gazdájával viszont eddig még soha nem sikerült találkoznom, hogy elmondhassam neki, a kivi vesszőkön terem, ha azokat lemetszi, legfeljebb ilyen csekély termésre számíthat, mint a mellékelt ábrán látható. A néhány véletlenül fennmaradt nyárs bizony ennyire szegényes szüretet ígér csupán.
Alföldiek és Magyarország egyéb belső részein élők figyelem!
Fagykárt soha nem szenvedett Tipok Völgyifaluban (a neve magáért beszél), a magyar határ közelében. Ritka beépítettségű, alacsony lélekszámú településen, az udvaron, épülettől távol.
(Azt gondolhatnánk ez a csúcs, de nem, mert az ebben a faluban élő nép még ezeknél a szimpatikus növényeknél is szimpatikusabb!)
Érdekes, Heves megyében 1 hónapja jelentek meg. Egyből kapták is a Mospilant, hogy megelőzzem a terjedésük, de amint lejárt a hatástartalma máris megjelentek újra.
Már 4-5 éve állandó vendége a kertünknek a lepkekabóca,nagyon nehéz tőlük megszabadulni.Már a kaki hajtásain is megjelentek,szövedéket képeznek és a hajtások árnyákos oldalán pihennek a kifejlett egyedek.A szövedéktől könnyű megszabadulni,de a kifejlett egyedek elugrálnak,ha szeretném őket eltávolítani.Állítólag hatásos ellenük a Mospilan vagy Actara rovarölő szerek.Végleges megoldás nincsen,mert a gondozatlan fás területeken nagyon sok helyen jelen vannak az akácot például imádjak és így az újra fertőzés elkerülhetetlen.
Sajnálattal kellett detektálnom ma reggel egy veresszilva csemetén egy amerikai lepkekabóca telepecskét kettő darab mozgó szöszös fehér imágóval. Egyenlőre széttapostam az agyagos anyaföldön imágóstól a telepet. Mennyire "örüljünk" ennek? Úgy kell vele bánni mint a levéltetűvel? Ahol útban lesz majd rá kell fújni valami löttyöt?
igen, még a bambuszoknál ragadt rám pár "hogyan ne öljük meg a növényünket" technika.
de itt is sok hasznos dologgal találkozom, és ami külön öröm, hogy még válasz is jön a kérdésekre. )
Én is vaskelátot és keserűsót használtam a klorózis ellen. De a műtrágyákkal vigyázni kell!! Nagyon helyesen tetted, hogy már leálltál vele, mert az általad írt probléma igencsak valós jelenség! Azért úgy látom mégiscsak olvasgatsz visszafelé. :)))))
Fura hogy sok mindenféle magból ugyanolyan gondozás mellett ezek kibírták cseréppel elföldelve a telet, és rendületlenül növekednek nálam. Valószínű kakiszilvák, de tudja valaki pontosan fajta szerint? Köszönöm szépen a figyelmet!
