A banánfák szépen fejlődnek, de közben ontja mindegyik a sarjakat. Mindegyiknek van legalább 3-4 db. Ezeket most eltávolítottam, de olvastam, hogy akkor ontják mikor el akar a fősarj el akar halni. Szerintetek?
Egy sarajat meghagytam azt szeretném majd átültetni.....
Szia! Én kb 1991-ben vettem virágboltban ezt a banánt. Úgy ahogy írod , egy tsz több százezer db banánt gyártott itt Mo-on banántermelő országok számára. Mutaták is a tévében amikor repülő gépeken szállították el az országból őket. Nálam kb 3 éves lehetett amikor termet, igaz nem tudta kinevelnia banánokat, csak pár darab kis banán lett . Aztán hozta a sarjakat, de már nem foglalkoztam vele . Ja és végig szobában volt.
Szia! Nálam a Musa sikkimensis túlélte a telet. Ugyanaz volt a takarása mint a basjonak. Lombbal letakarva, arra meg egy fekete fólia. Semmi más . Tavaly -16 c-fok volt a leghidegebb a kertben . A sikkimensis sarjat nem hoz, a basjo ontja, csak nálam nem szeretnek a homokon mert nem akarnak nőni. Jövőre kötöttebb földdel meg kell tuningolni a banánoknál , trágyázva bőségesen lett marhatrágyával, és kapja a műtrágyát is. 1. kép :tavalyi , 2.kép :tavasz 3.kép: mai
Szia! Megkaptam a levelet, de itt válaszolnék (freemailes fiókhoz csat telefonon férek most hozzá).
Carpobrotus edulis ügyben nincs tapasztalatom, és a neten sem sok hasznos infót találtam (angolul sem). Ha júniusban szerezted be a tied, akkor neked még több is a tapasztalatod egy hónappal:)
Én abból indulok ki, hogy természetes élőhelyén (tengerparti homokdűnék, sziklafalak) zord körülmények közt él. Talajra nem lehet túl érzékeny (én kaktuszföldbe ültettem); a tűző napot is bírja (szereti?). A párás levegőt biztos kedveli (a sóst is bírja, de nem hiszem hogy kifejezetten sós levegőt igényelne). Pozsgás lévén locsolásával óvatosan kell bánni, bár tapasztalataim szerint bírja az alapos beáztatást is (legalábbis ha az nyári hőséggel párosul).
Télen biztos hogy beviszem a lakásba (most erkélyen van tűző napon); bár abból kindulva, hogy Írosrszág partjain is megél (alig tudják kiírtani: http://www.botanicgardens.ie/herb/research/carpedul.htm), lehet bírná télen is kint.
Még csak annyi, hogy nekem az a tő, amit vettem, kevésbbé strapabíró (tűző napon kicsit megfonnyad, elpuhul), amelyeket viszont magam gyűjtöttem (gyökér nélküli, letépett hajtások), azok gyönyörűen fejlődnek; már a második adag új hajtást hozzák a régiek közepén. Szaporítása is elég egyszerűnek tűnik.
Amint több tapasztalatom lesz, megosztom. Te egyébként vetted, vagy gyűjtötted?
Igen,jó lenne,ha már lassan egyéb fajok,és fajták is képbe kerülnének.Én is mindenhol szétnézek milyük van,amerre csak járok,de vagy basjoo-t árulnak,vagy valamilyen dézsába valót,vagy kimondottan szobait,vagy név nélküli példányokat.Magot ugyan lehetne rendelni innen-onnan a fagytűrő fajokból,de valahogy eddig még nem vettem rá magam.Persze ami késik nem múlik.:)
Mivel általában fagytűrő banánként sokan csak a Musa basjoo-t ismerjük,gondoltam kigyűjtöm internetes forrásokból a többi fagytűrő fajt is,és kis lista formájában felvázolom ide,mely fajokkal lehetne még próbálkozni kertjeinkben.Egy forrás szrint majdnem 1000 fajta banán létezik a világon.Ezek zömében kizárólag trópusi klímán fejlődnek,hidegtűrésük erősen korlátozott.Vannak fajok,melyek fejlődése már +20 C alatt megáll,más fajoknál ez plussz 15,ill.10 foknál következik be,és vannak olyanok is,amelyek egészen a fagypontig életben maradnak,ám a fagyokban elpusztulnak.Az a kategória,ami minket érdekel visszafagy ugyan,de rizómáról újrahajt,akár az évelők.Feltételezem,hogy listám nem teljes,de azért 11 fajt sikerült összeszedni,melyek 3 nemzetségből kerültek ki.A növények magassága itteni körülményekre értendőek,eredeti élőhelyükön nagyobbak.
