Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
A befelé irányuló hajtásokat bármikor ki lehet tördelni ha visszavágni akarod , hogy ne erősödjön és újra kihajtson azt úgy kell időzíteni , hogy a kihajtás már csak termőnyárs vagy rövid vessző méretű legyen . Ebben az esetben figyelembe kell venni a fa növekedési erélyét ha erős akkor későbbre időzíteni a visszavágást ( július eleje , közepe ) ha gyengébb akkor lehet kicsit előbb ( június ) . A lényeg az , hogy a visszavágott részből kitörő új hajtás már ne tudjon újra erőset hajtani .
Jó hogy erről beszéltek mert én is néztem hogy sok fa kiment vagy sínylődik.(akár neten meg helyben) Kései fagy+ áprilisi meleg volt a főtippem nekem is. Nálunk volt az egyik legkevesebb kései minusz,mégis érint minket is :( Saját dédelgetett őszim is bajos nagyon (pedig mindent megadtam neki). Egy szilvám valószínűleg teljesen visszafagyhatott. Tőröl most hajt éppen. Meg egy körte se akar igazán kilombosodni. Vajon mennyi az esély hogy túlélik?
Így igaz,èn is így vèlem! Almánál is betette a kapút egy kèt fánál (pár száz) nálunk, nem csak a kajszinál. Azok a fák amik valamilyen oknál fogva gyengèk voltak (gyengèbben mentek bele a tèlbe) pl: előző èvi termès túlterhelès, tápanyag ellátás, egèr által rágott gyökèr( az útóbbi nálunk nagy problèma) azok csak stagnálnak+ ennyi törzsrepedèst mióta kint vagyok(2006) nem láttam! Kajszis kerbe mostanában nem voltam ha megyek beszámolok:)
Nálam a tavaly áprilisi fagy és hó volt az amit néhány fa megsínylett. A Ceglédi aranyra vetettem keresztet, mert sokkos állapotba került. Megállt a növekedés, mézgásodott. Az idén viszont gyönyörűen hajt és kitörő formában van. Szerencsére az összes többi fa is kiváló állapotú és gyönyörű hajtásokat hoznak.
Azt szeretném kérdezni, hogy ezen friss hajtásokat mikor volna célszerű visszavágni, hogy erősítsem a vázágakat?
Ahol komoly fagy volt a kajszisban ott sajnos számítani kell járulékos hatásokkal is a virágrügyek elfagyásán kívül is . Ez a ...hideg hatás ( Szalay után ) ami a mélynyugalomból kikerülés utáni erős lehűlés okoz ... - 15 -20 .
Nálam ez úgy jelentkezett hogy amellett hogy az egész állományon látom , hogy nehezem térnek észhez ...ebben az aszályban meg pláne ... az eddig gyengélkedő fák feladták a küzdelmet . Ma vágtam ki kb 15 -öt a 600 ból . Számítani kell arra , hogy sok lesz a gutaütés jellegű elhalás akár teljes akár részleges .
Lombtrágyázás tápanyag ellátás talaj lazítás lehet a megoldás és később ha beindul a tápanyagfelvétel akkor öntözés , hogy jó kondícióba jöjjenek a fák és bízni , hogy a jövő év nem ilyen lesz .
Nálam a szilva , őszi , körte szép ...kajszi csak a Frissonon és a Bergeválon a többi fajtán csak mutatóba .
azt írják, hogy a pszeudomonászos elhalálás kórokozója a Pseudomonas syringae pv. syringae baktérium. A baktérium minden csonthéjas ültetvényben előfordul vegetációs időszakban a növény felületén. A fertőzés többnyire nyugalmi időszakban történik, a kórokozó sérüléseken keresztül jut be a növénybe. A háncsrészben kezd el felszaporodni, itt feléli a növény cukortartalékait, emellett jégmagképző fehérjét is termel, így a növény sokkal fagyérzékenyebb lesz. Kezdeti tünete, hogy a fás részeken enyhén besüppedő, hosszanti irányban nyújtott foltokat okoz. A foltról a kérget lefejtve azt tapasztaljuk, hogy a háncs és a kambium megbarnult, savanyú szagot áraszt, a folt szélén mézgaképződés tapasztalható. Gyakran előfordul, hogy a fa tavasszal ki sem hajt. Néha a baktérium felszaporodása lassú, ilyenkor nyár második felében a fa hirtelen elkezd sárgulni, a törzsön és a vázágakon spontán, nagy mennyiségben könnyezési nedv fakad, mely esetenként habos. Ilyen tünetek megjelenésekor azonnal távolítsuk égessük el az egész fát, mert a kórokozó őszre úgyis teljesen el fogja pusztítani, valamint a könnyezési nedvben nagy mennyiségben megtalálható, ahonnan rovarok segítségével más fákra is átterjed.
