Vitaindítónak vázolom Pál apostol lényegesebb eltéréseit Jézus tanításaihoz viszonyítva.
1. Hit általi önigazulás az igazság megismerése helyett
2. Test és lélek ellenségeskedése a sötétség leleplezése helyett
3. Krisztus váltsághalála vagy Isten megbocsátása
4. A törvény betöltése vagy Jézus tanítása
5. Egyházi elöljárók vezetése vagy Isten Lelkének vezetése
6. Kárhozattól való félelem vagy az Isten szeretete
Részletesebb magyarázatot találtok az alábbi linken:
http://jezusvagypal.andreanum.hu/
Most magyarázzam el, hogy napi egy vödör vért is ihattak, de a test-vér, test-vériség helyett, mondjuk az anyámkölke, vagy luköccs...stb.. volt amit használhattak a szkíták???
"Állítás az volt: Csak a magyarban működik a test-vér szó.
Erre bátran állítottad, a szkítában is."
Természetesen, hiszen a szkítáknál volt divatban a vérszerződés. Nyilván a szkítáknál is a test-vériség szimbóluma volt. Továbbra sem értem, mi a problémád?
Egyébként Te teszed hozzá, hogy a testvér szó működik. Ti. erről nem volt szó, csak magáról a vérről, mint szimbólumról.
- "a vér a test-vériség szimbóluma"
- Csak a magyarban. Más nyelven nem működik. ('695)
"BÁRMELY RANDOM KIVÁLASZTOTT KÉT NYELV ESETÉN legalább többtucat egyező szót találhatunk."
Úgy van. Csak van egy kis probléma: Már az is ritka, ha egy szó egyezik, nemhogy tucatszám. A jelentésbeli egyezéssel együtt meg szinte kizárható, hogy véletlenre kelljen gyanakodnunk.
Számoljunk egy kicsit: 30 betűs abc-vel számolva egy 4 betűs, azonos szó előfordulási esélye egy a 30*29*28*27=657 720. Ha a jelentésük is megegyezik, akkor egy 5000 szavas nyelvben egy a 3 288 600 000 az esély.
A Lottó ötösre nagyságrenddel jobb eséllyel pályázhatsz...
Egy esetet még lehet a véletlen számlájára írni, de tucatszám előfordulásnál érdemesebb elgondolkodni... Ehhez nem kell még nyelvésznek sem lenni, hiszen egyszerű matematikai műveletről van szó, ami a nyelvészekre nézve is irányadó.
Mivel véges az emberi hangkészlet, és ennél még szűkebb az írásban használt betűk csoportja, ezért BÁRMELY RANDOM KIVÁLASZTOTT KÉT NYELV ESETÉN legalább többtucat egyező szót találhatunk. Viszont, hogy egyeznek, attól még nem szükségszerűen erednek egy tőről! Hogy ezt igazolják, ahhoz hozzáértő nyelvészek kellenek és nem elvarázsolt turulmadaras-szittya gyöknyelvészek.
Egy-két hasonlóság a magyar és a héber szavak közt már nekem is föltűnt, (Él, Arad, Tábor hegy, Maggar, anya-ama, stb...) de a héber nyelvet kitűnően ismerőknek százával jönnek elő hasonlók.
"Én nem gondolom hitelesnek sem Jézus királlyá kenését, sem bevonulását Jeruzsálemben MINT király. Sem azt, hogy erre vonatkozó hűségszerződést kössön, főleg vérrel."
Én sem tartom feltétlenül igaznak egyiket sem, de miután le van írva a Bibliában, így - más forrás hiányában - kénytelen vagyok legalább feltételesen elfogadni igaznak. Más szóval, a történet "igazságát" ez nem csorbítja.
"Jézus testvériséget hirdetett, a királyok és fejedelmek uralkodását a világ szokásának tartotta, és kijelentette hogy a tanítványok között ne így legyen."
