Az egyesületi fogóval kapcsolatban én nem állandóra értettem, hanem amúgy is kell egyszer, kétszer elmennem tanácsotadni, új állományt megvizsgálni, ellenőrizni, akkor egy kalap alatt megcsinálni.
A lábgyűrűre oda kell figyelni nagyon. Pár hónap, 3-4, és teljes adatokkal tudok szolgálni. Az első kísérlet kudarcba fulladt 7000 Ft bánta. Kisebb lett a gyűrű belmérete.
Sajnos olyan gyűrű kell ami mindegyik magyar óriásra jó.
25-28 mm özött van eddig a kísérlet. Ezt kell véglegesítenünk. A 22 mm kicsi volt.
Meglepően nem a nyúl korát kell majd figyelni, hanem a testsújyát! Tehát testsúly függő a dolog. Jól viselik. Semmi gond eddig. Bár pár dologra figyelni kell. Ez nagy áttörés a jelölés tekintetében.
Karesz jött egy ötlettel! ez az 5. verzió. Alkalmazzák már más nyulas körök is az országban!
Ez pedig a:
Nyulas tetoválónap.
Valahol az országban - főleg ha többen leszünk -, lenne egy helyen ilyen nap. Ezt máshol, több helyen is megcsinálhatjuk.
Kidolgoztam egy programot, hogyan tudnánk többen lenni, hogyan terjedjen a magyar óriásnyúl.
Röviden:
Minden tenyészállatot amelyet elad a tenyésztő kisérje egy boríték.
Ebben a következők legyenek:
1. Származási lap
2. Elnöki levél egyesületről, magyar óriásról, tartásról, tenyésztésről röviden
3. Kiadvány a magyar óriásról, az egyesületről
4. Belépési nyilatkozat
5. Ha van újságunk, könyveink akkor azokról egy pici szórólap
Ez menjen a nyúllal!!!
500-600 tartó, tenyésztő legyen a cél! Mint régen!
Hajrá!
A magyar óriásnyúl, és tartóinak, tenyésztőinek szolgálatában.
Szeretnék reagálni a felvetésedre. Az szerintem sem kivitelezhető hosszú távon, hogy egy ember járja az országot tetoválni. Sem emberileg, sem anyagilag. Az így megmaradó pénzt lehetne másra fordítani. A "vándor" tetováló fogó szerintem ideiglenesen talán jó megoldás de hosszú távon szerintem ez sem kivitelezhető/ macera a postázás, elromlik, elfelejti elküldeni, egyszerre kéne több embernek, posta lassúsága./ Meg bocsánat nem akarok senkit megbántani de nem biztos, hogy mindenki tud rendesen tetoválni. Szerintem a jó megoldás a lábgyűrű lenne, mert ezt mindenki megkapná postán és megoldja otthon a felhelyezést. Plusz nincs eszköz igénye. Ez nem tudom mikorra forrná ki magát. De addig is ha a többiek is úgy gondolják és támogatják használjuk a "vándor" fogót. Gondolom ha többen összeadjuk az árát nem kerül olyan sokba a számsor.
Az országos állomány 85-90%-a le van tetoválva és regisztrálva van!
Ez nagy munka volt!
Egy tagtársunknak köszönhetjük, hogy a több százezer Forintos ezzel járó költséget támogatta!
Én ennek a kivitelezését teljesen ingyen lelkesen, nagy odaadással végeztem.
Ennek a munkának nagyon sok előnye lett, és lesz.
A minőség javulni fog! Már most is látszik több helyen is.
A koklerok szép lassan behúzzák fülüket, farkukat.
Éles határ kezd kialakulni, hogy melyik a magyar óriás, és melyiket csak annak mondják.
A fajtatiszta magyar óriások szép lassan elterjednek az országban.
Stb.-stb.
De elérkeztünk egy újabb ponthoz!!!
A következő generációkat is így kell jelölnünk, dokumentálnuk!!!
Ezt már egyedül nem tudom elvégezni.
