Orbán: külföldnek kalapot kellene emelnie Magyarország előtt
Írta: mti/hirado.hu | 2010. november 10. szerda 11:51 |
A miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában beszélt a magyar belpolitikai viszonyokról és a gazdasági célokról
A külföldnek kalapot kellene emelnie Magyarország előtt" címmel közölt interjút szerdán Orbán Viktorral a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A terjedelmes interjúban a magyar miniszterelnök kifejti nézeteit gazdasági kérdésekről, a kormány intézkedéseiről éppúgy, mint az állami berendezkedésről. Utóbbi kapcsán leszögezte: majd a parlament fogja eldönteni, hogy Magyarországon német mintájú kancellári kormányzás vagy francia mintájú elnöki kormányzás lesz-e.
Kijárna egy kalapemelés
"A válságra adott megkésett válaszként Magyarország két egymást követő kormánya egy éven belül az alábbi határozatokat hajtotta végre: a nyugdíjasok elveszítettek egy havi járandóságot, az áfa 20-ról 25 százalékra emelkedett, a nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre nőtt, az államháztartás kiadási oldalát pedig erőteljesen lefaragták. Ezek a lépések összességében többet tesznek ki, mint amire bármely más európai ország vállalkozott - mégpedig sztrájkok és tiltakozások nélkül. Tulajdonképpen ezért kijárna, hogy a külföld kalapot emeljen" - fogalmazott Orbán Viktor.
"Látod-látod, hiteles gazdaságpolitika mellett elfogadják az emberek az egyenlegjavító intézkedéseket is, mert tudják, hogy hosszú távon megéri.
Gyurcsány úgy próbált az önkéntes tűzoltó szerepében tetszelegni, hogy közben ő volt a gyújtogató is.
Ezt meg általában nem szeretik a népek."
értelmes népek azt a tűzoltót sem szeretik akik tűzoltáskor azt hazudozták hogy nincs is tűz. ez mióta hiteles gazdpol hogy azt hazudozom hogy nem kell megszorítás majd megszorítok, 1 nap alatt verek át ad hoc törvényeket majd toldozgatok foldozgatok.
adójóváírás megszüntetése – béren kívüli juttatás drasztikus csökkentése (az adható 18.000 Ft-ról 11.250, ill. 5000 Ft-ra) – cafeteria megadóztatása – munkavállalói járulékok emelése – 32 ezer fő elbocsátása a közszférából
– a foglalkoztatottak számának növelése utáni adókedvezmények megszüntetése – reprezentációs és üzleti ajándékok utáni adókötelezettség – cégautóadó emelése – egyszerűsített vállalkozói adó 30%-ról 37%-ra emelése – kötelező kamarai tagság (regisztráció fedőnévvel) 5000 Ft éves tagdíjjal
– ÁFA-emelés 25%-ról 27%-ra – illetékemelések – a termőföldből átminősített ingatlanok értékesítéséből származó 20% feletti többlet 48%-kal adózik – az ingatlanadó de facto bevezetése (kommunális adó) – az ebek és lovak kötelező chipezése
– a „chipsadó” bevezetése – a „chipsadó” emelése, majd kiterjesztése (pl. a gyümölcsízekre 500 Ft/kg) – szeszesital jövedékiadó-emelése – dohányáruk jövedékiadó-emelése – környezetvédelmi termékdíj bevezetése, majd emelése
– üzemanyagok jövedéki adójának emelése („ha kormányra kerülünk, csökkenteni fogjuk az üzemanyagok jövedéki adóját”) – bioetanol jövedéki adójának 75%-os emelése – autógáz jövedéki adójának 100%-os emelése – az autópálya-használat minimumának négy napról tíz napra történő emelése – áremeléssel – baleseti adó bevezetése (természetesen ez az állami autókra nem vonatkozik!)
