Keresés

Részletes keresés

szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.05 0 0 2163

Nálam igen, de csak nálam! www.atomsz.com

Előzmény: őszszakál (2160)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.05 0 0 2162

Mi van, Planck, Einstein, Feynman, Gell-Man értették-e amiröl szonokoltak, te félnótás?

Előzmény: szuperfizikus (2161)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.10.04 0 0 2161

"Már egy ideje azon gondolkodom, hogy ha egy tanult fizikus tökéletesen érti a matek képleteit, miért nem tudja elmagyarázni azt egy tanulatlannak?"

 

 

Aki érti, az el is tudja magyarázni.

 

 

"Szerintem, aki ide jön fórumozni, az ne legyen lekezelő a nála tudatlanabbal."

 

 

Egyetértünk. Az igazán nagy tudású emberek nem lekezelőek, nem nagyképűek, mert biztosak a tudásukban. Csak az hülyéz le másokat, aki maga sem nagyon érti, hogy miről beszél.

 

 

Előzmény: őszszakál (2159)
őszszakál Creative Commons License 2021.10.04 0 0 2160

„Nincs Newton féle gravitatcodinamika!”

 

A Maxwell elektrodinamika mintájára, nincs gravitáció dinamika? Ezek szerint mégis a térgörbületi hullámvasúton száguldozik a tömeg. :)

Előzmény: szaszg+++ (2157)
őszszakál Creative Commons License 2021.10.04 0 0 2159

Már egy ideje azon gondolkodom, hogy ha egy tanult fizikus tökéletesen érti a matek képleteit, miért nem tudja elmagyarázni azt egy tanulatlannak? Szerintem ehhez nem kell pedagógusnak is lenni. Ha valaki kíváncsi a tudomány területén valamire, azt lehet „fejleszteni” a türelmes magyarázattal. Szerintem, aki ide jön fórumozni, az ne legyen lekezelő a nála tudatlanabbal. Aki csak kellő juttatásért okít, az meg nem ilyen helyen található.

Előzmény: szuperfizikus (2158)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.10.04 0 0 2158

Az biztos, hogy a jövő fizikája nem lehet olyan elmélet, amely alapvető kísérleti tényeket nem tud megmagyarázni.

 

Csak olyan lehet a jövő fizikája, amely nem tér ki a kérdések elől, nem beszél félre, hanem egyenes és értelmes választ tud adni a felmerülő kérdésekre.  

szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.04 0 0 2157

Nincs Newton féle gravitatcodinamika!

Előzmény: őszszakál (2155)
őszszakál Creative Commons License 2021.10.04 0 0 2156

„Egy mező "mozgása" pedig az állapottérbeli változási sebességet. (jelenti)”

 

Kedves Gyula! Azt szeretném kérdezni, hogy nálad az állapottér hogyan van definiálva? Tippem a 4D Minkowski tér.

 

őszszakál Creative Commons License 2021.10.04 0 0 2155

„csak egy  új feltevésem volt, és az is kísérletekkel alá van támasztva: a gravitációt is elemi töltések okozzák, mégpedig két elöjellel ellátva.”

 

Azt az egy feltevést egy ejtő kísérlettel véled igazolni, amelyben eltérő gyorsulással estek a próbatestek? Ebből hogyan következik a két előjelű gravitációs töltés? A Newton féle gravitációdinamika, olyan jól működik, hogy száguldó üstökösről hoztak le anyagmintát a Földre. Az, hogy egy galaxis forgása milyen sebességű, még nem okoz fejfájást azoknak, akik még csak a csillagközi utazáson agyalnak. Mondjuk, a Holdnál messzebbre még nem utazott ember. :) 

Előzmény: szaszg+++ (2154)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.04 0 0 2154

Különben is csak egy  új feltevésem volt, és az is kísérletekkel alá van támasztva: a gravitációt is elemi töltések okozzák, mégpedig két elöjellel ellátva.

Előzmény: szuperfizikus (2152)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.04 0 0 2153

Te, Galilei UFF feltételezése még gyengébb volt. 

Előzmény: szuperfizikus (2152)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.10.04 0 0 2152

Nem válaszolsz te semmire.

Mert nem is tudsz.

 

Miközben Einsteint szapulod (ami jogos), tőle vettél át olyan feltételezéseket, amelyeket nem tudsz alátámasztani sem kísérlettel, sem megfigyeléssel. Ezek semmit sem érnek. 