Latin név Magyar név Fagytűrés(-ig) Származás Tengerszint feletti magasság Magasság Levélnagyság
1.Ensete glaucum Havasi banán -13,-18 CHN,NEP,THA,IND,PNG ,MAL 800-2700 m 3m
2.Ensete superbum Hegyi banán -15 É. India,Assam,Rahjastan 2,5-3,5 1,5m
3.Musella lasiocarpa Arany lótuszbanán -12,-15 Kína,Yunnan taromány 2800 m-ig 1,5 m
4.Musa basjoo Japán télálló banán -15(-19) Japán,Ryukyu szigetek 4-5 m 2m
5.Musa cheesmani -15 India,Assam 6 m 2m
6.Musa sikkimensis Darjeeling banán -10,-15(-18) Himalája területei 1600-2000 m 3-4 m 1,8m
8.Musa velutina Pink banán -10,-15 India,Assam 1,2 m
9.Musa laterita Bronz banán -10 India,Burma,Thaiföld 2-3 m
10.Musa nagensium -8 India,Assam 1200-1400 m 6 m 3m
11.Musa balbisiana Indiai rostbanán ? 1100 m 6 m
A balbisiana-val még csak amatőr kísérletek folynak,egyesek szerint áttelltethető,mások szerint nem hidegtűrő.Ezenkívül léteznek még fajok,melyek rizómájának hidegtűrése nem haladja meg a -5 C-t,ilyen a Musa siamensis,Ensete perrieri,és talán még a Musa acuminata.A basjoo-nál az a -19 fok a basjoo Sapporo fajtájára vonatkozik.
Ha valaki ki tudja még egészíteni,azt szívesen veszem.
Köszönöm az újabb válaszokat! Tanácsaitokat megfogadva hétvégén megtörtént az érett marhatrágyás átültetés. Valóban nincs szaga, olyan mint a föld. Nem 20 literesbe ültettem a basjookat, de így is lesz nekik hely bőven. Majd beszámolok a fejleményekről.
Azt nem értem, miért írtad a kaspókról, hogy nem jó, mert nem lehet tudni meddig ér benne a víz. A kaspón belül mindig van lyukas aljú műanyag cserép, és öntözéskor figyelem, szivárog-e már alul a víz.
Szépek a növényeid, de a kaspó nem való a növényeknek. Nem lehet tudni, hogy éppen meddig ér benne a víz. A Vita-Flóra nagyon jó, de neked valami "só" formájú műtrágyát kéne venned az sokkal gazdaságosabb. Az érett trágyának nincs kellemetlen szaga, csak nehéz beszerezni. Minden banánt máris átültetnék 10-20 l es edénybe. A szelek nem fognak használni a banánok leveleinek.
Tényleg nagyon szeretheted a banánokat, ha a kedvükért a trágya" illatát" is elviselnéd. De hidd el az érett trágyának az említett keverési arányba nincs szaga.
A banánok kedvéért a trágya illatát és a legyeket is elviselném (legalábbis az erkélyen), nem erre értettem azt hogy nem kivitelezhető. Az a gond, hogy raktáráruházban 50 liternél kisebb kiszerelést nem láttam még, és nem tudnám hol tárolni a felesleget. De majd keresek és kísérlet képp átültetem az egyik Basjoot. Amúgy nem gondolnám hogy kicsi a cserepük (viszonyítási alapként az erkély köve 30×30-as); eredetileg a kertészetben még kisebben voltak.
Az erkély full nyugati fekvésű és magasemelei (nem takar be semmi), de olyan kialakítású hogy van egy félárnyékos része is.
Akkor veszek még egy VitaFlórát is (én is a levéldísznövényest adom nekik).
Egy nagyobb edénybe ültetés nem ártana, mert az is baj lehet, hogy a sok összekuszálódott gyökér miatt a vizet nemtudják megtartani.Próbáld valami jó minőségű földbe. A banán az iszonyatos növekedési erényét csak úgy tudja kihasználni, ha mindenből SOKAT kap(fény, víz , tápanyag és pára).A képek alapján nem lehet igazán eldönteni,milyen a hely fekvése.A Vitaflora levéldísznövény tápoldat biztos, hogy jó, legalábbis nálam bevált.De ettől függetlenül az új ültető közegbe nyugodtan keverhetsz 25-30% ÉRETT szarvasmarha trágyát.Nyugodt lehetsz, te semmit nem fogsz érezni, a növénnyel viszont csodát tesz.Jó lenne, ha minél előbb feltudnád őket támasztani,mert ha jön a tél némelyiknél" nagy baj "lehet.
