Keresés

Részletes keresés

szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.03 0 0 2141

Hogy miböl állnak az atommagok, azt is ezerszer elmondtam.

Előzmény: Törölt nick (2139)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.03 0 0 2140

Màr ezerszer mondtam, kettöböl, egy protonbòl és egy elektronból.

Előzmény: Törölt nick (2139)
Törölt nick Creative Commons License 2021.10.03 0 0 2139

És a stabil neutron hány részecskéből áll szerinted?

 

Egy atommag hány elemi részecskéből áll szerinted?

Az atommagnak miért nincs hőmérséklete?

Előzmény: szaszg+++ (2138)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.02 0 0 2138

Egy részecskének nincs hömérséklete!

Előzmény: Törölt nick (2133)
őszszakál Creative Commons License 2021.10.02 0 0 2137

Csak az a kár, hogy nem bélszín, mert megennék egy jó sztéket.

Előzmény: szaszg+++ (2136)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.02 0 0 2136

Ez marhaság!

Előzmény: őszszakál (2134)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.02 0 0 2135

A Planck állandónak becézett Lagrange multiplikátornak az a szerepe  hogy meghatârozza az ôsszetett rendszerek egyik stabil àllapotàt, amiböl nincs további kisugárzás. De tôbb féle L.m. létezik. Az egyik az anyag sugárzásmentes alapállotát adja ki, 10+24 g/cm3 -os agyag sürüségnél. Na erre sem Planck, sem Einstein NEM jött rá!

Előzmény: Törölt nick (2133)
őszszakál Creative Commons License 2021.10.02 0 0 2134

„Nyüzsög? És mégsincs hősugárzása! Érdekes.” 

Lehetséges, hogy a multiplikátor egyben olyan eseményhorizontot is képez, amin belüli mozgásnak nincs kifelé hőhatása?

Előzmény: Törölt nick (2133)
Törölt nick Creative Commons License 2021.10.02 0 0 2133

mint egy kompakt fekete test. Ez mivel nem sugároz hideg, mert a részecskéknek hő-mozgása sincs.

 

Azt még értem, hogy alapállapotban nem sugároz, mert már minden energiáját kisugározta.

 

Gyula összetett neutronjának nincs hőmérséklete?

 

Vegyük a hidrogén alapállapotú elektronját. Az energiája határozott, tehát sem a helye, sem a lendülete (pályamomentuma) nem lehet ismert. Nyüzsög? És mégsincs hősugárzása! Érdekes.

Előzmény: őszszakál (2131)
őszszakál Creative Commons License 2021.10.02 0 0 2132

Ha egy galaxis magját „anyagnyelőnek” tekintünk, akkor a /fehér lyuk/ anyagforrásnak tekinthető. De mivel az anyag nem egy téridőpontból származik, nem volt ősrobbanás, az univerzum anyaga a priori van, de jól szét szóratott.

Előzmény: Törölt nick (2130)
őszszakál Creative Commons License 2021.10.02 0 0 2131

A mi Gyulánk szerint, az elemi részecskéből álló anyag akkor éri el az alapállapotát, ha már nem bocsájt ki energiát. Így érheti el a maximális sűrűséget is, mint egy kompakt fekete test. Ez mivel nem sugároz hideg, mert a részecskéknek hő-mozgása sincs. Egyedül a tömegét lehet meghatározni a környezetére gyakorolt gravitációs hatás alapján.(mondom én a laikus) :)

Előzmény: szuperfizikus (2129)
Törölt nick Creative Commons License 2021.10.02 0 0 2130

A kérdés az volt, hogy az egyikből következik a másik, vagy sem. Az egyik hiánya jelentheti azt, hogy a másik sincs? Ha fehér lyukat nem látunk az égen, akkor szingularitás sincs?

 

Eltűnt tönnszáz csillag az égről:

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=159497506&t=9130100

(Micsoda koincidencia, hogy éppen most!)

Előzmény: szuperfizikus (2129)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.10.02 0 0 2129

Szerintem sem feketelyuk, sem szingularitás nem létezik a természetben.

Előzmény: őszszakál (2125)
őszszakál Creative Commons License 2021.10.02 0 0 2128

A matekban megengedett, hogy a lyuk hátán lyuk legyen, ahogy a szegény ember gatyáján folt, hátán folt. :)

Előzmény: Törölt nick (2127)
Törölt nick Creative Commons License 2021.10.02 0 0 2127

Ha létezne szingularitás ott bent, akkor fehér lyuknak is kellene lennie?

Előzmény: őszszakál (2125)
Törölt nick Creative Commons License 2021.10.02 0 0 2126

Schrödinger egyengetett egyenletében eleve ott van a redukált Planck-állandó, de Broglie miatt.

 

De a posztmodern fizika korában reneszánszát éli a hatásintegrál, abból írják fel a mezők egyenleteit.

Kíváncsi lennék, hogy Schrödinger hogyan nézne ki hatásintegrál alapján.

 

Először is a kinetikus energia nem lehet a hullámfüggvény négyzete, mert az nem invariáns. Habár az eredeti Schrödinger-egyenlet sem invariáns. Már eleve de Broglie sem invariáns. Különösen érdekes ilyen szempontból a frekvencia és a hullámszám viszonya. Mert a (lassan) mozgó megfigyelő szerint a frekvencia változik, de a hullámszám megmarad egy közeghullám esetén (Doppler). A mozgó elektron esetén viszont a hullámszám és a frekvencia kapcsolatát a tömeghély adja.

