A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Van egy megfontolt tag, aki 2018-óta egy betűnyit sem tett hozzá a jövő fizikájához. Ugye szuperfizikus ez nem köthető hozzád. Ezt csak azért gondolom, mert az arcod akkora, hogy elmehetnél politikusnak is.
Érdemben nem tudsz felmutatni semmit, de másokat fikázni, azt már tudsz.
Gondolom, hogy most azt írod majd, hogy én mit csináltam, hogy meg merek szólalni. Semmit, de nem is ugatok le senkit, legfeljebb azt aki olyan mint szaszg+++, aki csinált valamit, de az komplett degeség, vagy téged, aki csak ugatni tud, a nagy semmire.
„A neutrinók azért elektromosan semlegesek és tômegnélkülinek tünök, mert az összetevô elemirészecskéknek mind a két elemi töltése ellenkezö elöjelüek.”
Ebből adódik az, hogy olyan kicsi a neutrínó hatás keresztmetszete, hogy nagyon ritkán ütközik össze valamilyen részecskével? Az "észlelt ütközés" energiájából következtetnek a neutrínó sebességére és irányára? Vagy esetleg a „bomlástermékek” között említik, mivel ott (nem oszt, nem szoroz) a jelenlétük?
négy stabil elemi észecskéböl áll és ezekre is bomlik. Azt is mondtam hogy se ösrobbanás nem solt, se sötét anyag nem létezik, der kvarkok sem léteznek.
A tömegnélkülinek tünö neutrinó, ami a bomlásnál a proton és az elektron mellett keletkezik, az meg egy elektronneutrínó (e,p) ! Ebböl az következik, hogy kétféle elöjelü elemi gravitáciòs töltések lêteznek.
A neutron élettartamát meg a hatásintegrálomból, a h0 = h/387 nagyságú Lagrange multiplikátorral, ki lehet számítani.
De létezik még egy két stabil elemirészecskéböl N0 = (P,es) álló stabil neutron is, ami 0.702x10-13 cm nagy és a kötési energiája 2.04 MeV.
A részecskefizika Standard Modellje meg mehet teljes egészében a kukába, a világmindenségünk protonokbòl, elektronokbòl, pozitronokbólnés eltonokból áll és az atomisztikus fizikával leírható. www.atomsz.com
„Még kiderülhet, hogy megfelelő energiájú konzervnyitóval a töltések zárt rendszerét is fel lehet nyitni. Csupán az, hogy eddig még nem sikerült, nem bizonyíték arra, hogy lehetetlen.”
A mi Gyulánk szerint, az elemi részecskék kétfajta töltéssel rendelkeznek, ráadásul a gravitációs töltések nem az elektromosra „hajaznak”. Vagyis náluk nem a biszexualitás, hanem a homoszexualitás a nyerő. :)
A töltésekkel rendelkező elemi részecskékből erednek a mezők. Viszont Gyula szerint, a mezőkből nem keletkezhetnek töltésekkel rendelkező elemi részecskék. A többi kibogozását, a fantáziádra bízom.:)
Ez nem csak iszugyi szerint hülyeség, hanem a fizika szerint is. A mezők ugyan a töltésekből erednek, de a mezőkből nem keletkeznek semmiféle töltések. Sőt töltések egyáltalán nem is keletkeznek és nem is pusztulnak el.
Mit akarsz te ezekkel a halandzsáiddal? Ha valaki nem tudná, mennyire ártalmatlan lény vagy, a szövegeid alapján még szélhámosnak képzelhetne.
Nem egyszerű dolog, két jelenség, folyamat között párhuzamot vonni. Ehhez szükséges az „elvont” gondolkodás, ami közös nevezőre, „sínre” teszi a gondolatot. :)
„A töltések keltik a mezőket, tehát töltések szükségesek a mezők létrejöttéhez.
Az viszont igaz, hogy ha a mezők elhagyták a töltéseket, akkor már önálló életet élnek, akár meg is szüntethetők a töltések, a hullám továbbra is létezik és terjed. Ezért egy nagyon érdekes kérdés, hogy ha a töltéseket megszünteted, és semmiféle más atomos anyag sincs a közelben, akkor a c sebesség mihez képest 300000 km/s?”
A töltésekkel rendelkező elemi részecskékből erednek a mezők. Egy hasonlattal, a részecskék a virágok, amik a mezőn szétszórtan találhatók. (Gyula szerint, amit írni fogok, az nem igaz.) Ha eltűnik, elpusztul egy virág, az a mezőből majd újra kinő. Vagyis a mezőnek olyan szerepe van, mint a termőtalajnak. De ki veti el belé a virágmagot, a kipusztult virág helyett? Legyen mondjuk ez a szél, ami elvégzi a virág beporzását és a mag eltávolítását egy más térbeli pontra a mezőn. A mező, mint a termőtalaj nem lehet a szél, mert az mindig mozgásban van. Ha a termőtalaj és a virágok a „tömeges” anyagot jelentik, akkor mit jelent ebben a „felállásban” a szél? Egy haladó hullámot? De mi kelti, „fújja” a szelet? :-)
"Csak és kizárólag két dolog játszik a pályán: elektromos és mágneses mezők. E és B"
Nem egészen így van. A töltések keltik a mezőket, tehát töltések szükségesek a mezők létrejöttéhez.
Az viszont igaz, hogy ha a mezők elhagyták a töltéseket, akkor már önálló életet élnek, akár meg is szüntethetők a töltések, a hullám továbbra is létezik és terjed. Ezért egy nagyon érdekes kérdés, hogy ha a töltéseket megszünteted, és semmiféle más atomos anyag sincs a közelben, akkor a c sebesség mihez képest 300000 km/s?
Erre a "modern" fizikának nincs értelmes válasza, mert a fényközeget kiebrudalták a fizikából.
Az újfizika viszont tud értelmes választ adni. A c fénysebesség a fényközeghez képest értendő.
A hullám-részecske dualizmus is hazugsâg, a fény csak hullám és a stabil elemi részecskék csak részecskék, de a részecskék mozgâsegyenleteibe belecsûsztak Lagrange multiplikâtorok, amik a több részecske rendszernek a stabil állapotàt adják meg. www.atomsz.com
Hogy miaz anyaug, arra se Maxwell, se Einstein NEM jöhetett rá, mert NEM ismerték a stabil elemi részcskéket, amiknek kétfajta elemi töltése van. www.atomsz.com