Épp így jártam én is.30 cm-es csonkok maradtak.... Az az émelyítő szag nem ismkább cefrére hasonlít? Nem tudom mi lelte őket de a válaszokat kíváncsian várom.
Mintha írta volna valaki, hogy a Rubista elég betegségérzékeny...
Milyen szempontból?
Én úgy jártam a pár éve ültetett csemetével, hogy tavaly láttam rajta pár helyen mézgásodást, de semmi egyéb feltűnő tünetet. Szerencsére olyan helyeken, amit kisebb áldozatok árán feláldozhatónak ítéltem, inkább a szabályos koronaforma rovására menjen a visszavágás, mintsem a fa elvesztésére...
Aztán a visszavágások után nyáron semmi extra. Szépen nőtt.
Idén ugye tudjuk jól milyen volt az időjárás... a már duzzadó bimbókat vitte a fagy. Pár darab tudott csak kinyílni. És abból is egy kevéske megtermékenyülni.
Aztán előbb egy ága, aztán egyre több elkezdett hervadni. Nem a moníliás ág-elszáradás, hanem csak hervadás. Semmire nem ment hetek óta, de még életben volt.
Hétvégén a végére jártam.
Az ágon belül volt a fás részben egy sötétebb rész. Nem az ágvégtől, inkább a törzs közeli elágazódásnál. Sajna lehúzódott a törzsbe. Visszavágtam, ameddig láttam belőle valamit...
Most egy olyan 30 cm-es csonk van az oltás felett. Nem tudom érdemes-e vele foglalkozni, ha egyáltalán kihajt....
Ha jól éreztem, mert megszagoltam a levágott metszlapokat.... kicsit édeskés, émelyítő illata volt.
Vagy csak képzelődtem? Mi lehetett ez? Ráismer ebből valaki?
Hát pár szemet én is tudok mutatni...a Bergevalon pl úgy 15 szemet találtam , a Tomcoton 1 azaz egyet...mindegyikről nem csináltam képet , de amin van , azon kb ez a mennyiség...
Az hogy hány darab fát tudsz ültetni, az határozza meg, hogy milyen koronaformát szeretnél. Akarod-e metszeni? De ha modern gazdálkodást akarsz, akkor mindenképpen kell. Ezekkel a hosszakkal azért ide 180db fa bőven elfér egy kompakt váza koronaforma esetén. Ha orsót akarsz, akkor meg még több. Oltványokból én csak külföldről hozatnék megbízható faiskolákból, pl. Battistini. Itthon esetleg a Plantex jöhet szóba, aki szintén külföldről hozatja be az oltványokat. Pálinkára a zamata miatt ugye nekem a Gönci kajszi jut eszembe, ami viszont hazai.
Mint írták egy talajvizsgálat az első lépés, és itt már a terület nagysága miatt telepítési szándék bejelentéssel is kell élned.
Keresgéltem a neten, de csak 1-2 beszerzési forrást találtam "aranyáron" a Frisson esetén, igen kései fajta beszerzésén gondolkodom, eddig a Harlayne volt a kiszemelt... 1-1 Göncim, Kuresiam, Bergeron-om és Ceglédi aranyom van, a Gönci és Bergeron még nem terem, a Kuresia és a Ceglédi arany tavaly termett volna először, de a kis barackokat elvitte az áprilisi fagy, most pedig ha minden jól alakul, a Ceglédiből lesz vagy 10, a Kuresiaból 20-30 gyümölcsöm... (Hacsak nem jön megint a fagy... :( )
A jövő fajtája nálam is alighanem a Frisson , most még önállófám nincs belőle csak rászemzések , de ami ezt a tavaszt megúszta az rossz fajta nem lehet , pár szem talán kóstolónak is lesz :
ezen kívül a Ceglédi arany tetején /jellemzően a fiatal hosszú hajtásokon lehet vmi / :
Milyen földed van, homokos, agyagos? számít az alany kiválasztása szempontjából.
