" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
az ilyen tovises dolgokkal az a baj, hogy mindig marad a körbezárt részen egy darab (kapu, ajtó) ahová nem tudsz ültetni. Max a háromsoros szögesdrót ami védi az ajtókat. Telallo citrom is brutális tüskéket nevel )))
Az ilyenre van egy nagyon jó módszerem. Egyszerű szederbokor. Régi jó fajta, tövises, de a tövisek olyan erősek rajta, hogy az ember húsát is kiszakítják. Nem vicc, már jópár ruhám bánta. Még a leveleken is apró tövisek vannak mindenhol. Apám vette még valahol Csillaghegyen jó régen. A termése nagyon finom, teljesen éretten nem savas és nagyon édes, viszont nem túl nagy. Ha jó komposztos, levegős földbe ülteti az ember, 5-6m-re is elnyúlnak az indái. Ha ezeket kerítésre felkötözik, az oldalhajtások előbb-utóbb áthatolhatatlan dzsungelt képeznek. Csak a (dilis) fakír próbál meg rajta átmászni - az is zérus sikerrel. Kizárólag védelmi célok miatt tartom.
szanCSI2: Nem, az Alföldön élek, és ez a telek abban a faluban volt, ahol lakok. Szerintem ez a fajta viselkedés már az egész országban elterjedő félben van.
succesful77: Köszönöm szépen. Az egészben az a vicc, hogy minden nap ránézek, és az eset egyik estéről a másikra történt. Megpróbálom kideríteni, hogy ki lehet, de biztosan bizonyíték híján úgy sem fogok tudni, hogy ki volt. De hiszek abban, hogy az ilyen megkapja a maga jussát egyszer úgy is.
Köszönöm szépen az együttérzését! Most azt fogom tenni, hogy a kerítésre alul fölül szögesdrótot teszek, hátha az ilyen személyek meggondolják, hogy bemerjék-e tenni a lábukat a gyümölcsösre! Tavasszal meg majd újra ültetek a kiirtott fajtákból.
ami ilyenkor tuti, hogy a közelben lakik, vagy buliból hazamenet erőskodott valaki. Sőt, ha sűrűn latogatod, be tudnád hatarolni a napját, szerintem egy szombat esti bulis csávó esett neki. kàlámbó tuti kinyomozná!
Ha kis település, be lehet határolni kik lehettek.
Ma reggel kinézek a családi gyümölcsös telkünkre és mit látok, az egyik káki ki van törve, kettő ugyancsak eltűnt. Egy körte csemete is eltűnt. Kiásom a helyüket, erre gyökér foszlányokat látok. Sehol, de sehol az égvilágon nem láttam ásás nyomokat. A két eltűnt kákinál hatalmas egységnyi gyökér maradt a földben. A nem normálisa valószínűleg kitépte. Kérdem én, hogy lehetnek ennyire kritikán aluli értelmi szinttel megáldva?! Nem, hogy nekem okozott rosszat, de egyik csemete sem fog megmaradni! Jól indult a szabim utolsó napja, mondhatom...
Kívülről sárgás-zöld a héja és érés idején elkezd fehéres repedéseket hozni a héjon.
Belül méz-sárga. A levelei 5 "ujjasok", keskeny karéjúak. A növény maga kicsi még kb. 60 cm, de meghagytam rajta ezt az egy gyümölcsöt, hogy megkóstolhassam.
üdv.Xenil,érdeklődőm gránátalma ügyben.egy jó barátom,aki szlovák,nagyon nagy szeretne mégtöbb fajtát beszereznei,akár vásárlás,akár csere útján,hogyan lehetne kontaktusba lépni?egy email cím segítene.előre is köszönöm válaszát.tiszt.Hévizi István
"amúgy érdekes a két lány megy mint az őrület, a fiú méterrel lemaradt már."
Ugyanez a helyzet nálam is, a dmkert.-ből vettem az idén (2 porzós, egy termős). A vicces az, hogy amit Megyeri Szabolcs kertészetéből vásároltam, az ugyanezt csinálja (onnan csak két termőst) ...
"amúgy a kopasz kivik közül pár meg azt csinálja, hogy a csúcshajtás elszarad, de onnan folytatja pár hét múlva. megég, vagy valami madár száll rá passz."