Multkor elfelejtettem megírni néhány dolgot, és most a fotókat is pótolom. Párásítani szobahőmérsékletű, ioncserélt vízzel (nem desztillált, nem felforralt és nem is állni hagyott csapvízzel) szoktam. Ezzel kapcsolatban voltak kételyeim, nem okoz-e bármi károsodást, de mivel elég nagy mennyiségben kell és ezt tudom legegyszerűbben megoldani (megveszem), ezzel párásítok. Nem hiszem hogy ez okozna a banánoknak problémát, a többi növény sem panaszkodott még, és a szépen fejlődő banánok is ezt kapják.
Tápoldatozni VitaFlórával szoktam; az előírásnak megfelelő hígításban adom pár napig állni hagyott csapvízhez. Most viszont elfogyott, így lehet áttérek valami másra amit ti írtatok korábban. Marhatrágya sajnos nem megoldható lakásban/erkélyen, csak a műtrágya.
Tanácsaitokat megszívlelve úgy döntöttem, kipróbálom az intenzívenbb locsolást. Igazából nem tudom eldönteni hogy túl sok vagy túl kevés vizet kapnak-e, de mostmár lesz ami lesz. A földjük eddig is mindig nedves volt (a tetejét is ritkán hagytam kiszáradni), de mostmár addig öntözöm, amíg a cserép alján nem kezd szivárogni a felesleg. Amúgy elképzelhető hogy annak ellenére, hogy a föld felszine is nedves volt, mégis kevés vizet kapott a gyökere, ugyanis rendkívül jó vízáteresztő képességű földben vannak. Na majd meglátjuk...
És akkor jöjjenek a fotók.
A haldokló kis Musa nana. Látható a tipikus 'összezáródó', lógó levél, ami már sárgulásnak/száradásnak is indult. Növekedése lassan hónapokkal ezelőtt teljesen megállt, pedig a közepén látszik az új levélkezdemény.
A nagyobbik Musa nana. Kicsit ennek is zárnak és lógnak a levelei, de szépen nő.
Musella lasiocarpa. Eltekintve attól hogy a legújabb levele nem lett hosszabb az előzőnél (és kicsit keskeny is), jól érzi magát. Lehet, az új helyen kicsit kevés fényt kap. Ma áttettem máshova.
Musa basjoo. Ez a kettő közzül a jobban kinéző (a másik mint említettem, régebben csúnyán megégett). Azért ez se üdítő látvány; a szokásos tünetek... A legutóbbi levél még ki se bújt teljesen (az alja még nem nyílt ki), megállt a növekedése. Viszont középen jön az újabb, ma 4 centit tolt ki belőle. Kíváncsi leszek hogy a mától intenzívebb öntözés segít-e, vagy épp hogy megöli...
A korfui, beazonosítatlan szerzemény. 2 napig volt bőröndben, ahoz képest elég életerős. Szinte egyszerre hoz 4 levelet (ebből 3 csonka a visszavágás miatt). Alatta látható a Carpobrotus edulis.
Egy közelebbi kép a fejéről. Bánatomra úgy tűnik, az új levelek nem a korábbi méretet követik (kb 60-70 centisnek kellene lenniük), hanem kicsik, és keskenyek. De legalább 3 satnya után a legújabb szép erős, merev levél, és a színe is megvan végre.
Ilyen lesz ha nagy lesz (nem ezt vágtam ki, de ilyen fajta; a kép szintén Korfun készült)
Én Dwarf Cavendish-nak nézem, de nem értek hozzá. Valaki be tudja azonosítani?
Végül néhány kép a Papagájvirágokról:
Strelitzia reginae
Strelitzia augusta (3 tő egyben)
A fotón elég csúnya sárgának látszik, élőben szebb. Bár a szél kicsit összeszabdalta...
A háromból 2 tő is hoz új levelet.
És végül a Carpobrotus edulis. Próbálom őket szaporítani (tapasztalatom szerint dugvánnyal is megy).
Hasonló a véleményem. A cserépben tartott banánok fél nap alatt kiszáradnak, ezért azokat többször is meg kell locsolni ilyen melegben naponta. A kertészeti növények nincsenek hozzászokva a közvetlen napfényhez ezért azokat edzeni kell, mint a mi bőrünket tavasszal. fél órákkal lehet kezdeni és kell egy két a teljes napoztatáshoz. Az egy nap alatt kinyíló új levelek így is megéghetnek függetlenül attól, hogy az anyatő már edzett.