 

Alkalomadtán majd elgondolkozok erről. (Most földhözragadtabb problémán töröm a fejünket - a magamét és a tieteket is. Habár ez nem kötelességem, csak valahogy mozgatja a fantáziámat ez a kötél probléma. Bosszant. Pedig talán bele kellene törődnöm, hogy nem fogom tudni kiszámolni.)

Előzmény: szuperfizikus (2121)
őszszakál Creative Commons License 2021.10.02 0 0 2125

A matematikai egyenletekben és a fekete lyukak szingularitásában lévő végtelen, szerinted micsoda?

Ha nem létezik végtelen, akkor világmindenség véges darabokból tevődik össze. Amikor nem látjuk az utolsó darabot, a végét, csak akkor beszélhetünk végtelenségről? :-))

Előzmény: szuperfizikus (2124)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.10.02 0 0 2124

Naaaaaaa, ne dicsekedjél a végtelen nagy potenciával.

Én bevallom őszintén, nekem még fiatal koromban sem volt végtelen nagy a potenciám.

 

Előzmény: őszszakál (2122)
őszszakál Creative Commons License 2021.10.02 0 0 2123

Szerintem, a téridő-kvantum is egy határfeltételtől függő, a létező legkisebb Langrange multiplikátor.

Előzmény: Törölt nick (2120)
őszszakál Creative Commons License 2021.10.02 0 0 2122

„Mi a lófene az emergens kvantumjelenség?”   Például az, ha a végtelen nagy potenciából „felbukkan”(kiszakad) egy végtelen kicsihez közeli véges érték, a téridő kvantuma.

 

 

"Ami kvantált, hogyan lehetne határozatlan?" Szerintem, a határozatlansága abban van, hogy csak a szélső értékei változatlanok, a köztesek folyton változók.

 

„Mi, az ami kvantált? Az idő? „ A téridő, vagyis a véges ideig egzisztáló tér/erő.

 

 :-)

Előzmény: szuperfizikus (2119)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.10.02 0 0 2121

Szerintem az energia általában nem kvantált.

Az elektromágneses sugárzáskor kibocsátott energia  azon tartománya kvantált, amely az atomokból származik. (pl. látható fény)

 

Ebből levonni azt a következtetést, hogy az energia általában kvantált lenne, az nagy hiba. 

 

 

Előzmény: Törölt nick (2120)
Törölt nick Creative Commons License 2021.10.02 0 0 2120

Az enegia és az idő (operátora) nem kommutál. Ha pontosan tudjuk az energiát, nem tudhatjuk a hozzá tartozó időt. Ha az időt tudjuk pontosan, az enegiát nem ismerhetjük. Még akkor sem, ha az energia kvantált. Mert akkor több sajátállapot szuperpozíciója.

 

Az energia pedig nem abszolút módon kvantált, hanem a határfeltételekből adódóan.

Szépen kiszámolod a dobozba zárt elektront. Ha megváltoztatod a doboz méretét, megváltoznak a kvantált energiaszintek.

 

Ami pedig a Planck-állandót illeti, érdemes lenne elgondolkozni iszugyi felvetésén, hogy ez is csak egy - határfeltételtől függő - Langrange Multiplier. De azt még nem tudom, hogy a hőmérsékleti sugárzáshoz hogyan köthető.

Előzmény: szuperfizikus (2119)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.10.02 0 0 2119

Nem tudom, hogy mit akarsz kérdezni, de gyanítom, hogy te sem.

 

Mi a lófene az emergens kvantumjelenség?

 

 

"Ami kvantált, hogyan lehetne határozatlan?"

 

Mi, az ami kvantált?

Az idő? 

 

És mi az, hogy határozatlan?

Ezt sem értem.

 

 

Előzmény: Törölt nick (2118)
Törölt nick Creative Commons License 2021.10.02 0 0 2118

Az idő egy emergens kvantumjelenség?

Ami kvantált, hogyan lehetne határozatlan?

Előzmény: szuperfizikus (2111)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.09.27 0 0 2117

megmérhető legkisebb időtartam nem az idő tulajdonsága, hanem a mérőeszközé. 

 

Előzmény: őszszakál (2116)
őszszakál Creative Commons License 2021.09.27 0 0 2116

Szerintem azt jelenti, hogy a kísérletben megmérhető legkisebb időtartam, konzekvensen egyforma volt. (ezért hívták időkristálynak)

Előzmény: szuperfizikus (2115)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.09.27 0 0 2115

"Azt jelenti, hogy kvantumosnak találták az időt."

 

 

És ez mit jelent magyarul?

Mert azt értem, hogy a fény kvantumos, vagyis kvantumokban, más szóval meghatározott adagokban szállítja az energiát.

De mit jelent az, hogy kvantumosnak találták az időt?

Előzmény: őszszakál (2114)
őszszakál Creative Commons License 2021.09.27 0 0 2114

Azt jelenti, hogy kvantumosnak találták az időt. (legalább is abban a kísérletben)

Előzmény: szuperfizikus (2113)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.09.27 0 0 2113

"... tapasztaltak egységes időtartamokat egy „rendszerben”. :)"

 

 

Ez mit jelent magyarul?

Előzmény: őszszakál (2112)
őszszakál Creative Commons License 2021.09.27 0 0 2112

Tudtommal egy kísérlet eredményeként tapasztaltak egységes időtartamokat egy „rendszerben”. :)

Előzmény: szuperfizikus (2111)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!