Az evangéliumok szerint egybehangzó Jézus királlyá kenése, s az is, hogy királyként halt meg. Amúgy jövetelének próféciája is királyi uralkodóra utal (Dávid öröksége).
"a királyok és fejedelmek uralkodását a világ szokásának tartotta, és kijelentette hogy a tanítványok között ne így legyen."
Semmi ilyesmit nem jelentett ki. Azt igen, hogy aki az Ő elvei szerint akar uralkodni, az a népét szolgálja,
"Várivás lehetett szokás abban a korban,"
Nem lehetett! Legalábbis zsidó berkekben biztosan nem! Tiltotta a törvény!
Ez a fajta szerződéskötés csak a szkítáknál volt gyakorlat. Nézz utána!...
"de nem gondolom, hogy Jézus bármi ilyen szokást elismert volna vagy támogatott volna akár szent eseményhez kötődve."
Ezt nem gondolni kell, hanem egyszerűen ismerni kell a kor és nép szokásrendjét. De legalább a magyar történelemből a vérszerződést...
"Isten semmilyen vért nem rendelt el sem szövetségkötéshez, sem megtisztuláshoz, sem bűnbocsánathoz."
Ki mondta, hogy Isten rendelte el? Szóba sem került ilyesmi sem a vacsorán, sem előtte, sem utána. Ez a szerződés a felkent király és hívei kölcsönös hűségének megpecsételését hivatott szentesíteni. Nem véletlen, hogy a felkenést követően, a tervezett jeruzsálemi bevonulását megelőzően került rá sor.
"Azonban Jézusnál a vacsora semmilyen áldozatról nem szólt, kifejezett célja a szerződés/szövetség megkötése volt Jézus és a tanítványai között. Erre igen alapos okot szolgáltatott Jézus királlyá kenése, és a későbbi bevonulása Jeruzsálembe. Ez a szertartás a felek kölcsönös hűségét hivatott megpecsételni."
Én nem gondolom hitelesnek sem Jézus királlyá kenését, sem bevonulását Jeruzsálemben MINT király. Sem azt, hogy erre vonatkozó hűségszerződést kössön, főleg vérrel.
Jézus testvériséget hirdetett, a királyok és fejedelmek uralkodását a világ szokásának tartotta, és kijelentette hogy a tanítványok között ne így legyen.
Máté 20
25. Jézus pedig előszólítván őket, monda: Tudjátok, hogy a pogányok fejedelmei uralkodnak azokon, és a nagyok hatalmaskodnak rajtok.
26. De ne így legyen közöttetek; hanem a ki közöttetek nagy akar lenni, legyen a ti szolgátok;
27. És a ki közöttetek első akar lenni, legyen a ti szolgátok.
28. Valamint az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért.
Márpedig ha királlyá kenték volna, akkor neki szolgálnának, nem pedig ő szolgálna. A "váltságul sokakért" rész nyilvánvaló keresztény betoldás páli teológia alátámasztásához.
Az egész utolsó vacsora részt hiteltelenné tették, a szerkesztők pontosan ezzel a vérhez és bocsánathoz kötött kiegészítésekkel.
Várivás lehetett szokás abban a korban, de nem gondolom, hogy Jézus bármi ilyen szokást elismert volna vagy támogatott volna akár szent eseményhez kötődve.
Isten semmilyen vért nem rendelt el sem szövetségkötéshez, sem megtisztuláshoz, sem bűnbocsánathoz. Ezek abszolút emberi hiedelmek, amelyek nem illeszthető Jézus felfogásába, amennyiben elfogadod, hogy tényleg ismerte az Istent.
"Éppen az eltérés adja a keresztény betoldás igazolását."
Igazad van, mindkét vers végén kivastagított rész toldásnak bizonyul, különösen a 26:28. versben. Az első csak utal rá, a második már konkrét célt is megjelöl. Mindkettő a páli ideológia része.
Lásd alább.
