Ha kiváncsi a kettő közötti különbségre, vegyél egy a boltban mondjuk egy olcsó kommersz szeszesitalt, és vegyél egy vodkát. Ha megkóstolod érezni lehet a kettő közötti különbséget, ha nagyon kiváncsi vagy :) Ha nem akarsz ilyenre pénzt elkölteni, akkor elhiszed hogy egy vodka is tud különleges lenni.
Az ital maga hiába íztelen, azért valami átöröklődik az alapanyagból, például van olyan vodka amit mikor felbontottam, egyből megéreztem rajta az árpamalátát, aminek a zamata jellemző az italra. Ezért természetesen a krumlivodkának is van egy sajátságos zamata, nem véletlenül tartják gyengébb minőségűnek, mint a gabonából készült társaikat.
Például a Royal Vodka így hírdeti a vodkáját:
"Minőségi gabonából erjesztett különleges vodka. Speciális többszöri lepárló eljárással és háromszoros szűréssel készül, melyek segítségével nyeri el a Royal Vodka végső tisztaságát és lágyságát, megőrizve a felhasznált gabona zamatát."
A kommersz "íztelen" szeszesital viszont olyan, mint amit az orvosok használnak fertőtlenítésre, csak 30-40 fokra lehígítva.
Általános tévhit hogy a vodka (csak) burgonyából készül, sőt olyan állítást is hallottam, hogy krumplihéjból erjesztik.
A 18. század óta valóban készétenek vodkát krumliból, ez általában a lengyelekre volt jellemző, és jellemző még ma is, bár minden szeszfőzde leginkább abból főz, amit éppen olcsón be tud szerezni, hiszen az alapanyag a végeredmény szempontjából mellékes (talán a tiszta cukor kivétel ez alól, amiből nem is készítenek csak kommersz italokat). Oroszországban és a skandináv országokban például rozst használnak, mivel a rozs hidegtűrő növény, és képes megteremni a barátságosak túlzottan nem nevezhető éghajlatok nyári és őszi évszakaiban is. Nem mellesleg a gabonák használata olcsóbb is, és a kihozatal is fényévekkel jobb.
Első lépésben a burgonyát meg kell hámozni, aztán feltárni, majd szétzúzni és árpamalátával elcukrosítani. Hacsak valakinek nincs otthon egy centrifugából átalakított hámozógépe, akkor bizony nekieshet a kiskéssel a héjának. A kihozata jó feltárás esetén sincs feleakkora mint a nála jóval olcsóbb és egyszerűbb cefrézésű gabonáké.
Először az őrölt kukoricát kb. egy órán át 70-80 fokos vízben puhára főztem, aztán 63-65 fokon tartottam a maláta társaságában két óra hosszán át. Én bográcsot használok :)
A Brandy-módszert megfogadom, és köszönöm a tanácsot!
Vodkakészítésre egyébként nemcsak közvetlenül lehet használni a gabonát, hanem közvetetten is. Pl én néha hozzá tudok jutni lejárt szavatosságú búzalisztekhez, amik erre a célra tökéletesek, de remek a száraz kenyér is, ezeket még könnyebb feltárni, mint a gabonaszemeket.
A sima árpa is tökéletes, energiát legalábbis nem kell rá pazarolni a feltársással, egyszerűen le kell forrázni és erjedhet is.
Persze gondolom ezeket te is tudod, de hátha más hasznát veszi :)
Ha jól látom a hagyományos cefrézést akarod követni. ( én néha szeretem levágni a sarkokat). Az árpa maláta saját súlyának 9szeresét tudja átalakitani más keményitöböl
laboratoriumi körülmények között.Az arányokkal suroltad a határt, nem hiszem ,hogy az
elcukrositás 100% lett. Mennyi ideig hagytad a malátát és a fött kukoricát átalakulni ?
60-75 perc szükséges 65 C fokon. Én egy hütöládát használok erre pokroccal betakarva.
Ha a malátázásrol többet akarsz tudni, ajánlom ezt a sör fórumot.
Ha szénnel szüröd akkor valóban nem nagy gond a kukorica(plane ha olcsobban tudod
beszerezni mint a többit) Ha gabona ízt akarsz, probálj több rozsot és egy kevés zabot is beletenni.
Legközelebb ne a pálinka fözés , hanem a Brandy modszer szerint fözzed, meglátod az óriási különbséget. Az égetett szeszek döntö többsége( 92%) a Brandy modszer szerint készül(konyak,calvados, gin ,rum vodka, tequila,whiskey stb)
Szerintem jó úton jársz, a következö már tökéletes lesz.
Vodkát eddig csak kétszer főztem, de leírom hogy csináltam:
A kukoricát foró vízben főztem, aztán a kukorica mennyiségéhez képest 10% árpamalátát tettem hozzá, ezzel elcukrosítva a keményítőt.
A cuccot eztán kifőztem, a lejövő alszeszt 30%-ra hígítottam, és aktív szenet kapott. Az így íz és szagmentesedett szeszt beállítottam 25%-ra és finomítottam.
Én így csináltam.
A cefre alapanyaga kukorica volt, kevés búzával, és árpamalátával. Kb. 15 liter cefréből lett 3 liter 25%ra hígított alszesz (a finomítvány mennyisége nagyjából hasonló a pálinkáéhoz, azt sajnos nem figyeltem annyira a múltkor). A cefrébe nem tettem külön cukrot.
Mellesleg teljesen mindegy, milyen gabonát vagy alapanyagot használok, az íze mindig jelen lesz az alapanyagnak a párlatban. Ezért is aktív szenezik a vodkát (egyes esetben akár 10 alkalommal), hogy az íze eltűnjön.
Én likőralapanyag helyett 40 fok körülire hígítva inni szeretném.
A cukorcefre inkább likőralapanyagnak jó, de a gabonából készül szesz - hiába az aktívszénszűrés - hagy némi zamatot a gabonákból, és ezt teszi a vodkát különlegessé.
Az első vodkámat egyébként egy bolti vodkával hasonlítottam össze (Siberia vodka), és az ízhatás megkülönbözhetetlen lett volna, ha az enyém nem lett volna előpárlatosan csípős ízű. Viszont kukoricaíznek nyoma sem volt, az előpárlatra meg oda figyelek legközelebb.
Persze ez még nagyon kezdetleges folyamat, ezt még fejleszteni fogom legközelebb, alapanyag, és minden más téren is. Dehát ehhez tapasztalat kell.
Gondolom, ha már valaki otthon szeszt főz, akkor az első a pálinka, de a kisérletezőbb kedvűek messzebbre is el mernek merészkedni. Én pl nemrég próbálkoztam meg a kukorica-búza és árpamaláta alapanyagokból készült cefre főzésével, ebből vodkát szeretnék készíteni.