Megjegyzésjként: Magyarországon a kisállattenyésztésnek nagyon odavágott a rendszerváltozás(változtatás), az infláció, az üzemanyagárak emelkedése. Ma egy országot járó tetováló mestert alkalmazni luxus lenne. Ezért ki kell találni valamit, hogy a minőségi munka haladjon!
1. Saját tetováló készülék beszerzése. Innentől nagy teher(anyagi és időbeli) szabadul fel az egyesületről. Készül az alombejelentő dokumentum, amivel igényelni lehet a tetoválási számokat. Ez pár száz Forint lesz. Az egyszerűsített származási lapok minden számhoz automatikusan mennek ki, és a díjuk is csökkenni fog.
2. Lábgyűrű használatát is bevezetjük. Gyors és megfizethető. Angol minta. Jelenleg kisérletbe kezdtem ezzel kapcsolatban. Pár száz Forint darabja. Nekem tetszik. De a kísérlet végén erről beszámolok. Ebben kivülről bevan ütve a szám(ugyanaz, ami a fülben). Választás után kell felhúzni. A belső méretet most vizsgálom. Alumínium, 1,5 milliméter vastag, 7 mm széles.
3. Egyesületi Tetováló tetováló készüléke /itt a felmerült költségeket fel kell számítani. Kiszállási díj+munkadíj/ Ez hosszú távon sekinek nem éri meg./
Pl.: Tegnap hajanli kettőkor indultam a román határra állományt felmérni. Másnap hajnali egykor értem haza. Majdnem 24 órát voltam talpon. Az üzemanyag költséget most számolom, 1100 km-re. Ez lehet, hogy a tenyésztőnek megéri, de az egyesületnek semmiképp.
4. "Vándorló" tetováló készülék /Ezt jövőhétre kidolgozom. Kérlek Benneteket, hogy nyilvánítsatok véleményt az alábbiakról:
Lenne először egy készülék ami járná az országot. Az egymáshoz közeliek egymáshoz elvihetik, a távoliaknak postán kell, hogy elküldjük. Közösen összekell rá dobni a pénzt.
A honlapunkon fent lesz kinél van. Kinek kell. Mikor kell.
Én a részemről egy új fogót felajánlok. Ezen kívül fertőtlenítőket, gumikesztyűket, egy fetésket, vakszámokat, betűket. Csak 3-4 számsorra kell összedobnunk a pénz!
Igyekszem többet írni majd, ma 4 kamion zabot és árpát vittek tőlem Romániába. Sok a munka a növénytermesztőknek is, pedig sokan azt hiszik hogy azoknak könnyű. Mert az nem kér enni inni minden nap. Így is van csak épp mellette a learatott gabonát kell fuvarozni! Mivel ma reggeltől olvasgatom a fórumot, olvastam hogy milyen jó nyúltápot kéne gyártani a Magyar óriásnak. Én ebben tudok segíteni, mert van gépem hozzá egy időben gyártottam is. Sőt még a Vitafortnak én hordom az alapanyagot! Na megyek haza még itt vagyok a silóknál nehéz a bányász élet!
279 db magyar óriásnyúl van a Tetoválások főkönyvében.
Megpróbálom ezen a héten befejezni a származási lapok kitöltését!
Elnézéseteket kérem a csúszás miatt!
Ez a szám kevésnek tűnhet, de...
Minden magyar óriást fel kell vinni egyesével a számítógépre, többször is!!!
1. Fajtaazonossági vizsgálat végett /Amikor megnyitottuk a Főkönyvet, akkor a törzskönyvi állományba kerüléshez elengedhetetlen a fent említett vizsgálat/
Mivel nem voltak magyar óriások több évtizedig törzskönyvezve, ezt el kellett kezdeni valahol. Ez a vizsgálat egy hosszútávú minőségi munka alapköve.