Ezt a "leszáradást" én is tapasztaltam, emiatt több helyen damilra futtattam a mellette kinövő oldalhajtást. Az volt a teóriám, hogy a meztelen csiga megy el a növény csúcsáig, hogy a legzsengébb részből lakmározzon, mint az már fára kúszó borostyán esetén többször megfigyeltem. A damilon azonban nem tud megkapaszkodni, a kis hajtáson szintén - gondolom amikor elindul(na), érzi mire van esélye. Szóval bejött a dolog, a damilos megoldásoknál ez a leszáradás (vagy csigaberágás) nem jelentkezett.
A füge nem a "sárga óriás" esetleg, mert abból adtam Miklósnak. (De adtam másból is, az is viselhetné a nevemet címmel.) :)))
Nem tudom, mit és mennyit lehet elhinni a klímamanipulációból, de az biztos, hogy teljesen feje tetejére állt szinoptikus helyzetek vannak sorozatosan. Ezt nem észrevenni nem lehet.
Szia. Ha megengeded igy ismeretlenül, ugye a videoban elhangzottakat legalább fenntartással kezeled?
Amugy a videoból számomra nem derül ki ( az első 10 mp-es bemutatkozo után) hogy ő klimakutató lenne bármilyen értelmezésben - ő sem állitja magáról.
Gratulálok a fügéhez. Melyik fajta az a nagyon finom? idén belefutottam pár közepes fajtába. Pl. ettem 'nagy zöld'et..de az kifejezetten kiábrándito volt...
Ezer éve jártam itt, de ma eszembe jutottál egy füge-majszolása közben, amely a DMKerten keresztül érkezett hozzám két éve és a fajtája a felirat szerint: "Varga János - Muraszemenye". :)
Finom! :)
Kérlek, ha időd engedi, nézd meg ennek a kaliforniai meteorológusnak/ klímakutatónak az előadását, azt hiszem kimeríti a témát, hogy mi folyik a háttérben:
Az elmúlt évtizedben központi témává vált a „globális felmelegedés”. Szakcikkek százai, ezrei, tanulmányok tömege jelent meg erről. A kutatók többsége hőmérsékletemelkedést és szárazságot prognosztizált az elkövetkező évtizedekre. Az északi féltekén, azon belül az európai térségben is valóban volt tapasztalható a 20. század utolsó évtizedében és a 21. század első éveiben néhány tizedfokos középhőmérséklet emelkedés. Az ezen évek egyes évszakaiban bekövetkező átlaghőmérséklet-változások azt mutatják, hogy az éves középhőmérséklet emelkedés elsősorban a nyári évszak magasabb hőmérsékleteinek volt köszönhető. Jóllehet a klímaelemzők többsége utalást tesz az időjárás szélsőségeinek szaporodására is, a köztudatba mégis elsősorban az ivódott be, hogy már a jelenben is, de az elkövetkező időszakban különösen, egy melegedő klíma tanúi lehetünk. A nevezett időszak éveinek részletesebb tanulmányozása azonban azt mutatja, hogy sokkal inkább az időjárás kiegyensúlyozatlansága, szabályozatlansága érhető tetten, mintsem az azt megelőző időszakban tapasztalható viszonylagos kiegyensúlyozottság magasabb hőmérsékleti tartományban történő megvalósulásáról lenne szó.
Amennyiben eltekintünk a többi klímaelemtől, és kiemeltem a hőmérsékletváltozást vizsgáljuk, elfogadva a melegedés feltételezését, érdekes következtetésre juthatunk. Fentebb bemutattuk, milyen jelentős középhőmérséklet különbségeket okoz a domborzat. Néhány tíz méteres magasságkülönbség akár az egész fokos tartományba emelheti ezt az eltérést. Az egyes évek között is jelentős középhőmérséklet különbség van. Ez a tény azonban magában még nem feltétlenül befolyásolja egy adott földrajzi területen hagyományosan működő mezőgazdasági kultúrák biztonságát és termésbiztonságát. Sokkal nagyobb jelentősége van az ezen belül bekövetkező szélsőséges eseményeknek. Olyanoknak, amelyek valamilyen tekintetben a növénykultúrákra nézve bizonyos tűréshatárokat lépnek át. Hasonlóképpen, mint az inverziós jelenségnek köszönhető abszolút minimumokban megjelenő különbségek, amelyek az átlagok közt meglévő eltérésektől függetlenül húznak választóvonalat adott fajnál a téli túlélési lehetőségeket illetően. Az időjárási eseményeket figyelemmel kísérő gazdálkodó megtapasztalhatta az elmúlt években, hogy szélsőségesen meleg periódusokat hirtelen drasztikus lehűlések, teljesen száraz hónapokat özönvizek követtek. A rövidebb időszakok ilyetén szélsőségei évjárat méretekben is jelentkeztek. Kimutathatóan gyakoribbá és súlyosabbá váltak a tavaszi fagyok, érzékelhetően szaporodott a pusztító zivatarok és jégesők száma. Ezek nyilvánvalóan jóval nagyobb súllyal esnek latba, mint az esetleges 4-5-6 tizedfokos hőmérsékletemelkedés, de akár ugyanekkora csökkenés.