"Másutt a vér helyett bor a test helyet kenyér szerepel, ami lényegesen hihetőbb értelmezést ad a mondandóknak mint a vacsoránál említett vér. A vér és a test szimbólum Jánosnál is módosítás gyanús."
A bor még belefér, hiszen a vért borral (is) keverték, pláne, ha sokan ittak belőle. Sőt, a kenyér is belefér, miután senki nem gondolhatja, hogy bárki testét megették volna.
A test (kenyér) és a vér a test-vériség szimbóluma.
János a legspirituálisabb az evangelisták között, így ne csodálkozzunk azon, ha ő egy kicsit más szemüvegen keresztül nézte Jézus történetét.
"Mindenütt, ahol a vér összekapcsolva szerepel bűnök bocsánatával vagy az új szövetséggel, keresztény módosításokra utal, mert a véres bűnbocsánat csak Pál apostol teológiájától nyer értelmet."
Nem a "vér"-ből kell kiindulni, mert az félrevezető, hanem abból, milyen célból és hogyan került "felhasználásra", milyen rituális szerepet töltött be.
A két dolgot külön kell választani! Pálnál a bűnbocsánat Istennek szentelt, megölt áldozat révén valósul meg. Pálnál Jézus megölése pont ilyen áldozat a mózesi elveknek megfelelően.
1Kor 5,7. "...mert hiszen a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, megáldoztatott érettünk."
Azonban Jézusnál a vacsora semmilyen áldozatról nem szólt, kifejezett célja a szerződés/szövetség megkötése volt Jézus és a tanítványai között. Erre igen alapos okot szolgáltatott Jézus királlyá kenése, és a későbbi bevonulása Jeruzsálembe. Ez a szertartás a felek kölcsönös hűségét hivatott megpecsételni.
Ugyanakkor Pál nem említi a vérivást, nála Jézus vére az Ő megölését jelentette!
A Zsidókhoz írt levélben - bár azt nem Pál írta (a többit se...) - pontosan megfogalmazza, hogy Jézus vére az Ő törvényben megfogalmazott és elrendelt áldozat vére, amit nem lehetett meginni, csak szétkenni, széthinteni.
Zsid 9:19-22. "Mert mikor Mózes a törvény szerint minden parancsolatot elmondott az egész népnek, vevén a borjúknak és a bakoknak vérét, vízzel és vörös gyapjúval meg izsóppal együtt, magát a könyvet is és az egész népet meghintette, "
Mondván: Ez azon szövetség vére, a melyet Isten számotokra rendelt.
Majd a sátort is és az istentiszteletre való összes edényeket hasonlóképen meghintette vérrel.
És csaknem minden vérrel tisztíttatik meg a törvény szerint, és vérontás nélkül nincsen bűnbocsánat."
Ez a szövetség nem azonos Jézus vérszerződésével.
Tudni kell, hogy a vérivás a zsidóknál főben járó bűnnek számított, következésképp azok a verseket, melyek erről szólnak (még azok is, ahol a vért bor szimbolizálja) semmiképp sem lehet a zsidó hagyományból levezetni, Pállal összekapcsolni.
Pont lehagytál egy lényeges eltérést a két idézet között, amihez hozzá is fűznék egy-két gondolatot.
Márk 14,24: És monda nékik: Ez az én vérem, az új szövetség vére, a mely sokakért kiontatik.
Máté 26,28. Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, a mely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.
Éppen az eltérés adja a keresztény betoldás igazolását.
Másutt a vér helyett bor a test helyet kenyér szerepel, ami lényegesen hihetőbb értelmezést ad a mondandóknak mint a vacsoránál említett vér. A vér és a test szimbólum Jánosnál is módosítás gyanús.
János evangélium 6
54. A ki eszi az én testemet és issza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon. 55. Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital.
Esszénus János Evangélium 6
53. Jézus így válaszolt nekik: "Bizony, bizony mondom néktek: ha nem az Emberfiának kenyerét eszitek, és nem az ő borát isszátok, nincs élet bennetek.