2. Egyszerűsített származási lapra vezetés /Ezzel dokumentáljuk a tetoválást, ezzel bizonyítjuk a származás helyét és közvetlen származását(apa-anya). Ez a dukumentum mehet először a nyúllal egyesületen belül, és kívül. Ezzel lehet csakis kizárólag magyar óriás tenyésznövendéket eladni, forgalmazni. Egyesületen belül ezzel lehet kikérni a Törzskönyvi lapot./
3. Törzskönyvi lap /Egyesületen belül a tenyésztők ezzel bizonyítják a teljes(3-4 generációs) felmenői ágat. Ebből jelenleg csak az F-törzskönyv van kiadva. Ez a Fajtafenntartói törzskönyvi lap. Az úgynevezett E- törzskönyvi lapot (Elit) lehet majd igényelni vadas állományra, amely 3x ellett/párzott és a tenyésztésvezető minősítette a Tenyésztési adatlapot. Ez a lehetséges állami támogatásnál lesz fontos, megkülönböztetve a a két típusú állomány (fajtafenntartó és elit) minőségét.
Ez rengeteg munka. De megéri! Születőben van egy jó minőség kialakulása!
Hát tényleg kár a vágási kort feszegetni.Viszont a kitermelési százalék szerintem is sántít egy kicsit.De mindenki azt ír amit akar,és mindenki azt hisz el amit akar.
Más téma,ma mértem a tőled való bakot 4,66 kg.Ha így halad nagyon jó lesz .Az átlag súlyt veri szűk 0,5 kg-al.Tömör ,a téglalap alakot mutatja mind oldal mind pedig felülnézetből.
Végig olvastam a fórumot és láttam hogy milyen szép fehér állománya van. Gratulálok hozzá! Majd ha lesz eladó akkor kérem szóljon foldikari@citromailhu
Nekem is vannak Magyar óriások mindig is voltak 4 év kihagyás után. Újra belevágtam és szerencsére találtam egy jó tenyésztőt. Jangyik Ferencet, szép az állománya egészségesek a nyulai! Eddig csak olvasgattam, de most már írni is fogok! 53 éves vagyok agrárvállalkozó vagyok. Gabona termesztéssel foglalkozom.
Te tényleg azt gondolod, hogy van olyan normális ember aki - vágott már valaha nyulat - elhiszi, hogy egy 4 kg-os nyúlból megnyúzva, zsigerelve, fej és alsó lábszárak, gyomor, bél -és tartalma nélkül kijön 3 kg-os vágott súly, főleg ebből a fajtából? Te tényleg ennyire hülyének nézel mindenkit? Miért kell ez? Mire való ez? Miért járatod le folyamatosan magad? És magaddal együtt a többi tenyésztőt is? Miért? Miért szítod a tüzet folyton a hülyeségeiddel különböző fórumokon? Tudom nem kéne ezzel foglalkozni, de hiába tűrtőztetem magam, időnként "kinyílik a bicska" a zsebemben! Arra nem gondolsz, hogy ha valaki ezt el is hiszi neked és vesz tőled vagy egy másik tenyésztőtől egy ilyen nyulat, és levágja, az mekkorát fog csalódni? Gondolkozz mielőtt bármit is leírsz!
Akiket érdekel a buszkati fehér nyúl eredete, tenyésztése és még más információ. Azok figyelmébe ajánljuk a FELVIDÉKI NYULÁSZ tavaszi számából a következő kivonatot! Jó csemegézést !