Ha vizsgálni kezdjük, miben áll ez a klímajelleg változás, azt láthatjuk, hogy az utóbbi másfél évtizedben megszaporodott az úgynevezett „blocking” helyzetek száma az európai térségben. Ez azt jelenti, hogy az európai időjárást alapvetően meghatározó és szabályozó atlanti ciklonok szabad nyugat-keleti pályán történő mozgását időről-időre szokatlan földrajzi helyeken kialakuló anticiklonok blokkolják. Ez a körülmény az időjárási menet korábbi időszakokra jellemző, úgynevezett „zonális” (szélességi körök mentén haladó ciklonpályák) jellegét „meridionális” (észak-déli) áramlásúvá változtatja.
9. térkép
A térkép (9. térkép) egy, az elmúlt évtizedben gyakran előforduló szinoptikus helyzetre ad konkrét példát. Látható, hogy a sajátosan elhelyezkedő légköri képződmények konstellációjában kialakuló áramlások mennyire éles és mély hullámokat képeznek észak-déli irányban. Ezek mentén időről-időre a szokásosnál hidegebb léghullámok jutnak el déli szélességekre és a megszokottnál melegebbek északiakra. Ezek nyomán a téli időszakban extrém hidegek alakulhatnak ki a kontinens felett, nyáron pedig a keveredési határzónákban pusztító viharok keletkezhetnek. Szélsőségesen meleg időszakokat szokatlanul hidegek válthatnak fel, átmenet nélkül.
Nem véletlen talán ezek után, hogy néhány évvel ezelőtt még szinte kizárólagosan melegedésről és szárazabbá válásról szóltak a kutatók jóslatai, mígnem néhány kivételesen csapadékos, árvízkatasztrófákkal tarkított, és Európa enyhébb klímájú, mediterrán és óceáni területének szélsőségesen hideg telű éve után egyenesen egy kis jégkorszak kezdetének víziója lát napvilágot.
A „józan paraszti ész” tapasztalati „agroklimatológiája”
Aki saját tapasztalataira hagyatkozva, különösen, ha gazdálkodóként figyeli nap, mint nap az időjárási eseményeket, sőt azok következményeit a „bőrén érzi”, egyértelműen valami korábbi rend felborulásaként élheti meg azt. A károkat okozó helyzetek súlyosságát még az a körülmény is fokozza, hogy a kárt okozó időjárási események, furcsa módon, egy-egy adott perióduson belül egyazon térséget érintve ciklikusan makacsul reprodukálódnak, tetézve a már egyszer vagy kétszer bekövetkezett negatív hatást. Amennyiben valaki úgy vélné, hogy csupán benyomásokról van szó, annak érdemes lenne követnie például az időszakos, évszakos, vagy éves csapadékadatokat és azokat összevetni a sokéves átlagokkal, különösen a korábban tipikus területi eloszlás tükrében. Ebben a tekintetben a gyökeres változás elsődleges oka abban áll, hogy a gyakran blokkolt ciklonpályák miatt az éves csapadék jelentős része úgynevezett „konvektív”, azaz meghatározott légköri helyzetekben helyileg képződő csapadék, a korábbi évtizedek frontcsapadék többletével szemben. A ciklonok okkluziós frontjaiból származó csapadék sem föltétlenül mutatja a korábbi időszak területi eloszlását, miután a ciklonpályák is változtak, sőt maguknak a ciklonoknak az eredete is, lévén, hogy arányaiban megsokasodtak, az úgynevezett „magassági hidegcsepp” helyzetek és a mediterrán ciklonok, amelyekre jellemző, hogy csapadékukat területileg koncentráltan bocsájtják ki, időnként extrém mennyiségben, atipikus módon teremtve atipikus viszonyokat, soha nem látott időjárási helyzeteket az érintett földrajzi területeken.
