Tisztelt fórumtársak! Kérdezni szeretnék, van-e valakinek információja arról hogy mennyire mélyre megy le a füge gyökérzete? Egy boros pince van alul ahová gondolnék egy fügét (pl Babits) ültetni. Nem szeretném ha leérne a pincéig, kb. 4 méter föld van a pincén, egy nagyon öreg birs fa gyökere sajnos leért. Szóval szétterülő, vagy mélyre hatoló a füge gyökérzete?
Nem találtam erről sehol infót ezért érdeklődök itt. Köszönöm!
Nekem volt több műanyag 12l-es vödörben nevelt fügém, a növény nem volt túl nagy, de teljesen átszőtte a földet, emiatt (földhiány) a vizet nem tartotta, nyáron naponta kellett locsolni :(
Minden fügéből lehet "törpét" nevelni, azt bonsai-nak hívjuk :)
Szerintem parasztvakítás, a Little Miss Figgy csak egy állítólagosan szelektált példány ami (állítólag, talán, esetleg) lassabban nő mint mondjuk egy kiültetett másik fajta. Rendszeresen járok a külföldi fórumra (ourfigs) és ott is ez az általános vélemény, kb mint a svájci Lubera marketing miatt alkotott "nemesített" fantázianevei.
Dézsában tartott füge méretét metszéssel és 3-4 évente gyökérmetszéssel lehet és kell kordában tartani.
Tavaly kiültettem 17-et ami idén már remélhetőleg terem is, de maradt dézsában is néhány fétve őrzött ritkaság :)) (Panache, Vasanati/Vazanata, Tauro, Mary Lane és a tavalyi Krimsky Cherny légbújtások, Black Madeira, Col de Dame Blanche, Lattarula).
Nekem lesz sok cserepes szaporítványom nyárra vagy őszre, lassan nem tudom hova tenni. Ha lesz időm összeírom és beteszem ide, bár a járvány miatt nem egyszerű az adok-veszek.
Kedves judit! Érdeklődni szeretnék, milyen cserepes fügéid vannak és fogsz e belőlük értékesiteni.Olyan fügét keresek amit dézsában tudnék nevelni.A régi lakhelyünkön 4 fügefám volt,. Most sajnos olyan helyre költöztünk, ahol nagyon pici az udvar, igy egy fügefa,bokor a fél kertet beboritaná. Igy egy dézsás megoldásban gondolkodom.Valaki említette a Little miss figgy /amerikai/fügét ajánlotta, de azt nem lehet mo.-on kapni. Köszönöm a válaszod.
Hallottam egy törpe fajtáról, állitólag amerikai. A neve: Little miss figgy.Egyetlen egy kertészetben láttam hirdetni,de érdeklődésemre azt közölték,a német fél csak 120 db fölött szállít.
Az én tapasztalatom szerint sajnos a dézsában tartott nem annyira fog termést hozni, nekem van egy ca. 20 éves ilyen alanyom, a dézsában kettő évig hozott termést, azután nulla. Télen pince, nyáron a szabadban a dézsában. Három éve kiültettem a szabadba, bírta a fagyot (mondtam, vagy bírja, vagy nem alapon) és megbolondult a növekedése, tavaly tele volt terméssel, de már későn, nem érettek be. Most kíváncsi vagyok mi lesz vele most tavasszal.
De talán Juditnak vannak ilyen fajtái, már ha jól emlékszem, mintha írt volna róla, de nehogy megharagudjon, ha most is rá hivatkozom.
Sziasztok!Régi házunknál volt több füge fa is. Imádom a fugét.Sajnos a mostani lakásunknál nagyon pici kert van,de szeretnék fügét nevelni itt is, de csak dézsásan tudom.Esetleg van valakinek törpe növésű fügéje- és adna el egy-két ágat gyökereztetéshez?Köszönöm
Milyen fügét dugványozhattam ?Esetleg valaki egy közelítő fajtát, fajtakört be tud e azonosítani ? Mutatok két képet a termésekről ,valamint egyet a dugvány leveleiről.
A "nyugalomban" lévő fáknál-szőlőnél is- bizonyára a fügénél is azért van valamennyi keringés és vele "fűtés", különben néhány minusz is elég lenne és elfagyna. Ha levágjuk a vesszőt és otthagyjuk fagyban, hamar elfagy. Ha nem jeges a szél, akkor kevésbé fagy el (legalábbis a szőlőnél igy van-mondta egy idős szőlész- azóta magam is látom. Sőt ha a kötések is el vannak vágva és lengeti a szél, az jobb. S még az is megvédte nálam-még csak szőlő, füge csak egy éve van nálam- ha É-felől más fa közvetlen közelében van). Lehet itt is érvényes? Én cirokkal vettem körül azt a néhány fügét és a D-i fal tövében van közvetlenül. Egyébként fagyzugos terület, nem számitok csodákra. üdv PJ
A hőtehetetlenségre (elraktározott hőre) szerintem nem sokáig támaszkodhat a füge, nem tarthat fél vagy egy órát se, míg a kéreg alatti rész átveszi a környezet hőmérsékletét.
Kedves Judit! Én is hasonlóan írtam le, de lehet más volt a fogalmazásom, ne haragudj ezért!
Te jobban ismered e növényeket, a Te tanácsaidra hallgatok legfőbbként, de lehet én is tévedek abban, hogy ki és mit javasolt korábban. Nem akartalak bántani, csak azt hidd el!
Elismerem, hogy szélben lehet valamivel nagyobb az esélye a károsodásnak, de ez a különbség nem lesz lényeges. Pl. Ha rövid ideig tart a kritikus érték alatti hőmérséklet, a vékonyabb ágak hamarabb kihűlnek. De éppen a szeles időben ez nem jellemző (mármint a rövid ideig tartó kritikus érték), inkább a szélcsendes időben, hajnalban, kisugárzó fagy , vagy az éjszaka folyamán átmenetileg derült égbolt esetén.
