Keresés

Részletes keresés

őszszakál Creative Commons License 2021.10.14 0 0 2250

„Még kiderülhet, hogy megfelelő energiájú konzervnyitóval a töltések zárt rendszerét is fel lehet nyitni. Csupán az, hogy eddig még nem sikerült, nem bizonyíték arra, hogy lehetetlen.”

 

A mi Gyulánk szerint, az elemi részecskék kétfajta töltéssel rendelkeznek, ráadásul a gravitációs töltések nem az elektromosra „hajaznak”. Vagyis náluk nem a biszexualitás, hanem a homoszexualitás a nyerő. :)

Előzmény: Törölt nick (2249)
Törölt nick Creative Commons License 2021.10.14 0 0 2249

Sőt töltések egyáltalán nem is keletkeznek és nem is pusztulnak el.

 

Erre azért ne vegyél mérget nagy adagokban. :o)

A fizika hemzseg a szimmetriasertésektől.

Még kiderülhet, hogy megfelelő energiájú konzervnyitóval a töltések zárt rendszerét is fel lehet nyitni.

Csupán az, hogy eddig még nem sikerült, nem bizonyíték arra, hogy lehetetlen.

Volt egy időszak, amikor az "aranycsinálást" is lehetetlennek tartották - az atomok átalakítását.

Előzmény: újszuper (2246)
őszszakál Creative Commons License 2021.10.14 0 0 2248

„Mit akarsz te ezekkel a halandzsáiddal? Ha valaki nem tudná, mennyire ártalmatlan lény vagy, a szövegeid alapján még szélhámosnak képzelhetne.”

 

De mi kelti, mi „fújja” a szelet?  Ezt a kérdést én tettem fel, hogy meghámozhassam a szelet. :)

 

Előzmény: újszuper (2246)
őszszakál Creative Commons License 2021.10.14 0 0 2247

A töltésekkel rendelkező elemi részecskékből erednek a mezők. Viszont Gyula szerint, a mezőkből nem keletkezhetnek töltésekkel rendelkező elemi részecskék. A többi kibogozását, a fantáziádra bízom.:)

Előzmény: újszuper (2246)
újszuper Creative Commons License 2021.10.14 0 1 2246

Ez nem csak iszugyi szerint hülyeség, hanem a fizika szerint is. A mezők ugyan a töltésekből erednek, de a mezőkből nem keletkeznek semmiféle töltések. Sőt töltések egyáltalán nem is keletkeznek és nem is pusztulnak el.

 

Mit akarsz te ezekkel a halandzsáiddal? Ha valaki nem tudná, mennyire ártalmatlan lény vagy, a szövegeid alapján még szélhámosnak képzelhetne.

Előzmény: őszszakál (2239)
őszszakál Creative Commons License 2021.10.14 0 0 2245

Nem egyszerű dolog, két jelenség, folyamat között párhuzamot vonni. Ehhez szükséges az „elvont” gondolkodás, ami közös nevezőre, „sínre” teszi a gondolatot. :)

Előzmény: szuperfizikus (2244)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.10.11 0 1 2244

Próbáld meg világosabban leírni.

Előzmény: őszszakál (2243)
őszszakál Creative Commons License 2021.10.11 0 0 2243

Pedig igyekeztem érthető lenni. Sajnálom.:(

Előzmény: szuperfizikus (2242)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.10.10 0 0 2242

Nem igazán értem a hasonlatodat.

Előzmény: őszszakál (2241)
őszszakál Creative Commons License 2021.10.10 0 0 2241

Nem kértelek én a követésre. Csak kérdezek a saját „stílusom” szerint. :)

Előzmény: szuperfizikus (2240)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.10.10 0 0 2240

Nehezen tudlak követni. Vagy inkább egyáltalán nem.

Előzmény: őszszakál (2239)
őszszakál Creative Commons License 2021.10.10 0 0 2239

„A töltések keltik a mezőket, tehát töltések szükségesek a mezők létrejöttéhez. 

Az viszont igaz, hogy ha a mezők elhagyták a töltéseket, akkor már önálló életet élnek, akár meg is szüntethetők a töltések, a hullám továbbra is létezik és terjed. Ezért egy nagyon érdekes kérdés, hogy ha a töltéseket megszünteted, és semmiféle más atomos anyag sincs a közelben, akkor a c sebesség mihez képest 300000 km/s?”

