A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
De térjünk vissza egy kicsit a gravitációs hullámokra.
Gravitációs hullámnak a periodikusan változó gravitációs mezőt lehetne nevezni.
A mai ismereteink szerint ilyen periodikus mezőváltozást csak csak úgy lehetne létrehozni, ha egy nagyobb tömeg a térben rezgő mozgást végezne. Ilyen létezik is, például minden bolygó, vagy hold ellipszis pályán kering, és tulajdonképpen rezgő mozgást végez. Csakhogy, a tömegével arányosan mozgatja, rezgeti azt az égitestet is, amely körül kering. A két rezgés kívülről nézve kioltja egymást, és így kifelé semmiféle hatásuk nincs. Ezt bizonyítja, hogy a tömegközéppontjuk nem rezeg, hanem egyhelyben marad.
A két egymás körül keringő égitest tehát kívülről nézve ugyanúgy viselkedik, mintha egyetlen égitest lenne a tömegközéppontban, ami nem rezeg. Ezért nem keletkezik kifelé haladó gravitációs hullám. A mező csak a két égitest között változik, de ezt távolról nem lehet érzékelni.
Ezért nem hiszek abban, hogy a LIGO gravitációs hullámokat észlelt. Szerintem ez csak parasztvakítás, ami arra jó, hogy újabb pénzeket tudjanak a lenyúlni.
Én viszont megmutattam, hogy hogyan néz ki két mezökböl és negyféle elemi részecskéböl álló fizikai rendszer hatásintegrálja, amiböl levezettem a mezök és a részecskék mozgás egyenleteit a véges Minkowski térben......
De hát a szuperfizikus nem iismeri a fizikai képleteket....., mert ö félnótás!
A világűrben lévő testek túlnyomó többsége egymás körül kering. Nem csak a neutroncsillagok, vagy fekete lyukak keltenek gravitációs hullámokat. Ha valóban nincsen téridő, akkor az EM és GR hullámok egymásnak biztosítanak közeget?
„Az inhomogén gravitációs mező attól inhomogén, hogy pontról pontra változik az erőssége és az iránya.”
Amikor minden égi és földi test, mozgásban van, azok nem vonszolják magukkal a mezőt? Megváltoztatva ezzel a helyet az irányt, amivel hullámokat keltenek?
"Az inhomogén gravitációs mezőt mi teszi azzá? Nem a gravitációs hullámok terjedése?"
Hát nem.
Az inhomogén gravitációs mező attól inhomogén, hogy pontról pontra változik az erőssége és az iránya. Egy-egy égitestet körülvevő gravitációs mező tipikusan ilyen. Az erőssége gyengül, ahogyan az égitesttől távolodunk, és az erővonalak sem páthuzamosak, hanem mindig az égitest középpontja felé mutatnak. Ezzel szemben a homogén gravitációs mező erőssége állandó, és az erővonalai párhuzamosak.
Az elektromos töltések mintájára kitaláltál taszító gravitációs töltéseket, de ezeknek a létezését semmivel sem tudod igazolni.
Még azt a kapcsolatot sem fogadod el, hogy a gravitációs mező hatással van a fény terjedésére. Nem egyesítettél, hanem még a létező kapcsolatot is letagadod a gravitáció és az elektromágneses hullámok között.
LIGO mérési feltétele, hogy a gravitáció is c-vel terjed. Én tettem hozzá, hogy a gravitációs hullámokat is mozgó ellemi gravitációs töltések okozák!
Newton gravitációs elméletét ki kell javítani, mert a gravitáció is c-vel terjed. Einstein gravitációs elmélete meg mehet a kukába (akár mennyire is protestál construct ellene).