Azt sem gondolom, hogy a gallyacskákon ugyanolyan vastag a kéreg, mint modjuk egy 5 – 10 cm vastag ágon.
A vékonyabb ágak károsodását azzal magyaráznám, hogy nem olyan beérettek, mint a vastagabbak. További ok lehet derült időben napkelte után a gyors felmelegedésük.
A szélvédett helyre ültetett fügefa inkább a vegetációs időszak alatt hasznosítja a jobb mikroklímát.
Fenntartom a véleményem, hogy a hőérzetnek csak melegvérű élőlények esetén van jelentősége a tartós hőmérsékletkülönbség és hőveszteség miatt. Ha valami kihűl a környezete hőmérsékletére, tovább már nem veszít hőt ( kivétel klímaberendezések, hűtőgép,stb.).
A szél az erősebb párolgás miatt hűt. Ha vastagabb a kéreg, az megvédi a növényt a párolgástól, ha zsenge zöld, kevésbé. Egyébként nem fog jobban lehűlni, mint a környezeti hőmérséklet, legfeljebb gyorsabban éri el azt a hőfokot, ha jobb a hőcsere.
Pont ezért van, hogy amikor napközben enyhébb az idő, csak éjjel ordítanak a farkasok, a füge viszonylag jól bírja. Amikor napokon át permanensen -10 alatt van, ráadásul borús az idő, vagy fúj a szél, akkor biztosan károsodik.
A nagy szél kompenzálja a hőveszteség növelésével azt, amit a szerencsétlen növény napközben "magába szívott"... :-(
De ne legyek ennyire negatív, éljen a pozitív szemlélet! :-D
A hőveszteség miatt olyan a hőérzetünk, amilyen. Ha hideg vízbe mártózol, hamarabb kapsz hipotermiát, mint a levegőn, ahogy nagy szélben hamarabb kihűlsz, mint szélcsendben, miközben a hőmérő ugyanannyit mutat.
Ettől a ponttól tér el a véleményünk.
A növény szövetei mikor károsodnak? Ha -15 fok alá csökken a hőmérsékletük, vagy ha a hőveszteség miatt nem elegendő a nap közben felvett hő?
A -15 fok egy tapasztalati érték, nem a füge biológiai képessége.
A növény működésének lényeges és károsodás szempontjából kritikus részei a közvetlenül a kéreg alatt vannak a vékony és a vastag ágban egyformán. Nem védi vastagabb "hőszigetelés" egyiket sem a másiknál.
A vékonyabb ágak mégis hamarabb fagynak el, mint a vastagok.
Ott lehet a kutya elvermelve, hogy a vastag ágak több hőt tudnak eltárolni nappalról és az egységnyi tömegre kisebb lehűlő felület jut. Erős szélben, vagy nagyon kitartó hidegben aztán minden elfagyhat, mert elégtelen a vastagban is a hőtehetetlenség. Még csak nem is kell -15 fok, elég a mínusz 10-12.
A telepítési tanácsok ezért javasolják többek között a "szélvédett helyet". :-(
Érdekes fejtegetésbe csaptunk, lehet, hogy neked van igazad, de én mégis a magam véleményét látom alátámasztani leginkább a gyakorlatból. Picit keresgéltem ezügyben, és találtam egy kiszámolót, ahol szélsebesség és T birtokában kiírja hőérzetet.
Köztudottan Veszprém az ország talán legszelesebb városa, a Bakonyból lejövő szél felgyorsulva gyakran fúj 90-100-as löketekkel, minap is így volt, és akkor már napközben is -7 fok alatt voltunk! Ha beírjuk a fenti kalkulátorba, akkor 50-es (a löketek csaknem a duplája voltak) szélnél -7 fokkal kidobja a -17.7-es hőérzetet. Itt a füge biztos padlózna valós T esetén, gyökérről hajtana majd, mint pár éve történt (sajnos az évet nem tudom, akkor -15 alatt volt a T, azt hiszem 15.8). De mint írtam is már, volt -14.9-es T mellett kutya baja a fügénknek, még viccesen is hangzik, talán 1 fok sem volt a különbség a kettő között.
Evvel csak azt akarom mondani, hogy nálunk - ha a hőérzet határozza meg a kifagyást - akkor sokkal gyakrabban kéne kifagynia a fügénknek, mint a gyakorlatban történt. De idén is meglátjuk! :)
Ami a hőérzetet illeti, szerintem Veszprémi jól mondta. Úgy gondolom, azért van hőérzetünk, mert melegvérűek vagyunk és igyekszünk tartani a testhőmérsékletünket, testünk és a környezet között hőmérsékletkülönbség és hőcsere alakulhat ki. Ha pl. hideg szél fúj ( vagy akár nem öltözünk fel, nedves a bőrünk, stb.) több hőt vesztünk - tehát olyan a helyzet, mintha hidegebb lenne, hidegebbet érzünk. A füge ilyesmit nem érez, lehűl a környezete hőmérsékletére, és mindegy, hogy a levegő áll vagy mozog, csak a hőmérséklete a lényeges. Bárhogy fog fújni a szél, -10-nél csak -10-re hűti le a fügét, az tovább nem veszít hőt, mert nincs hőmérsékletkülönbség.
Pl. a béka hidegvérű állat, átveszi a környezet hőmérsékletét, és "hidegen hagyja" hogy lassú melegítés után megfő. Legalábbis így mondják, én nem próbáltam :)
Ezt találtam szél és elfagyás összefüggéséről Jeszenszky Géza: A füge c. könyvében.