Senki sem tudja, hogy mi az a titokzatos foton. Mégis minden tankönyvben az áll, hogy a fény fotonokkal terjed.
Meg tudja valaki mondani, hogy mi a foton? Milyen nagy? Hogyan néz ki? Milyen tulajdonságai vannak?
"akkor nézzük úgy, hogy feltesszük; - a fény mágneses és elektromágneses mezők öngerjesztő folyamata révén terjed."
Igen, ezt a feltevést helyesnek látom.
De ez statikus esetben nem működik.
A Föld belsejében nem keletkezik öngerjesztő hullám. Csak statikus mágneses mező keletkezik, amely nem gerjeszt elektromos mezőt, így elektromágneses hullám (fény) sem keletkezik.
"Ha kivonod a hullám-részecske elméletből a részecskét, mindjárt létrejön a világbéke."
Azért a világbéke még ezzel nem jön teljesen létre. Ugyanis a kvantumfizikában jelenleg 4 alapvető kölcsönhatás létezik, amelyeket a "modern" fizikusok szerint részecskék közvetítenek.
Az első az elektromágneses kölcsönhatás, amelyet szerintük a fotonrészecske közvetít.
Ha a részecsketermészetet elhagyod, akkor kidobod az elektromágneses kölcsönhatás közvetítő részecskéjét, és ezzel borul az egész kvantumfizika.
Nem mintha sajnálnám, mert a mai kvantumfizika is megérett a megújulásra.
Csak jelzem, hogy ebből nem világbéke, hanem inkább háború lesz.
De lehet, hogy éppen ez indítaná el a fizika megújulását.
"Az a gyanúm, hogy semmilyen részecske nincs, csak hullámok."
Egyetértek veled, a fény esetében biztosan így van, szerintem is.
Fotonok nem léteznek, mert senki nem tudja megmondani mik is lennének ezek. Einstein bevallotta, hogy ő sem tudja, pedig ő találta ki a fotonrészecskéket.
Egyébként is, a kísérletek nagy része cáfolja a fotonok létezését. Az alábbiakban összefoglaltam az ismert fényjelenségeket és kísérleteket. Ezek mindegyike megmagyarázható a szakaszos fényhullámokkal.
fényvisszaverődés
a fehér fény színekre bonthatósága
fénytörés
fényelhajlás vékony résen (diffrakció)
fénypolarizáció
fénysugár kettéválasztása féligáteresztő tükrön
fényinterferencia
a fénysebesség függetlensége a forrás mozgásától
a fény lelassulása üvegben és újbóli felgyorsulása az üvegből kilépve
fekete test sugárzási törvénye
fényelektromos hatás
Compton-szórás
koincidencia kísérlet
fénynyomás
fényelhajlás gravitációs mezőben
Selényi kísérlet
Doppler hatás
Nagy részük kifejezetten cáfolja a fotonrészecskék létezését:
fénytörés
fényelhajlás vékony résen (diffrakció)
fénypolarizáció
fénysugár kettéválasztása féligáteresztő tükrön
fényinterferencia
a fénysebesség függetlensége a forrás mozgásától
a fény lelassulása üvegben és újbóli felgyorsulása az üvegből kilépve
koincidencia kísérlet
fényelhajlás gravitációs mezőben
Selényi kísérlet
Doppler hatás
Egy részük részecskékkel is magyarázható:
fényvisszaverődés
a fehér fény színekre bonthatósága (lásd Newton magyarázatát)
fénynyomás
Compton-szórás
Egy részüknél megpróbálkoztak a részecskés magyarázattal, de kudarc lett belőle:
fekete test sugárzási törvénye
fényelektromos hatás
koincidencia kísérlet
fényelhajlás gravitációs mezőben
Tehát, ha kivonod a hullám-részecske elméletből a részecskét, és a folyamatos hullámokat szakaszos hullámokkal helyettesíted, akkor valóban világossá válik az összes kísérlet.
akkor nézzük úgy, hogy feltesszük; - a fény mágneses és elektromágneses mezők öngerjesztő folyamata révén terjed.
megtudnád mondani a Föld elektromágneses mezejének paramétereit? na most nem a Föld belsejének folyékony vasanyaga által létrehozott elektromágneses tere a kérdés, hanem az ebből a térből generálódott mágneses térből generálódik! tehát, van az elektromágnese mező a folyákony magból gerjesztve, majd abból generálódik egy mágneses mező, amelyből az elméletek alapján generálódnia kellene elektromágneses mezőnek, majd ...
a gondolat alapján a Föld gyengén világít. nyilván a fény kategóriája kérdés.
