" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nos érik a káki nálam is lassan. Viszont fogalmam nincs kiféle. Ez az első félig sárga termés ma reggelre lepergett a fáról. Remélem idebent is megérik. Felismeri esetleg valaki? Ki lehet ő?
Mindössze hároméves kivi Csernecen, a Kerka partján, klíma szempontjából kritikus fekvésben. Mi lehet a titka a sikerének és a két idős kertészkedő kivijei és ezek közti hatalmas kontrasztnak?
Béla bácsinál a hegyen sem jobb a helyzet. Nem lehet kizárni, hogy a termős nem éri meg a jövő évet. Ha netalán túlél, akkor sem valószínű, hogy legyen rajta termés továbbra sem. Összesodródott, sárguló levelek, Mi történik itt?
2012-ben és 2013-ban sorozatban két aszályos nyár következett.
Miklós bácsi a nem-öntözés következtében két nőivarú kivijét már 2011-ben elveszítette. 2012. tavaszán egyik elhunyt horgásztársunk átültetett kivijeivel pótolta ezeket a hiányokat.
A nagy szárazságok idején rájuk telefonáltam, hogy ígérjék meg, azonnal mennek és megöntözik a kivijeiket. Így üggyel-bajjal sikerült életben tartani az összesen öt tövet. Természetesen ez az öntözési "intenzitás" csupán arra volt elegendő, hogy valahogy túléljenek, de rendes vesszőfejlődésről és augusztusi rügydifferenciálódásról szó sem lehetett ilyen körülmények között.
Talán most már többen elhiszik nekem (nyilván nem mindenki), miért és mikor kell öntözni a kákit ahhoz, hogy megtarthassuk rajta a termésnek legalább egy jó részét.
Lovásziban élő, kertészkedő idős barátaim kivijei azonban még a kákiknál is jóval érdekesebb tanulsággal szolgálnak:
aki nyomon követi tudósításaimat, talán felfigyelt rá, hogy Miklós bácsitól és Béla bácsitól szép fügékről, kákikról teszek fel képeket, ugyanakkor a kivikről mindig hallgatok, pedig Miklós bácsi hatéves kákijával egyidőben lettek kivivel is "mediterraneizálva" mindketten.
Miklós bácsi a ház közeli egykori rózsalugas helyére ültette őket, Béla bácsi a hegyre, egy hintaágy állványa mellé.
2010-ben és 2011-ben még büszkén tudósítottam róluk abban a reményben, hogy hamarosan a baromfiudvarihoz, könyvelői irodaihoz, Vastagékéhoz, stb.-stb.-hez hasonló, bőven termő kivik képét tehetem be róluk.
Nos, ha öreg barátaim fülét minden olyan alkalommal meghúztam volna (amint ezt az egyik olasz kivitermelő ajánlotta a kivijét öntözni nem akaró gazdára vonatkozóan), amikor öntözésre figyelmeztettem őket, de sajnálatos módon nem teljesítették, akkor most meghúzott fülük már háromszor akkora lenne, mint a másik.
Szerintetek két éves Freedom és Golden Delicious alma MM106-os alanyra valamint
Kieffer és Nyári Kálmán körte oltványok vadkörte alanyra oltva körülbelül az elültetéstől számított hányadik évben kezdenek teremni pár szem gyümölcsöt mutatóba? A fák kb 1,5 méter magasak.
kaki koronakialakitasra egyebkent van valamilyen javasolt forma ? amit itt a forumon lattam, azok inkabb tunnek termeszetes koronaformanak, en viszont szivem szerint vazakoronasat csinalnek belole :)
Ezzel szemben Béla bácsi kákija (hatéves Rojo) a szőlőhegyen van, és bár ugyancsak konyhakert közelében, de az ottani korlátozott vízkészletek miatt öntözést nem kap. Ezáltal vízellátásában teljesen ki van téve a természetes csapadék hektikus jellegének.
Nem véletlenül csupán egyetlen szem termést találtam rajta.
Miklós bácsi kákijai (kilencéves Rojo és hatéves Tipo) a konyhakertben vannak, alattuk a föld művelve van és a száraz időszakokban a zöldségfélék öntözésével együtt kapnak vizet.
Sajnos a balti nyugati oldalán ennyire nem volt hatásal a kontinentális felmelegedési hullám . 20-on fokok középtályékáig emelkedett csupán. "Irigykedve "a keleti szomszédságra ugye ?... ,-))) üdv. https://www.google.de/?gws_rd=ssl#q=wetter+r%C3%BCgen+sassnitz
Ne bántsd! Most már hagyj mindent úgy, ahogy van. A túl nagy növekedés arra utal, hogy bőven kapott vizet és tápanyagot. Ez a növény az idei télre nem éri el azt a fagytűrési szintet, mint egy normálisan fásodott idősebb füge. Gondolom eléggé hajlékony lehet, ami majd lehetővé teszi, hogy a téli idő beállta előtt talajra fektetve takard/földeld le. Az a legbiztosabb téli fagyvédelem.