Fajták szempontjából a Frissont, Kuresiat, Tsunamit tudnám ajánlani, 5 méteres sorokban 4 méteres tőtávolságban. Így maradna 3m távolság a szomszédtól és beférne 150-165 fa, ha nem lesz más is a telken.
A kútvíz csepegtetős rendszer szempontjából necces, mert a magas sótartalom miatt hamar eldugul. Mérd meg a víz keménységét.
Részben hobbi jelleggel, egykét éven belül, szeretnék kajszibarackot termeszteni. Nem értek hozzá.
A rendelkezésre álló terület 16 méter x 220 méter, ha jól gondolom, olyan 3x40 = 120 db fát tudnék ültetni ezen a szűk 4000 m2-en. A telek délre néz, árnyékot nem kap, és valamelyest lejt is. Kútvíz van.
Csak és kizárólag úgy érdekel az egész, hogy a mai legmodernebb vagy ahhoz közelítő megoldásokkal termesztenénk. Ellenálló, korszerű fajta érdekel, amely (csöpögtetéses?) öntözést kapna.
Még azt sem döntöttem el, hogy befőznivaló (ipari) lenne a cél, vagy frisspiacra vinném. De inkább befőzni és esetleg pálinkának valót csinálnánk.
Energetikus mérnök vagyok, családi házak energetikai tervezésében segítek és adok tanácsot, ott is a a legegyszerűbb és legkorszerűbb megoldásokat javaslom, illetve valósítjuk is meg néhány saját kivitelezésünkön. Alacsony energiaigényű házak, fotovoltaikus napelemes rendszerek, egyszerű áramalapú fűtések... Most a termelők valószínűleg úgy olvassák a tervemet, mint én szoktam azon jövőbeni építkezők ötleteit, akik megkeresnek, és még látom, hogy fogalmuk nincs, mit kéne. Illetve pontosan annyit olvastam a témáról, amik először jöttek szembe az interneten: de a házépítésnél is azok általában baromságok, vagy elavultak. Ennél szeretnék továbblépni.
Ha esetleg van valami jó tanács, szívesen fogadom. Nem ebből szeretnék megélni, de célom, hogy 4-5 év után már nyereséges legyen, főleg, ha jó az év. Köszönöm.
Nálam tsunamin, big red-en hiába volt virág, idén nem kötött. Ceglédi óriáson mérsékelt termés, magyar kajszik kis ritkítást igényelnek, kuresia szépen hozza magát, tardicot-ot meg sem néztem, st. julien nem kötött :) , kétéves ananász kajszim rügyei megindultak majd elszáradt a fa. Már volt ilyenem rakovszky kajszival meg ceglédi arannyal, bár azok nagyobbak voltak. Gutaütésnek elkönyvelem.... Sajnálom, mert nem szaporítottam róla (ananászról), pedig vérszilva alanyom támad mindenfele. Lehet soha nem tudom meg milyet terem az ananász kajszi (akárcsak a rakovszky)... :(
Kedden nagy eső + jég, de kibírható mennyiség, sok vízzel. Tegnap viszont durva nagy és sok jég volt. Van kis kajszi, amit felébe vágott. 3 órakor volt a jégverés, már 6-kor permeteztem. Levelek a földön, csumák, gyümölcskezdemény nélkül a fán.
Egyetlen vígasztaló, hogy nagyon sok cseresznye, meggy, szilva kötött, csak nem ütötte meg mindet jég. Kb 2 hét múlva látszik, mennyit dobnak el a fák a sérült szemekből.
Alma, bírs virágzás közben van, itt a virászirmok terítik a talajt.
Érdekesség, hogy pl. a fehér besztercei pici szemeket nem tudta lecsapni a jég. A korai cseresznye (bigarro) viszont már nagy szemű, tiszta ütődés.