54. Aki az én kenyeremből eszik, és az én boromat issza, örök élete van, és én feltámasztom azt az utolsó napon,
55. mert az én kenyerem igaz eledel, és az én borom igaz ital.
64. A lélek kelt életre, a test nem hasznos. A szavak, melyeket én mondtam nektek: lélek és élet.
Mindenütt, ahol a vér összekapcsolva szerepel bűnök bocsánatával vagy az új szövetséggel, keresztény módosításokra utal, mert a véres bűnbocsánat csak Pál apostol teológiájától nyer értelmet. Az evangéliumokból ugyanis ez nem magyarázható, Jézus sehol nem tanít a vérontás szükségességére az isteni kegyelem elnyeréséhez. Ennek következtében ilyen jellegű kinyilatkoztatásoknál az egyébként is gyakran értetlen tanítványok
kérdéseket tettek volna fel, a vérontás mikéntje, hogyanja, ideje és illetékessége felől.
Én úgy gondolom, hogy van Isten. Egyszer már láttam, csak a mai napig nem jön át az üzenete. Nekem sem. Öregarcúnak mondanám. Csak ennyi. Isten áldjon!
"Ezt a mondatot nem engedem idézni senkinek, mert betoldás. BE-TOL-DÁS. Hogy engedhette ezt meg Isten:-))) Szörnyű!!!"
Ahogy jómagam a Bibliát és az egyéb "szent írásokat" megfigyeltem, az esetleg(!) létező Isten magasról lesz@rja, hogy a porbafingó emberkék micsoda hülyeségeket írkálnak össze róla. Az sem éri el az ingerküszöbét, hogy a róla szóló de hamis hülyeségeket valaki plusz betoldással még nagyobb ostobasággá formálja.
Bele kell nyugodni, hogy az úgynevezett "szent írások" alatta vannak Isten ingerküszöbének, és Ő nem foglalkozik azzal, hogy milyen hamis hülyeségek vannak ezekbe a "szent írásokba" beleírva. Ide értve a teljes Bibliát is! Az sem éri el Isten ingerküszöbét, tehát nyugodtan lehet benne hamis hülyeség is.
Persze, ha Isten nem létezik, akkor végtelenül leegyszerűsödik annak magyarázata, hogy miért nem tesz semmit a róla és a világról hamis hülyeségeket írogató "szent könyvek" ellen. Egy nemlétező Isten nem tud tenni semmit a nevében hamis hülyeségeket írogatók ellen.
Kezdjük azzal, hogy Codex Sinaiticus... És nem Saniaticus!
Itt a mai általában ismert fordítás szövege, amit a cikk szerzője is idézett:
"Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; amely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem és önmagát adta érettem."
Ez pedig a Codex Sinaiticusban olvasható vers angol fordítása: (Idézem a cikkből)
"With Christ have I been crucified: I live; however, no longer I, but Christ lives in me; and the life that I now live in the flesh, I live in the faith of the Son of God, who loved me and delivered himself up for me."
Ha lefordítjuk, akkor a ma használatos fordítást kapjuk szinte szó szerint:
"Krisztussal keresztre feszítettem: élek, de már nem én, hanem Krisztus él bennem; és amit most testben élek, azt az Isten Fiának hitében élem, aki szeretett engem és megszabadított.
s nem a cikk szerzőjének hiányos fordítását, ami így hangzik:
"Krisztussal együtt keresztre feszítettek: Az életet pedig, amelyet most testben élek, az Isten Fiának hitében élem, aki szeretett engem és feladta magát értem."
Majd ezt írja: "A középső vers hiányzik!"
Persze, hogy hiányzik, mert elfelejtette lefordítani, pedig ott van:
"With Christ have I been crucified: I live; however, no longer I, but Christ lives in me; and the life that I now live in the flesh, I live in the faith of the Son of God, who loved me and delivered himself up for me."
Neked ezek a dolgok nem tűntek föl? Te bármi szemetet elhiszel?