 

A fénysebességgel terjedő mezők, a majdnem fénysebességgel mozgó részecskék, a fénysebesség átléphetetlensége, mind-mind csupa feltételezések, amelyeknek semmiféle tapasztalati alapja nincs.

 

Gyula, amit te produkálsz az fizikának nagyon gyenge, inkább csak feltételezések halmaza.  

Előzmény: szaszg+++ (2151)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.04 0 0 2151

Megmondtam hol olvashatod el!

 

Csak értelmes kérdésre adok választ!

Előzmény: szuperfizikus (2150)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.10.04 0 0 2150

És mennyit számoltál?

Majdnem fénysebességet?

Ilyen eredményt melyik képlet ad?

Előzmény: szaszg+++ (2149)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.04 0 0 2149

Ki lehetett számolni! www.atomsz.com

Előzmény: szuperfizikus (2148)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.10.04 0 0 2148

Honnan tudod, hogy majdnem fénysebességgel?

Megmérted?

Megmérte valaki?

Előzmény: szaszg+++ (2147)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.03 0 0 2147

Az elemi részecskék az atommagban majdnem fénysebességgel mozognak!

Előzmény: Törölt nick (2146)
Törölt nick Creative Commons License 2021.10.03 0 0 2146

Tehát mozdulatlanul meg vannak fagyva?

Nem sérti ez a határozatlanság elvét?

Előzmény: szaszg+++ (2145)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.03 0 0 2145

A protonok a magban  kisugárzásmentesen kötve vannaik egy stabil alapâllapotban, így egy atommagnaak nincsen hömérséklete.

Előzmény: Törölt nick (2143)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.03 0 0 2144

Az anyag lehet proton-bázisú, vagy elton-bázisú! És e kétfajta anyag gravitációsan taszitja egymást..

Előzmény: szaszg+++ (2142)
Törölt nick Creative Commons License 2021.10.03 0 0 2143

Az rendben van, hogy egy részecskének nincs hőmérséklete.

Viszont ami több részecskéből áll, annak miért nincs?

 

A hőmérséklet az egy szabadsági fokra jutó átlagos mozgási energia.

Az atommagban a protonok vagy nem nyüzsögnek (meg vannak fagyva). Vagy pedig az energiájuk lépcsős.

 

Csak a hecc kedvéért, construct is nyilatkozhatna ebben a kérdésben, ha éppen erre jár.

Előzmény: szaszg+++ (2141)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.03 0 0 2142

www.atomsz.com

 

Az atomok vagy protonokból, elektronokkból  és  pozitronokból állnak, vagy eltomokból, elektronokból és pozitronokból állnak.

 

Előzmény: szaszg+++ (2141)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.03 0 0 2141

Hogy miböl állnak az atommagok, azt is ezerszer elmondtam.

Előzmény: Törölt nick (2139)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.03 0 0 2140

Màr ezerszer mondtam, kettöböl, egy protonbòl és egy elektronból.

Előzmény: Törölt nick (2139)
Törölt nick Creative Commons License 2021.10.03 0 0 2139

És a stabil neutron hány részecskéből áll szerinted?

 

Egy atommag hány elemi részecskéből áll szerinted?

Az atommagnak miért nincs hőmérséklete?

Előzmény: szaszg+++ (2138)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.02 0 0 2138

Egy részecskének nincs hömérséklete!

Előzmény: Törölt nick (2133)
őszszakál Creative Commons License 2021.10.02 0 0 2137

Csak az a kár, hogy nem bélszín, mert megennék egy jó sztéket.

Előzmény: szaszg+++ (2136)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.02 0 0 2136

Ez marhaság!

Előzmény: őszszakál (2134)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.02 0 0 2135

A Planck állandónak becézett Lagrange multiplikátornak az a szerepe  hogy meghatârozza az ôsszetett rendszerek egyik stabil àllapotàt, amiböl nincs további kisugárzás. De tôbb féle L.m. létezik. Az egyik az anyag sugárzásmentes alapállotát adja ki, 10+24 g/cm3 -os agyag sürüségnél. Na erre sem Planck, sem Einstein NEM jött rá!

Előzmény: Törölt nick (2133)
őszszakál Creative Commons License 2021.10.02 0 0 2134

„Nyüzsög? És mégsincs hősugárzása! Érdekes.” 

Lehetséges, hogy a multiplikátor egyben olyan eseményhorizontot is képez, amin belüli mozgásnak nincs kifelé hőhatása?

Előzmény: Törölt nick (2133)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!