BUSZKÁTI FEHÉR A LEGFINOMABB HÚSÚ NYÚL
87 évvel ezelőtt ismerte el a FRANCIA NYÚLTENYÉSZTŐK SZÖVETSÉGE standardként a buszkáti fehér nyulat. Ekkorra érett be PAUL DULON és felesége 18 évi nemesítői munkája a nyúlfajta kitenyésztésével. A buszkáti fehér nyúl három fő fajtából (belga óriás, francia ezüst és angóra) lett kitenyésztve.Jellegzetessége, hogy ereiben angóra nyúl vére is csordogál. Hozzá kell tenni, hogy mintegy 230 nyúlfajtánál nincs angóra vérvonal. Az új-zélandi fehérnél próbálkoztak vele, de a kezdeti sikertelenségek láttán abbahagyták. S ez a buszkáti fehér nyúl egyik jellegzetes eleme, amely a húsának a minőségében mutatkozik meg. Aki már fogyasztott buszkáti fehér nyúlhúst, tudja miről beszélek. A buszkáti fehér nyúl Franciaország egyik legkedveltebb nyúlfajtája. Külön speciális kiállításokat, fajtabemutatókat tartanak, ahol kifejezetten csak ez a fajta szerepel, sokszor 3- 4 ezres példányszámban. A buszkáti fehér nyúlnál a hús különlegességét a keresztrost adja, ami selymessé, zamatossá, utánozhatatlanná teszi az ízét. A buszkáti fehér nyúl felépítése arányos, kissé erőteljes, hosszúsága 65-72 cm. Állása magas, egyenes, háta hosszú és széles. A nyak erőteljes, a far jól izmolt. Fontos a far jól láthatóan kidomborodott része, melyet szaknyelven mandolinnak neveznek. A nyúl megjelenése általában finomabb, mint az óriásnyulaké. A nyúl megengedett alapsúlya a bakoknál 5,00 kg, ideális a 6,00 kg és az ezen felüli, a nőstényeknél az alapsúly 5,50 kg, ideális a 6,50 kg feletti. Súlygyarapodása, vágási kitermelése kitűnő. Franciaországban a hústermelésre szelektált fajták 2,50 kg feletti vágósúlynál több mint 50%-os vágási kihozatallal rendelkeztek. A buszkáti fehér jól bírja az egyszerű tartási viszonyokat, jobban értékesíti az ún:közvetlen nyúltakarmányokat, mint az igényesebb fajták. Egy-egy elléskor 8-10 fiókát hoz a világra, ezekből általában 7-8 egyedet eredményesen fel is nevel. A buszkáti anyák rendkívül jó ivadéknevelők és szoptatók. A kisnyulaknak jó a fiatalkori növekedési erélyük is, hiszen 12 hetes korukra nagy többségük már 3,00 kg-os súllyal is rendelkezik. A buszkáti fehér nyúl a modern tartási módokat nehezebben viseli. A rácspadozaton például aránytalanul nagyobb számban kap talpfekélyt, mint más fajták, ez pedig az értékét rontja. Tartására az almozott telepadló a legalkalmasabb. A buszkáti szőre tiszta fehér, szeme piros, karmai világos szaruszínűek. Feje közepesen nagy, a fülei, melyet ha elölről összefogunk”esőcsepp” formát mutatnak, 15-18,5 cm hosszúak, kagylósak és V-betű formában mereven állók. A buszkáti fehér nyúl jellegzetessége a kiálló orr, amit egyszerűen csak”sasorrnak” neveznek. Ez is jellegzetes tulajdonsága, más fajtáknál ez nem tapasztalható. A buszkáti fehér egyértelműen húsnyúl, és nem is akármilyen. Szakértők szerint tenyésztésében rejlő lehetőségeket nálunk is ki lehetne használni. Újabban fokozódik is az érdeklődés iránta. Hogy hogyan juthatunk hozzá ehhez az értékes fajtához? Az ára, mivel védett nemzeti fajtáról van szó, Franciaországban egyes helyeken 110-120 eurót is elkérnek egyes díjnyertes példányokért, de vannak helyek ahol „már” 50-60 euróért is hozzá lehet jutni.