– a táppénz lecsökkentése (kórház 60-ról 50%, táppénz 70-ről 60%) – 30 napi táppénz után időarányos szabadság csökkentése – a rokkantak ellátásának csökkentése, ill. megvonása – a szociális öntemetés bevezetése – szociális hozzájárulási adó bevezetése
– elektronikus útdíj bevezetése (sok fuvarozó számára az eddig fizetett útdíj a többszörösére emelkedett) – közművezeték-adó – a magánszemélyek kommunális adója adótárgyanként 12.000 Ft-ról 17.000 Ft-ra emelhető – kaszinóbezárás, majd újranyitás bennfentes feltételekkel – bírósági eljárásokkal kapcsolatos illetékek drasztikus emelése
– banki tranzakciós díj emelése, „csekkadó” – tranzakciós adó megduplázása 3 ezrelékről 6 ezrelékre – betéti kamatok után 6%-os „egészségügyi” hozzájárulás bevezetése – telekommunikációs adó – „cégadatok kötelező frissítése”-adó. Cégenként 20–50 ezer forint között + ált. forg. adó – pénztárgépek cseréje 100+150.000 Ft/pénztárgép, plusz havi 2-3 ezer Ft NAV-val való állandó kapcsolat
– nyugdíjaskedvezmény részleges megvonása a távolsági buszokon és gyorsvonatokon – közmunkások nettó 61.000 forintos fizetésének 49.000-re csökkentése – munkanélküli-segély időtartamának 270-ről 90 napra csökkentése, szociális segély összegének 28.000-ről 22.000-re csökkentése – egyetemi és főiskolai támogatások drasztikus csökkentése – a Munka Törvénykönyvének átírása a munkavállalók számára hátrányos feltételekkel
– pedagógusok munkaidejének de facto meghosszabbítása – tandíj de facto bevezetése – asztmás gyerekek emelt összegű családi pótlékának megvonása – mozgássérültek közlekedési támogatásának visszavágása – egészségügyi járulék emelése
A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ugyanis fogta teljes tavalyi profitját, és kivitte az országból.
Vagyis kifizette osztalékként az anyavállalatnak, a Daimler AG-nek. Ez a vg.hu szerint nem kevesebb, mint 20 milliárd forintot jelent. Ez az összeg forintban számítva a teljes beruházási költség mintegy tíz százaléka, a 2012 tavaszától termelő gyár fejlesztési költsége ugyanis 800 millió euró, a korábbi árfolyamokon számítva körülbelül kettőszázmilliárd forint volt. Tanulságosak a cég adózási adatai is. A Mercedes adózás előtti eredménye 2013-ban 66,9 millió, 2014-ben 63,9 millió euró volt. Ebből a vg.hu cikke szerint 2013-ban 550 ezer, 2014-ben azonban csak 77,5 ezer euró adót fizetett. Vagyis a vállalat tavalyelőtt 0,8%, tavaly pedig 0,1% adót fizetett be a költségvetésbe.
"...Egy képzett közgazdász számára ebből az ígéretből, vagy Matolcsy György megnyilvánulásaiból csak az elképesztő közgazdasági hozzá nem értés érzékelhető továbbra is, ami persze „oldalfüggetlen” jelenség, szinte mindegy hogy melyik párt van éppen hatalmon.."
(A szerző Gazdag László közgazdász, egyetemi docens)
Nem feltétlenül hazugság, ha más gazdaságpolitikai filozófiát követnek.
Akkoriban az egyik legélesebb törésvonal pont ott húzódott, hogy a megszorítás-e a célravezető eszköz, vagy a gazdaságélénkítés?
Gondolj bele, hogy azóta majdnem húsz év telt el, és a megszorítás vonal hívei most kezdik a görög válság kapcsán elismerni, hogy esetleg hibás lehet ez az elképzelés.