Nem fognak "összecsukódni" a levelek, ha eleget öntözöd őket és bőséges (mű)trágyázás mellett nem fognak a levelek elszáradni.
A basjoo meg a szabad földben érzi igazán jól magát.
Nem lehetséges, hogy túl nagy a különbség az árnyékos szoba és az erkélybeli tűző nap között? Próbáld meg Rachel hálóval takarni, miután kitetted az erkélyre,maximális pára mellett.Az is baj lehet, hogy melegbe túl hideg vízzel párásítasz és leforrázod a levelet.Nemírod, milyen tápoldatot használsz, milyen dózisba (mert azért a banánt is ki lehet égetni).Ha jó vízáteresztő a talaj,melegbe naponta lehet( kell) öntözni.Nálam egy Basjoo kivételével tűző napon vannak (kiültetve), de még csak pici levélszáradás sincs.Slagról állott vízzel naponta két háromszor kapnak a nyakuk közé.A legnagyobb (és legöregebb)basjoo kicsavarodó levele 4m. magasságba van.
Nemrég regisztráltam, ez az első hozzászólásom. Idén tavasszal kezdtem érdeklődni a banánok iránt, jelenleg lakásban tartok néhányat. Megosztom azóta szerzett tapasztalataim, kérdéseim.
Először is, annak ellenére hogy sok helyen azt olvasom, igen igénytelen, könnyen tartható növények, én egyáltalán nem ezt tapasztalom. Eddigi szerzeményeim:
1) Musa nana (Törpebanán): egy áruházláncban beszereztem két kicsit (olyan 25cm - 500HUF/db), és később egy barkácsáruházban két nagyobbat (60 cm, 3500- illetve a másodikat akciósan 2500-/ db). Már csak egy kicsi és egy nagy van meg belőlük.
2) Musella lasiocarpa (Arany lótuszvirág): eddig ebben vagyok a legsikeresebb. Egy jó 90 centis példányt vásároltam egy fővárosi kertészetben (olyan 5000 forint körül volt). Jelenleg is közel tökéletes állapotban.
3) Musa basjoo (Télálló banán): szintén a fenti kertészetből két darab, 70 centi körüli (1500-/db).
4) egy még beazonosítatlan faj Korfuról (lehet hogy ez is basjoo). Nyaralás alkalmával vadon nővő példányt hoztam haza; kiásva, talaj felett 50 centivel elvágva. A hazautat megsínylette, de 10 nap elteltével elkezdte kidugni a (visszavágás miatt még csonka) leveleket. Most meg olyan ütemben tolja őket, hogy teljesen összetorlódtak: az eggyel korábbiból még csak 20 centi áll ki, de a következő már jön kifele és át is szúrta magát az előző, még összetekeredett levélen. De nem érdekel, csak maradjon meg, majd kinövi...
Eddigi tapasztalataim:
Egyáltalán nem bírják a közvetlen napfényt. Nem csak a tűző napra gondolok, de az én növényeim még ablakon keresztül sem szeretik. Pedig nemrég épp azért költöztem egy hatalmas erkélyes lakásba, hogy ott majd a szabadban tartom őket... Az egyik basjoo-t egyszer tettem ki napra pár órára; az éppen növő új levele teljesen összefonnyadt. Aztán nagy nehezen kitolta, az elszáradt részeket leszabdaltam róla. Azóta (2 hónapja) nem nőtt egy millimétert sem. Talán sokkot kapott a hirtelen naptól. Van ilyen? Pedig előtte szépen nőtt.
Hasonlóan jártam a Musa nana-kkal is (pedig ők még csak nem is voltak a szabadban). Először csak megállt a növekedésük, félbehagyták az új levél kintebb dugását. Aztán lassan az alsó levelek elkezdenek végükről sárgulni, és lassan az egész növény elhal.
Másik tünet, hogy a levelek a levélnyél mentén sátorszerűen lecsukódnak. Ilyen sátorszerű leveleket a Ti fotóitokon is láttam, egyébként gyönyörű, egészséges növények esetén is. Engem mégis zavar; az én kis növényeim levelei még nem olyan súlyosak, hogy ez indokolja az összecsukódást... Musa nana-nál akkor tapasztaltam ilyet, mikor egy napig közvetlen az ablak előtt volt (közvetlen fényt kapott, de ablakon keresztül). Lassan az összes levele összecsukódott, aztán maga a levélnyél is meggörbült, és az egész levél lekókadt. Aztán megindult a sárgulás is. Az a példány ki is ment. Csak találgatom, hogy tényleg a napot nem szereti ennyire, vagy esetleg túl (is) öntöztem? Míg árnyékban volt, szépen nőtt...