 

A töltésekkel rendelkező elemi részecskékből erednek a mezők. Egy hasonlattal, a részecskék a virágok, amik a mezőn szétszórtan találhatók. (Gyula szerint, amit írni fogok, az nem igaz.) Ha eltűnik, elpusztul egy virág, az a mezőből majd újra kinő. Vagyis a mezőnek olyan szerepe van, mint a termőtalajnak. De ki veti el belé a virágmagot, a kipusztult virág helyett? Legyen mondjuk ez a szél, ami elvégzi a virág beporzását és a mag eltávolítását egy más térbeli pontra a mezőn. A mező, mint a termőtalaj nem lehet a szél, mert az mindig mozgásban van. Ha a termőtalaj és a virágok a „tömeges” anyagot jelentik, akkor mit jelent ebben a „felállásban” a szél? Egy haladó hullámot? De mi kelti, „fújja” a szelet? :-)

 

Előzmény: szuperfizikus (2236)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.10.10 0 0 2238

Einstein is ezt mondta.

Miért majmolod?

 

Előzmény: szaszg+++ (2237)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.10 0 0 2237

De te félnótás, fényközeg NEM létezik, akármennyire is nem érted!

Előzmény: szuperfizikus (2236)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.10.10 -1 0 2236

"Csak és kizárólag két dolog játszik a pályán: elektromos és mágneses mezők. E és B"

 

Nem egészen így van. A töltések keltik a mezőket, tehát töltések szükségesek a mezők létrejöttéhez. 

Az viszont igaz, hogy ha a mezők elhagyták a töltéseket, akkor már önálló életet élnek, akár meg is szüntethetők a töltések, a hullám továbbra is létezik és terjed. Ezért egy nagyon érdekes kérdés, hogy ha a töltéseket megszünteted, és semmiféle más atomos anyag sincs a közelben, akkor a c sebesség mihez képest 300000 km/s?

Erre a "modern" fizikának nincs értelmes válasza, mert a fényközeget kiebrudalták a fizikából.

Az újfizika viszont tud értelmes választ adni. A c fénysebesség a fényközeghez képest értendő.  

Előzmény: Törölt nick (2225)
Törölt nick Creative Commons License 2021.10.10 0 0 2235

Valaki megmutatná nekem, hogy az Einstein-egyenletből hogyan jön ki a hullámterjedés sebessége?

 

 

A közismert Maxwell-egyenletekből egy másodrendű hullámegyenletet kapunk.

Viszont a Riemann-tenzor alapján negyedrendű differenciálegyenletnek kellene kijönni. Valahogy.

 

Maxwell esetében a permeabilitás és a permittivitás adja a fénysebességet.

Viszont ha jól megnézzük, az Einstein-egyenletben csak egy "természeti állandó" szerepel: the big G (aka Newton's constant).

 

Mi következik ebből?

Netán csak nem az, hogy a gravitációs állandó és a fénysebesség nem független egymástól?

(Feltéve, hogy valaki hullámegyenletté tudja alakítani az áltrel alapegyenletét.)

Előzmény: szaszg+++ (2231)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.10 0 0 2234

Nézdd meg a hatásintegrálból levezetett mezök mozgásegyenleteit!

Előzmény: Törölt nick (2229)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.10 0 0 2233

A hullám-részecske dualizmus is hazugsâg,  a fény csak hullám és a stabil elemi részecskék csak részecskék, de a részecskék mozgâsegyenleteibe belecsûsztak Lagrange multiplikâtorok, amik a több részecske rendszernek a stabil állapotàt adják meg. www.atomsz.com 

Előzmény: szaszg+++ (2232)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.10 0 0 2232

A gravitâciós fizikusok hazudnak, ha AZT állitják Einstein le tudta vezetni a gravitâciós mezö c sebességét!.

Előzmény: szaszg+++ (2231)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.10 0 0 2231

Sehogyan! Einsteinnél a gravitáciò a tömegen körüli meggörbedt tér kôvetkezménye. 

 

A gravitâció c-vel történö sebességét Einstein NEM tudta ûgy levezetni mint én!

Előzmény: Törölt nick (2229)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.10 0 0 2230

Hogy miaz anyaug, arra se Maxwell, se Einstein NEM jöhetett rá, mert NEM ismerték a stabil elemi részcskéket, amiknek kétfajta elemi töltése  van. www.atomsz.com

Előzmény: szaszg+++ (2228)
Törölt nick Creative Commons License 2021.10.10 0 0 2229

Einstein egyenletéből hogyan jön ki a hullámterjedés sebessége?

