"Amit mi megtehetünk (a fanatizmuson és a fanatikusokon való
szórakozáson túl), az pedig az informálás, a felvilágosítás.
Leleplezni a fő feminista hazugságokat a patriarchális elnyomásról,
női kvótáról, családon belüli erőszakról, bérkülönbségről, stb.,
egyáltalán kétségeket és gondolatokat ébreszteni a femináci agymosás
ellenében."
" Nem is tudom, Cbaoth mester Obi-van hatalmasat sóhajtott. Te itt turbólézerekről, nagyszabású stratégiákról és nehézcirkálókról beszélsz. Csakhogy ez nem a Jedik módszere
Az lehet, viszont ez a jövő útja felelte komoran Cbaoth, és elködösült tekintetét a kabin falára szegezte, mintha látott volna valamit a sima, sötétszürke fémfelületen."
És tulajdonképpen, ha itt csak ezt a néhány egymástól különböző véleményt nézzük, mint tiszteletre méltóságot, akkor azt mondhatjuk, hogy ha kilépünk a Nőhatalmi változásokból még inkább kiderül, hogy teljesen mást gondolnak tiszteletre méltónak az emberek, és így ne csodálkozzunk, ha van is, meg nincs is, hiszen az elvárás és a "megkapás" egyáltalán nem mondható, hogy "együtt járnak", és a tiszteletünk más embernek nem méltó tiszteletre, az ő tisztelete pedig nekünk nem az. Ami nem baj, csak vita ne legyen belőle nagy, illetve az elfogadás, ami fontos, ha nem akarunk vitatkozni, veszekedni, követelni. :)
Szia Nemisanyóca, a tisztelet mértéke a relatív - de a fogalma az egzakt.
Amit írsz róla az fontos. Hogy azt tiszteli az ember, ami jobb mint az övé. (ezt én kifelejtettem)
Hogy amiben egyenlő, az nem tisztelni való hanem természetes.
Az is igaz hogy nézőpont kérdése hogy kinek mi és miért.. ezért is nagyon jó ötlet volt Szibilliától hogy megfogalmazta hogy ő mit vár el hogy tiszteljenek.
Én meg azt hiszem hogy olyasmit értesz belőle, ami nincsen benne.. vagyishát.. hol olvastál olyant hogy a semmiért cserébe tiszteljen?
Meg hogy én ezt feltételnek szabom egy kapcsolat kezdetén.. ? Dehogy szabom.
Az én csekély tapasztalatom meg azt bizonyítja, hogy aki nem is tudja hogy mit tiszteljenek a tulajdonságai között - annak majd meghatározzák. Önzően és erőből.
Tudom hogy Szibilliának van egy fia, az esetével azt akartam példázni hogy akik előtt már ott a lehetőség.. a lehetősége hogy szülhessenek ők is - azoknak már jár a te tiszteleted, mindegy hogy gyerek nélkül élik le az életüket.
Különleges és jó, hogy egy szónak (tisztelet) mennyi értelmet adunk attól függően, hogy melyikünk mit tisztel.
Nem szerintit, vagy nemének egyik legfontosabb tulajdonságának "kihasználását" (anya), vagy többet, mint amit ő tud megtenni.
Jár, vagy nem jár, ki kell-e érdemelni, és még a "tiszelet" jelentése is más.
Én továbbra is úgy gondolom, hogy nekem miért gondolom, hogy tisztelet járhat azért, amit leírtam (nem kötelező persze, főleg, ha nem értenek egyet azzal, amit én annak gondolok), ami nekem fontos.
Az biztos, hogy attól mert én meg tudtam csinálni, még tisztelem a másikat is, ha ő is annyit tesz, hiszen én tudom, hogy ez mivel jár, hogy mit tettem, hogy megtegyem, hogy mit "áldoztam" érte és mennyit.
Vagyis... nem (csak) azt tisztelem a másikban, ha több, mint én, mert akkor a saját "teljesítményemet" nem becsülöm meg, nem tartom tiszteletre méltónak.
De. Én annak tartom azt is, amit én "teljesítettem", mert tisztelem magamban azt és még urambocsá' büszke is vagyok rá.
Azt tisztelem a másikban , ami számomra fontos , és abban jobb nálam . Ha "csak" annyira jó benne , mint én , az valahogy természetes , nem fordulok felé különös tekintettel .
Hétköznapi példa : ha valaki egyedül felnevel és képes lábra állítani két gyereket (iskoláztatja/szakmát ad a kezébe) , az nekem hétköznapi , mert sokan megcsináltuk/sokan megcsinálják . Ha erre képes öt gyerekkel is , az ma már maga a tiszteletre méltó csoda .
Szerintem nézőpont kérdése , kinek miért tiszteletre méltó valaki .
Én úgy emlékszem hogy a kiindulópont az volt hogy te jobban tiszteled a nőket mint én.
Aztán jött az hogy mi is a tisztelet szerinted, erre a 615 -ösben én is megírtam hogy az a fogalom mit jelent nekem.
Aztán Szibillia megírta hogy ő mit érez tiszteletnek, és azóta arról írunk hogy én mit érzek tiszteletnek.
Most.. most írtad meg azt hogy szerinted alapból jár tisztelet a nők számára hogy élhessék a saját életüket akár gyermek nélkül - mert lehetőségük van rá hogy úgy élhessenek ahogy Szibillia.
Nem akarlak kijavítani és megváltoztatni - de úgy veszem észre hogy te meg akarsz változtatni engem.
Az hogy először azt írtam, az azért volt mert nem a te érzékeny szemednek írtam. Az hogy most így írtam, az pedig neked szólt. Azért változtattam meg hogy ne fájjon neked.
De ha saját magamat kell megfogalmazni, akkor az vagyok én - csak ilyennek is tudok látszani.
Még valami.. ha valaki szintén hiányolja a Ferfihang -ot, akkor annak üzenném, hogy valószínűleg csütörtökig technikai szünet lesz az oldal működésében.
Nem szeretem ezt a nem élünk az őskorban kifejezést, mert túl sok természetellenes dolgot magyaráznak meg vele.
Illetve a stílus ahogyan az utolsó mondatodban megtiltanád az erőt.. emlékszel mikor eljutottál odáig hogy ne akarjalak az agyagba döngölni? Az volt részemről az ilyen stílusú érvelés feléd.