Tudom hogy fotó nélkül nehéz diagnózist felállítani, de szerintetek mit csinálhatok rosszul?
Jelenleg a következőket kapják:
- végül is nem merem az erkélyen tartani őket; bent vannak szobában az ablak előtt. (főleg a Musa nana esetében tapasztaltam, hogy kifejezetten félárnyékban fejlődik rendesen)
- remek vízáteresztő képességű talaj (a kipusztult egyedek gyökerét megnéztem, nem-e rothadt ki, de nem)
- gyakori öntözés: régen heti 2-4 alkalom, de mivel szerintem ez ölte meg az egyik nana-t (bár még csak találgatok, lehetett a nap is), most csak heti 1-2 alkalom, melegtől függően
- rendszeres műtrágyázás (levéldísznövényeknek való oldat). Ezt eleinte hetente kapták kis mennyiségben; jónak is tűnt (mindhárom faj szépen hozta a leveleket), de az első M.nana elhalálozása után csökkentettem a gyakoriságot 2 hétre. Kísérlet képpen.
- párásítás/permetezés napi 2-3 alkalommal. Egyedül erről gondolom hogy biztosan használ. Sőt, úgy tűnik az egyhetes korfui nyaralásom alatt ez hiányzott nekik leginkább; még az amúgy tökéletes Musella lasiocarpa-en is jelentkezni kezdtek a fenti tünetek. Most azonban az újbóli párásítás hatására rendbejött; hozott is már egy új, 50 centis levelet (plussz levélnyél).
Sok víz, vagy kevés tápanyag lehet a gond? Szerintem ez a kettő jöhet számításba.
Amint tudok, teszek fel fotókat is.
Egyébként van néhány papagájvirágom is (egy nagy Strelitzia augusta és két kis Strelitzia reginae), majd ezekről is írok. Valamint legújabb kedvencem a szintén Korfuról hozott Carpobrotus edulis (Ice plant, Sour Fig, vagy magyarul talán Hottentotta füge - semmi köze a fügéhez). Ezt az eredetileg Dél-Afrikából származó pozsgást sok helyen (USA, Írország) írtják, mert kiszorít minden egyéb növényt a tengerparti dűnékről, de szerintem szép, egzotikus hangulatot teremtő takarónövény (pl nagy dézsás növények alá). Van korfui kertészetből vásárolt (vicces, hogy valahol tonna szám írtják, én meg 2 eurót fizettem érte), valamint vadon gyűjtött példányom is; szépen nőnek. Itthon még sehol sem láttam.
Síma tápanyaghiány. Az igazi a bőségesen ráhordott szarvasmarha trágya lenne, de ha nincs(nekem sincs) akkor venni kell 5 kg vegyes műtrágyát és hetente azzal is meg kell locsolni a banánt. Egy ilyen tőre kb 2-3 kg elmegy egy évben.
Több tippem is lenne,de azért csak tippek,mert saját banánomon ilyet nem tapasztaltam,kivéve egyszer egy szobai törpebanánon,amikor kiültetve elkapta egy augusztusu jégeső.A szálakra tépett levelek pontosan így száradtak el.
Egyébként okozhatja szerintem más is.Erős szél,ami szárít is,tép is.Túl sok víz kötött talajon.Ekkor a levelek először vizenyősen barnulnak,és csak később száradnak.Erősen nitrogénhiányos állapot,ami banánnál nagyon meszes talajon elvileg lehetséges.De lehet szerintem rossz,levegőtlen talajszerkezet,amiben kevés,vagy soha nem is volt szervestrágya,aztán meglehetősen hasonló képet tud produkálni mondjuk a bórhiány,a káliumhiány szintén levélszéli sárgulással,majd beszáradással jelentkezik.
Ami kizárható,az a rovarkártétel,és a vírusos betegségek.Szerintem ez csak valamilyen ültetési-termesztési-ápolási hiányosság,amit orvosolni lehet.:)
Segítséget szeretnék kérni! Vagy tanácsot a helyes neveléshez. Már 2 éves a basjoom, sikeresen ki is teleltetem, de nem olyan szép, mint az itt látott növények. Az enyémnak a régi levelei folyamatosan száradnak, míg itt szinte a legtöbb levél szép zöld, és ép, még ha a vihar kicsit meg is tépázta. Minden nap öntözöm bőségesen, mégis száradnak a levelek. Szépen hozza a sarjait is. Az anyanövény nem sokkal magasabb, mint tavaly. Pár képen bemutatom, honnan indult és milyen most.... Remélem lesz ötlet a levélszáradásra.
