" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
en egyelore nem bantanam, tavasszal gyokerrel egyutt ki lehet venni es lesz egy uj novenyed. a 2 meteres vesszot, ha nem huzod le a foldre, akkor mar nem tudod teljes magassagban betakarni, tehat az erosebb telen nagy valoszinuseggel el fog fagyni a takaras magassagaig ugyis, emiatt is megvarnam a tavaszt a sarj kivetelevel.
Sziasztok nekem is lenne egy kerdesem a fugerol.Tavasszal vettem egy Babits fuget ami akkor 30 cm-es lehetett.Mostansag mar 2 meteres lett.A torzs mellett van egy kis hajtas ami mar vagy 40-50 cm-es. Ez lenne a gyokersarj??? Ezt mikor kell illetve lehet levagni es ledugni kis dugvanykent gyokerezni? Koszonom.
Lenne egy kérdésem, van egy darab fügefám. 2010-ben elgagyott, 2012-ben csak korai első kötésú gyümölcs volt rajta. 2013-ban már csak 5 darab /a többi később kötődött/. Az idén már 1 drb sem...de késői kötődésű vagy 300 darab. Vajon mi lehet az oka a korai termés elmaradásának?
Nem vagyok túl nagy szaki, és nem is akarok hamis infót írni, de ha jól látom ez füge mozaik vírus lesz. Idén nálam is előjött az esősebb időben. A tavaszi gyenge hajtások levelén, illetve az ősszel jelenik meg gyakrabban. Nálam eddig nem volt jelen, ha több helyről szerzel be növényeket nagyobb esélyel megfordulhat. Különösebb gondot nem okoz, esetleg a PPV(szilva hímlővirus) hasonlóan a gyümölcsök foltosságát okozhatja, de tudtommal gyümölcshullást nem idéz elő.
Így van, a termőkarból kijövő termővesszőkkel semmit nem kell csinálni, ha lekötöd idő előtt, nem lesz rajta termés, vagy nem lesz annyi, mint amennyi lehetne.
Lombhullás után már le lehet kötözni, az olasz ültetvényeken van ahol lekötik, van ahol nem.
A termővesszőkön lesz termés, a súlyuk majd stabilan tartja a vesszőket.
1 méter után már elgyengülhetnek, főleg az első évben lefektetés után, 1-2 év múlva majd 2-3 méter után gyengülnek el.
Lehet félreérthető voltam. Tehát már 4,5m után lehajtottam 2m nél, és van egy egész szép bő 2m-es vízszintes karom, amiből most már hajtanak az oldalhajtások (ha jól olvastam ezek fognak teremni). Viszont én úgy láttam ezeket a hajtásokat is vízszintesen vezetik, ezért kötöztem (nem a kötözésen van a hangsúly végül is hanem hogy ezeket a hajtásokat is vízszintben vezettem).
De akkor ne így csináljam, hagyjam nőni összevissza amerre akar?, esetleg ha beérett ősz végén leköthetem, hogy azért legyen tartása a hajtásnak, mert össze-vissza lóg majd.
Nem tudom érthető volt e?
A vékonyodás nem víz-vagy más hiány, vagy fiatalság miatt van sztem, mert az elején kisujjvastag hajtás nő de 1m után ahogy a csúcsa lehajlik akár kötözés nélkül is, elgyengülnek a hajtások.
A lefektetett termőkarból oldalra kinövő termővesszőket nem szabad lekötözni, semmit nem kell csinálni velük.
Ha gyenge vesszőket hoz és hamar elvékonyodik a vége, az vagy a kevés viz miatt van, vagy egyszerűen nem elég erős a növény, hogy erős vesszőket hozzon.
Nem tudom, de nem lehet, hogy egy kicsit "korán" fektetted el? Ahogy írod, vízszintes pozícióban már nem fog olyan erőteljesen hajtani, lelessul. Meg talán az életkorával is összefüggésben van a dolog. Fiatalabb példányok még nem rendelkeznek olyan gyökérmérettel amely "nyomná"erőteljesen a hajtásokat. Nekem is van szőrös kivim, majd jövőre akarom elfektetni, de én úgy tervezem, hogy a leendő vízszintes hosszat túlnövesztem, és a kunkorodó végét levágom, és csak a megfelelő erősségű hajtás kerül vízszintes pozícióba. A kunkorodó vége nem.
Biztosan hozzászólnak még más nálamnál szakavatott hozzáértők, ha nemjól gondolkoztam volna úgyis kijavítanak.
A szőrös kivim le van ügye hajtva már 2m-en, szépen törnek elő az oldalhajtások a lefektetett hajtásból, viszont arról eddig nem szólt a fáma, hogy ezeket az oldalhajtásokat hogy kell kezelni.
Ugyanis elkezdtem futtatni lécen vízszintesen kötözve, de fél méter után, (gondolom mivel vizszintes), legyengül, és néha vissza is szárad a vége, vagy hajszálvékonyan csavarodva fut tovább. Ha nem kötözöm akkor 45 fok körüli szögben ügye hajt elég erősen, viszont egy idő után itt is visszahajlik és kampec, lelassul.
Tehát mi a helyes ilyenkor, hogy lehet elérni, hogy 2 m-es erős oldalhajtások legyenek?
Kiültettem a kámforfát múlt tavasszal, -12-13 fokig jól bírta, ahogy írják is a neten, kevés levélsérüléssel, véghajtás sérüléssel, sajnos bejött a 15 fok és akkor visszafagyott, majdnem tövig, pedig majd 2 m-es volt. Viszont alsó rügyből kihajtott, most így néz ki:
120 centi körül lehet. Ha nem lesz -12 alatt valszin tovább nő majd, mert egyébként erős növekedésű nagy fa lenne belőle.
Max évelő, talaj feletti részén lefagyó növény lesz belőle..
De eredetileg nem ezt szántam kiültetni ez már csak kisebb idegességemben ültettem ki.
Eredetileg a hardy cinnamon-nak hívott Cinnamomum Porrectum-ot akartam kiültetni, amely valójában nem fahéj aromájú, hanem a kámforfával szinte teljesen megegyező kámfor aromájú, a növény sem nagyon különböztethető meg tőle, viszont 7-es zónás, -17-18 fokot is jól bírja elvileg. Felneveltem 2 m-esre, 5 év alatt, egész vastag törzssel mire vki 3 éve meglovasította a kertből, hogy mire kellett neki nem tom...
Azóta sem látok a neten magot. Pedig ez is 15-20-m es fává nő, és valszin normál fekvésben nem is sérült volna komolyan...
Mindenesetre az enyhe zalai dombságon élők, próbálkozhatnak a sima kámforfával, erre akartam végül kilyukadni.
