z Erste Bank elemzője szerint a forintárfolyam a mostaninál gyengébb szinten fog beállni. Egyetért ezzel a Raiffaisen Bank elemzője is. Török Zoltán szerint ugyan több forgatókönyv is létezik a forint árfolyamának alakulásáról, a legvalószínűbb az, hogy 12 hónap távlatában 270 forinting gyengül az árfolyam. A forint gyengülése valószínűleg folyamatosan történik, kisebb-nagyobb megugrásokkal. Török szerint egyértelmű, hogy gyengülő pályára állt a forint – elsősorban külső piaci hatások miatt. Természetesen nem zárható ki a 250-260 forint közötti árfolyamsáv, ehhez azonban kedvező belső- és külső környezet kellene.
Nyeste Orsolya szerint jegybanki beavatkozás, vagyis kamatemelés csak akkor valószínű, ha a piacot kell megnyugtatni, vagyis ha hirtelen, jelentősen elkezd gyengülni a forint. Rendezett, folyamatos gyengülésre azonban nem valószínű, hogy kamatemeléssel reagálna a jegybank – véli a szakértő.
Intervenció azonban nem elképzelhetetlen, akár jegybanki, akár más szereplők részéről. Pénteken például a Magyar Fejlesztési Bankot látták aktivizálódni a forint védelmében a kereskedők.
Mondjuk most méretes ökörséget írtál. Nem azzal van gond, ha a GDP tíz százalékos növekedést produkál rövid idő alatt, hanem a következményekkel. Ugyanis, pl. mint Kínában, Indiában , a növekedés ösztönzője az alacsony bérszínvonalban, az állami adókedvezményekben, adócsökkentésekben (tehát kevesebb adóbevétel, kevesebb lakossági transzfer, szociális kiadás, nyugdíj) rejlik.
1. Semmi közünk Kínához, semmilyen szempontból nem lehet analógiát felállítani.
2. A gyors GDP-növekedésből nem következik az alacsony bérszínvonal és alacsony életszínvonal. Ellenkezőleg, a gyors GDP növekedés hozzásegít az életszívonal növekedéséhez.
3. A gazdaságpolitika távolról sem állami beruházásokból áll. Idézem a 49/2006-os MNB tanulmányból
A klasszikus, Richard A. Musgrave nevéhez kötõdõ felosztás szerint a fiskális politikának három funkciója van: az allokáció, a redisztribúció és a stabilizáció (Musgrave, 1959). Az allokációs funkció lényege bizonyos piaci tökéletlenségek vagy kudarcok kezelése. A piac például nem képes biztosítani a közjavak kínálatát, mert azok fogyasztásából nem zárhatók ki az egyének, így fölmerül a potyautazás lehetõsége (ilyen pl. a közúthálózat használata). A piaci tökéletlenségek következtében egyes javakból állami beavatkozás nélkül alulfogyasztás (honvédelem), illetve túlfogyasztás (energiahordozók) alakulna ki. Az állam allokációs funkcióján keresztül viszont képes e javak kínálatát és fogyasztását közelebb hozni a társadalmi optimumhoz. Ennek megfelelõen közszolgáltatásokat nyújt, létrehozza a gazdasági tevékenység végzésének törvényes kereteit és az ahhoz szükséges fizikai infrastruktúra egy részét, hozzájárul az egészséges és képzett munkaerõállomány biztosításához, adminisztrációs és védelmi feladatokat lát el stb.
A redisztribúciós funkción keresztül az állam képes a jövedelmi egyenlõtlenség mérséklésére, a szolidaritás elvének érvényesítésére. Ennek legfõbb eszközei az állami transzferek és az adórendszer.
A harmadik, stabilizációs funkció eredeti értelmében az üzleti ciklusok simítására vonatkozik az automatikus stabilizátorok mûködtetésén keresztül. Ezeken olyan költségvetési tételeket értünk, amelyek a kibocsátás ingadozásait követik, például gyengébb konjunktúra idején az adóbevételek csökkennek, a munkanélküli-ellátás emelkedik, így az automatikus stabilizátorok recesszió idején növelik, fellendülés idején pedig csökkentik a költségvetés hiányát. Viszonylag erõs konszenzus van a közgazdasági irodalomban arról, hogy e feladatok megfelelõ ellátásával az állam képes növelni a potenciális kibocsátást.
A szokás az, persze a szerencsésebb történelmi fejlődésű országokban, hogy a kormány és az MNB, lehetőleg összehangolva a terveket, meghatározza a gazdaságpolitika koncepcióit. Ha pl. adott nemzetközi gazdasági helyzetben az export felfuttatása és a tőke becsábítása a cél, akkor bizony fel lehet vállalni a forint gyengülését. Ha csökkenteni akarjuk az inflációt, akkor ezt jegybanki kamatemeléssel, tehát a forgalomban lévő pénzmennyiség csökkentésével tehetjük meg, tehát erősítjük a forint iránti keresletet, erősítjük. Mindig az adott helyzettől függ a reakció.
na innentől kezdve van, hogy úgy érzem nem sook értelme van egy vitának a szemellenzős egyoldalúságod miatt.
egy politikai vitába sokminden beleférhet (fricska, provokáció...stb), de innetől értelmetlen.
mi értelme lenne, hogy most én is felsoroljam neked, hogy a fidesz-górék közül ki volt ifigárdista vagy kisz-titkár vagy mittomén még mik, meg, melyik orbán-miniszter volt mszmp-komcsi, besúgó vagy munkásőr meg stb....meg, hogy melyik fidesz politikus, hogy és mikor "járt jól".........
minalunk is tragikus a helyzet.milliok elnek minimalosszegbol.csak 6 forintos tesco zsemlere es kannasborra futja.csak borsodban 36-an fagytak meg.a hajlektalanok tobb tizezren vannak.ezekrol te nem tudsz?fura
De komolyan gondolom. Javaslom, nézd meg a 323 végét.