PAUL DULON ZSENIALITÁSA
Talán a szlovákiai magyar nyúltenyésztőknek Paul Dulon neve nem sokat mond, de a francia nyulászok, és főleg a buszkáti nyúl tenyésztői zseninek titulálják. Paul Dulon az 1900-as évek elején, mint a többi kortársa a bordói borral foglalkozott. Ez volt a megélhetési forrása. Ám, mint nyúltenyésztő hobbiként mindig mozgatta egy új nyúlfajta „előállítása”. Olyan fajtáé, amely egyedülálló a világon. Ebben az elhatározásában felesége maximálisan támogatta, hisz ő is rajongott a nyulakért. Igy 1906-ban nekivágtak egy új nyúlfajta létrehozásához. Az egyik alapanyag, mint kiinduló, természetesen a francia ezüst nyúl volt, mivel már ekkor is nagy híre volt ennek a nyúlnak. A másik létrehozó nyúlfajtát a belga óriásban találták meg, ugyanis szerkezetében, felépítésében és nem utolsó sorban a hús minőségében ezt a nyulat látták produktívképesnek. És ekkor jött Paul Dulon szenzációs ötlete,bépíteni a már meglevő génalapba az angóra nyulat. Akkor még nem gondolták, hogy egy hatalmas fába vágták a fejszéjüket. Ugyanis az angóra nyúl géntérképe egyedülálló a világon. Olyan erős, hogy több generáción keresztül is visszadobja az angoraságot. Négy éves kemény munka után még mindig nem tudták rögzíteni az új nyúlban az angóraság mentességet. Számtalan veszekedés, zsörtölödés, és lemondás után, Paul Dulon úgy döntött feladja a harcot, mert lehetelen előállítani ezt a nyulat, és a meglevő állományát egy félreeső néhány hordóból álló rögtönzött nyúllakásokba helyezte. Abból a célból, hogy késöbb saját szükségletre félre tegye vagy értékesítse. Mivel 1909-ben a bordói bornak nagy keletje volt, így Dulon inkább a borkészítésben látta az igazi jövőt. Közben teltek az évek, és a nyulak szaporodtak. 1915 márciusában arra lettek figyelmesek, hogy a leszármazási ágon megállt az angóraság. Ekkor Dulon és felesége újra behatóbban foglalkozott a nyulakkal, melynek fajtaként a felesége jóvoltából a HERMINE nevet adták. Három év elteltével Dulon már egy új nyúlfajta kitenyésztésének a forgatókönyvével rendelkezett. Visszavettek a borászatból és minden vagyonukat ennek az új nyúlfajtának a tenyészésébe fektették, és 1924. junius 24-én a francia nyúlszövetség elfogadta, és standarizálta a nyulat. Egy kitétellel. A nyúl fajtanevét meg kellett változtatni. Igy, mivel Dulonék Bouscat-ban éltek, az új nyúlfajta neve: Buszkáti fehér lett. Azóta eltelt 87 év, és a nyúl népszerúsége töretlen Franciaországban. A francia ezüst után a buszkáti vezeti a tenyésztett nyúlfajták listáját. Az említett országban közel 5000-en tenyésztik ezt a fajta nyulat. 1971-ben a francia nyúlkutatók az adott fajtákon belül megprobálták előállítani a buszkáti nyulat. De a sorozatos kudarcok után elálltak a további kísérletezéstől. Egyes meg ne erősített források szerint, a titok nyitja a hordókba helyezett nyulak erős kénes, lúghatású közegbe kerültek, és ennek tudható be, hogy az angóraság kikerült a nyúl géntérképéből. Ugyanezt próbálták meg 1971-ben is, de nem hozott eredményt. Ki tudja, mi volt az ok, de egy biztos, Paul Dulon és felesége egy olyan nyulat „ alkotott”, melyet senkinek azóta nem sikerült előállítani. Az új-zélandi fehér nyúlba szerettek volna „belekeverni” angóra vérvonalat, a hús finomítása és selymessége végett, de a próbálkozás kudarcba fulladt. Tudni kell azt, hogy csak egyetlen nyúl létezik ezen a földgolyón, amelynek keresztrostú a húsa, ellentétben a többi fajtákkal ez pedig a buszkáti fehér nyúl.
A KERESZTROSTÚ HÚS
Egyetlen nyúlfajta rendelkezik keresztrostú hússal, ez pedig a buszkáti fehér. Ép ezért olyan népszerű, nemcsak hazájában Franciaországban, hanem a világ bármely részén. Aki evett már buszkáti nyúlhúst, az tudja mi a különbség a többi nyúlhússal szemben. A nyúl a keresztrostot az angóra nyúl által örökölte, ugyanis az angóra nyúl is keresztrostú. S mivelhogy ebben a nyúlban jelen van nagy hányadban az angóra vér is, ezért nyilvánvaló a népszerűség. De mi a különbség a hagyományos nyúlhús és a keresztrostú nyúlhús között? A buszkáti nyúl húsa selymesebb, zamatosabb, lédúsabb, Izminőségben magasan felülmúlja a többi nyúlhúst. A keresztrost mutáció által alakult ki. A sima nyúlszőrt, a kétsávos, vízszintes és függőleges rostok simán elbírják, de nem így a gyapjú szőrzetét, ezért van a keresztrost, hogy a gyapjút megtartsa. Persze ez a hús minőségében is megnyilvánul.