2010-ben az Index így idézte fel a Bokros-csomag fogadtatását a közgazdászszakma körében: „Amit [a Bokros-csomagot] az akkori mainstream, meghatározó közgazdászok, döntően az egykori pénzügykutatós kollégák kívánatosnak, hasznosnak tartottak, és egyes elemeiben sem igazán kritizálták.” (…) „A két dolog, különösen a Bokros-csomag, a kilencvenes években egyfajta igazodási pontot jelentett a közgazdászok között: aki egyetértett vele, komoly, szakmailag hiteles ember volt, aki nem, az legalábbis nem igazán.”[1
Azért nem kéne ilyen nagyvonalúan elfeledkezni róla, milyen körülmények közt kellett távoznia Lajosunknak 1996 februárjában:))
"...Nos, a Bokros-Surányi csomag idején az 1989-ben kint levő hitelállomány (pénzmennyiség) 70%-át szívták vissza, amibe egy egészséges gazdaság is belerokkant volna, hát még a magyar gazdaság! Ez a csomag megsértette a tankönyvek legalapvetőbb axiómáit, ezért tipikusan a voluntarista gazdaságpolitika orvosi lovának tekinthető az egész. Mögötte a közgazdasági elméleti felkészületlenség érhető tetten!
A Bokros-csomag utáni konszolidáció
1996 februárjára már nyilvánvalóvá vált, hogy a „csomag” katasztrofális hatással van a gazdaságra, ezért Horn Gyula megvált Bokros Lajostól, aki így még egy évig sem volt miniszter. (Ha olyan sikeres volt, ahogy ma is egyesek beállítják, miért kellett 11 hónap után távoznia?) De azt nem lehetett bevallani, hogy ez a „csomag” okozta a válságot magát (amit elkerülni akart), tehát hogy a terápia volt hibás, ezért elkezdődött a mítoszgyártás erről a rendkívül kártékony csomagról..."
Minden relatív. A fidesz a Horn kormányhoz képest jobb kondíciókkal adta át a stafétabotot 2002-ben, és most is jobb állapotban van az ország, mint 2010-ben a kormányváltáskor.
Bárhogy is próbálod áttolni a xart a másik térfelére, itt bizony az érdemi leromlást a 2002-ben kormányra lépő társulat okozta. Elég gusztustalan, hogy kis kedvenceid világbajnok elqúrását ilyen ócska módon próbálod tálalni.
2016-ban gyengén fog nőni a magyar gazdaság, annyira, hogy egy-két negyedévre a nullaszázalékos bővülés közelébe is lassulhat Zsiday Viktor befektetési szakértő szerint. Az előrejelzés egyik eleme, hogy a hitelezés a Magyar Nemzeti Bank (MNB) olcsó hitele ellenére is gyenge, a vállalatok inkább megtakarítanak, hitelállományuk zsugorodik, és a lakosság is fizeti vissza a hiteleket.
Zsiday szerint a hitelek visszafizetésénél jóval nagyobb probléma, hogy az EU-s pénzeső időlegesen lecsökken 2016-ban. Leginkább emiatt lassulhat nulla körülébe a növekedés egy időre. 2017-től már ismét egyre több uniós forrás kerülhet a gazdaságba, ami ismét hoz majd növekedést.
Ugye az megvan hogy 1998-ban a Horn kormány jobb kondíciókkal adta át az országot a fidesznek,mit amilyenben most vagyunk,és amitől annyira el vagytok ájulva?:
Ez olyan míves megfogalmazás, hogy aranykeretben kéne kitenni a város forgalmasabb pontjain:))
Azért nagy xarban lennél, ha azt kéne felsorolnod, milyen hatást, és miként tudtak felélni a fijúk.
Tudod, egy adott költségvetést általában a meglévő bevételekből kell megtervezni.
Az ilyen Bokros csomag felélő ballib okoskodások általában azt sugallják, mintha a gondos elődök otthagytak volna a láda fiában egy kis zsozsót későbbi felhasználásra, pedig mindketten tudjuk, hogy ez nem így van:))
kár hogy még egy független gazd újságnál sem olvastam soha hogy jó lenne amit csinálnak. sztem kb 2011től már roboghatott volna felfelé a GDP, ha olyanok vezetik az országot akik valóban csak a nép javát tarták szem előtt.
2015 júniusában a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 7,2, naptárhatástól megtisztítva 6,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – olvasható a KSH szerdán közzétett első becslésében.
Ennél erőteljesebb – a nyers adatok szerint 8,2 százalékos – éves növekedést utoljára januárban regisztráltak a statisztikusok.
Júniusban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,0 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Az első félévben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 6,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.