Elektronok esetében valóban igaz, hogy "elég sok" elektron kell az interferenciához hasonló kép előállításához. Ez az alapvető különbség. De ezt elhallgatják, mert nem illik bele a kitalált történetbe.
"Ott látod meg a "részecskét" a falon, ahol az EM hullámban a legnagyobb az elektromos térerősség mértéke a hullám becsapódásakor."
Nem látsz semmiféle részecskét. A műszer, ami az állítólagos fotonbecsapódást jelzi, az valójában kiváltódott elektront jelez. Tehát csak fényhullám van és kiváltódott elektron. Fotonrészecske sehol nincs.
"egy teljes hf energiájú "pontrészt" kapsz a falon."
Nem a falon kapod, hanem egy műszerben, ami a fényhullám hatására kiváltódott elektront érzékeli az adott helyen.
"Olyan, mintha egy részecske csapódott volna be..."
Helyesebben, azt a látszatot keltik, mintha egy részecske csapódott volna be.
"Nekem még mindig az az érzésem, hogy nincsenek "részecskék"..."
Ne hagy magad átverni. Fotonok nincsenek. Szakaszos hullámokat küldtek egymás után, úgy, hogy egyszerre csak egy szakaszt. Ez valóban interferál, mert a hullámszakasz gömbalakban terjed, így átmegy mind a két résen.
"ha elég sok megy át, akkor kirajzolódik az interferencia"
Nem kell "elég sok", elegendő egyetlen egy is. Már 1 hullámszakasz esetében is kirajzolódik az interferenciakép.
"miközben a józan ész szerint csak egy sávot kellene kapnod."
Nem, a józanész alapján éppen azt kell kapnod, amit látsz.
"Aztán a csávó is széttárja a karját, hogy ez van...."
A csávó csak eljátssza a rá osztott szerepet.
Elektronok esetében valóban igaz, hogy "elég sok" elektron kell az interferenciához hasonló kép előállításához. Ez az alapvető különbség. De ezt elhallgatják, mert nem illik bele a kitalált történetbe.
Ott látod meg a "részecskét" a falon, ahol az EM hullámban a legnagyobb az elektromos térerősség mértéke a hullám becsapódásakor. (legmagasabb piros nyíl, aztán a pont a falon). Mivel ez fénysebességgel történik, egy teljes hf energiájú "pontrészt" kapsz a falon. Olyan, mintha egy részecske csapódott volna be, de ez csak egy energiahullám megérkezése az adott ponton.
Nekem még mindig az az érzésem, hogy nincsenek "részecskék", ezekeket csak mi képzeljük oda. Ez lehet a helyezet az elektronnal és a többi elemivel is. Ezek sem valódi "részecskék", ott van lentebb az elektronhullámról a film. Hol van ott részecske?
Tökmindegy mivel végzed a kísérletet. Itt pl. fotonokat küldenek egymás után... ha elég sok megy át, akkor kirajzolódik az interferencia, miközben a józan ész szerint csak egy sávot kellene kapnod. Aztán a csávó is széttárja a karját, hogy ez van....
Az anyag alapvetö tulajdonsága, hogy négyféle stabil, tehát fizikailag reális, részecskéböl áll, amiknek elektromos és gravitációs elemi töltései vannak!! Ezt a fizika NEM tudja!
ha ugyan olyan, akkor az tulképp ua. ha ua. akkor nincs is foton részecske és hullám sem. :O persze alapvető kérdés; hogyan jön létre, ha egyszer az elektromos töltés az anyag alapvető tulajdonsága? létrejön az alapvető töltésanyag? hmm. anyag jön létre alapvető töltéssel?
Ez egy csapdázott elektron, egy helyben tartva. Olyan, mint egy körhullám. De igazából nem tudom, mit kellene látni. Ha értenénk, hogy mi is az elektron és a két kvark, ami a kétfajta töltést adja, sokat lépnénk előre. De most csak látunk valamit, aminek tudjuk mérni az egyes tulajdonságait, aztán berakjuk őket egy táblázatba. Lehet mutogatni a szomszédoknak.
"Az elektron energiaeloszlásának változását először a svéd Lundi Egyetemen filmezték le 2008 februárjában. A kutatók attoszekundumos fényvillanásokat használtak, így elsőként figyelhették meg közvetlenül egy elektron mozgását."
És mit mutatott a film? Hogyan mozgott az elektron?
Az elektron energiaeloszlásának változását először a svéd Lundi Egyetemen filmezték le 2008 februárjában. A kutatók attoszekundumos fényvillanásokat használtak, így elsőként figyelhették meg közvetlenül egy elektron mozgását. https://www.bookofjoe.com/2008/06/quantum-strobos.html