Előzmény: szaszg+++ (2227)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.10 0 0 2228

Az anyag töltést hordozó protonokból, elektronokból, pozitronokból és eltonokból áll. Ezek persze kétfajta töltéseket hordoznak. www.atomsz.com

 

Üres tér nincs is, de anyagnélküli tér van, ahol a mezök ç-vel terjednek!

Előzmény: Törölt nick (2225)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.10 0 0 2227

Es mellett meg mindig ott van a c-vel terjedö gravitációs mezö is.

Előzmény: szaszg+++ (2226)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.10 0 0 2226
  • Vagyis c-vel terjedö vektor mezö làtható!
Előzmény: Törölt nick (2225)
Törölt nick Creative Commons License 2021.10.10 0 0 2225

Maxwell számára nem létezett üres tér.

 

Rendben, félreérthetően fogalmaztam. Mea maxima.

 

Maxwell egyenleteiben az üres tér nem a közegre vonatkozik, hanem a mozgásképes töltéshordozókra.

Tulajdonképpen még az sem kell, hogy mozgásképes legyen. Akár le is cövekelhetnénk őket egy karóhoz.

A lényeg, hogy töltéshordozók nincsenek ott.

Egy fikarcnyi elektron (pozitron, proton) sincs ott. Töltéssűrűség sincs, ha a differenciális alakban számolunk.

 

Csak és kizárólag két dolog játszik a pályán: elektromos és mágneses mezők. E és B

Előzmény: szuperfizikus (2224)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.10.10 0 0 2224

"Azt tudom, hogy a Maxwell-egyenletekből hogyan jön ki a fénysebesség."

 

Erre gondolsz?

 

co = 1/gyök (µo * εo)

 

ahol:             

co  ….. a fény sebessége a fényközegben

µo….   a fényközeg mágneses permeábilitása

εo  .....  fényközeg villamos permittivitása

 

Maxwell abban hitt, hogy a fény közegben (akkori nevén éterben) hullámként terjed. 

 

 

"Viszont azt nem tudom, hogy Einstein egyenletrendszeréből hogyan kapható meg a hullámterjedés sebessége."

 

Azt én sem tudom. Valószínűleg sehogyan sem. Einstein szerint a fény fotonokkal terjed, ami butaság, mert a legegyszerűbb megfigyelésnek is ellentmond. A fény sebessége független a fényforrás sebességétől. Ezt a kettőscsillagok megfigyelése bizonyítja. Ha a fény fotonokkal terjedne, akkor a fény sebességének függenie kellene a forrás sebességétől, de nem függ. Ez a megfigyelés közvetlenül cáfolja Einstein fotonelméletét. (Ilyenkor persze a "modern" fizikusok behunyják a szemüket.)

 

 

"Maxwell esetében az üres térre vonatkozó egyenletek..."

 

Maxwell számára nem létezett üres tér. Szerinte a fényközeg mindenütt jelen van. És igaza is van. Einstein elméleteitől már régen meg kellett volna szabadulni. De nem teszik. Vajon miért?

 

 

 

 

 

 

Előzmény: Törölt nick (2223)
Törölt nick Creative Commons License 2021.10.09 0 0 2223

Azt tudom, hogy a Maxwell-egyenletekből hogyan jön ki a fénysebesség.

Viszont azt nem tudom, hogy Einstein egyenletrendszeréből hogyan kapható meg a hullámterjedés sebessége.

 

Maxwell esetében az üres térre vonatkozó egyenletek egy másodrendű differenciálegyenletre vezetnek.

Egy csatolt egyenletrendszer (tenzor-egyenlet) esetében hányadrendű differenciálegyenletet kapunk? És hogy lesz benne üres tér?

Előzmény: szuperfizikus (2222)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.10.09 0 0 2222

DGY butaságot beszélt.

Szokása szerint.

Előzmény: Törölt nick (2221)
Törölt nick Creative Commons License 2021.10.09 0 0 2221

Bocsánat, hogy beleszólok.

DGY azt mondta (talán nem is egyszer): Nem az a kérdés, hogy a gravitációs hullámok miért mennek fénysebességgel. A kérdés az, hogy a fény miért megy a gravitációs hullámok sebességével.

Előzmény: szuperfizikus (2220)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!