Nem tukmált Rád gagyit ez tényleg jó. Ez véd mixomatózis és RHD ellen is. Igen kell ismétlő oltás is, de én úgy tudom 4 hétre rá kell adni. Ami húzós az az ára amit elkért érte. Én az egy adagost 780 Ft-ért vettem, de állítólag most lejjebb ment az ára.
Vittem ma a nyuszimat oltásra. A dobozból sikeresen kiugrott egy pillanat alatt (kb 1,5 métert esett le a betonra) a doki megnézte azt mondta nincs baja, de gondolom nem lát bele. Szerintetek kibír egy ekkora esést nem lehet valami gond vele?
Másik kérdésem hogy adtak neki egy oltást (rózsaszín színű, Pestorin Mormyx) amiért 4500 Ft-t fizettem (telefonban azt mondták 2 hete hogy a nyúloltás 3100 Ft, most meg közölte a doktornő hogy ez egy másik fajta, mert ebből van egyes kiszerelés is, míg a másikból csak 20-as an, és ezért kapja ezt a nyúl. Viszont ez állítólag jobb mert még valmai vérzésre is jó. Csakhát 2 hét múlva megint kell adni neki egyet. Ez tényleg így van? Jó ez az oltás vagy valami gagyit tukmált ránk? köszi
Magyarországon régen sokkal komolyabb szerepet kapott a házi nyúl tenyésztése, mint manapság. A mostani négymillió darabos feldolgozáshoz képest ennek öt- hatszorosát vágták a vágóhidak.
Ma hazánkban nagyjából 50-60 nagyüzemi nyúltenyészet létezik, ezek termelik a magyar nyúlállomány 95%-á, emellett természetesen létezik több száz kistermelő is, övék a maradék 5% - mondta el kérdésünkre Juráskó Róbert, a Nyúl Terméktanács (NYTT) elnöke.
Hozzátette, hogy a mai állomány igazából az anyanyulak szempontjából fontos, ebből jelenleg hazánkban 85-90 ezer darab van, ezt egészíti ki a szaporulat, mely végül feldolgozásra kerül.
Nagyon fontos tény, hogy a hazai nyúl szektor kifejezetten exportorientált, hiszen a feldolgozásra kerülő állomány csaknem 95%-a kerül külföldre, többek között Svájcba, Olaszországba, Németországba, Romániába, Bulgáriába és Oroszországba. Juráskó Róbert elmondta, hogy Magyarország egyáltalán nem szorul importra, hiszen így is csak 3-5%-ot fogyasztanak a hazaiak, a megtermelt állományból.
Az első osztályú nyúl élősúlyban egyébként 400-450 Ft/kg-os termelői áron mozog jelenleg a piacon, ez picivel magasabb, mint az előző években.
A terméktanács elnöke elmondta, hogy az ágazat legnagyobb problémája, hogy gyakorlatilag nem kap hangot. Ma a több száz kistermelő mellett összesen kettő darab feldolgozó üzem működik, és az elmúlt évben összesen 4millió körüli volt a feldolgozott nyulak száma.
Ráadásul a magas takarmányárak, melyek folyamatosan növekednek, azt eredményezik, hogy a termelő bevétele is folyamatosan csökken, és ekkor még számolnia kell sok egyéb költséggel, mint például a szállítás vagy a gyógyszerek.
Ehhez még társul az a probléma, hogy a nyúltenyésztésre semmilyen célzott támogatás nem igényelhető. Emiatt a NYTT már évek óta próbál informálni a Vidékfejlesztési Minisztérium felé, hiszen véleményük szerint ez egy nagyon is életképes ágazat, de ha ez így folytatódik félő, hogy a háztáji nyúltartáshoz hasonlóan ez is el fog tűnni, hiszen a 90-es években ez több száz embernek biztosított munkát, ráadásul nem nehéz a nyúl tartása. Akkoriban a vágások ötször ekkora mennyiségeket jelentettek