Ha te tudod, mikor értékelődik le a pénzed, fel tudsz rá készülni. Kompenzáni tudod a káros hatásainak egy részét. Mondjuk, át tudod konvertálni a tartalékaidat forintról a leértékelés előtt. (A MNB-nek más lehetőségei is vannak.)
Az a bedőlés, ha elveszted ezeket a lehetőségeket, mert a pénzedet kívülről értékelik le.
Nagyon jól tudod, hogy nem Vitya két szép szeme miatt volt akkoriban kevesebb az államadósság.
Nem is -- azért, mert fegyelmezetten gazdálkodtak. Ez a mostani brancs meg felveszi a hiteleket ezermilliárdos tételekben és szórja a nép közé olyan címeken, amiről a vak is látha, hogy nem termeli meg a hitel visszafizetéséhez szükséges hasznot. Közalkalmazotti bérelemlés plö.
Egyébként nézópont kérdése, hogy a privatizációt sikernek vagy romlásnak tekinted
Nem minősítettem a privatizációt -- csak azt jeleztem, hogy a fideszkormány működése idején alapvetően NEM privatizáció révén csökkentet az eladósodottság, hanem a fegyelmezett gazdálkodás révén, az MSZP kormány idején meg a rengeteg privatizációs bevétel ellensúlyozó hatása ellenére is azért növekszik, mert felelőtlenül gazdálkodnak. és nem beruházásokra költötték el a tenger sok pénzt, hanem az állam működési költségeire.
Az infláció elszaladt, viszont gatyába rázta a költségvetést.
Így van, de ez nem két független esemény volt: a meglepetés-infláció segítségével rázta gatyába a költségvetést. A 95-ös ktgvetést 15% inflációval tervezték, a tényleges infláció lett 30%. Ez az igazi infláció alultervezés, nem a fidesz nyakába varrt kb 2.5%...
Mondjuk most méretes ökörséget írtál. Nem azzal van gond, ha a GDP tíz százalékos növekedést produkál rövid idő alatt, hanem a következményekkel. Ugyanis, pl. mint Kínában, Indiában , a növekedés ösztönzője az alacsony bérszínvonalban, az állami adókedvezményekben, adócsökkentésekben (tehát kevesebb adóbevétel, kevesebb lakossági transzfer, szociális kiadás, nyugdíj) rejlik. A jövedelmi olló szétfeszülhet. Tehát az átlagos életszínvonal talán emelkedik, de milliók nyomorodhatnak el. A gyors fejlődés érdekében ezt nem szabad bevállalni, én inkább a lassabb, de kiszámíthatóbb fejlődésben hiszek, nem az orbáni álmokban.
"Miért tenne ilyet a kormány?"
Mert ezt hívják gazdaságpolitikának. Piacgazdaságban tehát az állam adja a kezdő lökést és biztosítja a törvényi kereteket, de a magánszektor viszi véghez a gazdasági célokat.
a gyurcsi kisz titkarkent a szocializmus felepiteset igerte.ehelyett lopott 4 milliardot.ezt hogy nem lehet eszrevenni?tenyleg nem ertem !ja es jelenteseket irt a fideszrol besugokent
Igazad van hülye vagyok, mert nincs olyan fejezés, hogy gazdasági egyensúly.
Gondolom, te nem használsz kettős mércét. Az MTV 1-en a híradóban pár perce használta Kóka ugyan ezt a kifejezést. Akkor most mit kell tenned?
Nagy külömbség az, hogy a forintot a Monatáris Tanács gyengíti, és megteszi a pénzügyi lépéseket, amit ilyenkor szokás, vagy bedől és a leértékelés hatása újabb esést generál.
van ennyire buta ember.ez az ami engem ketsegbeejt.kulonben nem lehetne egy demszki 16 eve fopolgarmester.ezeket lehet hol 19 ezer forintokkal hol csak sima hazugsaggal megteveszteni.2004.dec.5.-e nekem azt mutatja hogy barmit meg lehet etetni a birkakkal
Mint már írtam, Orbánék idején igencsak más volt a nemzetközi gazdasági helyzet. Nagyon jól tudod, hogy nem Vitya két szép szeme miatt volt akkoriban kevesebb az államadósság. Egyébként nézópont kérdése, hogy a privatizációt sikernek vagy romlásnak tekinted. A privatizáció ugyanis tőkebeáramlás jelentett és jelent az országnak. Ez pedig nem ártott sem Horn idején, sem ma. Elegendő állami vagyon maradt még.
Igen, Bokros kőkemény fiskális politikát zavart le, tehát a pénzmennyiség szabályozásával operált (ugye a Friedmann-i monetarista szemlélet). Az infláció elszaladt, viszont gatyába rázta a költségvetést. Horn osztogatásával anno én sem értettem egyet. Úgy tűnik, ez amolyan magyar politikai jellegzetesség.
Tököm tudja mit csinált volna Orbán, nem szokta velem megbeszélni a terveit.
Mert persze lehet évente 10-20 százalékos GDP-növekedéseket csinálni, persze akkor be kell vállalni az életszínvonal drasztikus visszafogását.
Ácsi. Ha 10% a GDP növekedés, akkor a GDP-ből konstans arányban részesedő fogyasztás növekedése is 10%, tehát az életszínvonal is meredeken emelkedik.
Tegyük fel, hogy a költségvetés nullszaadós, egyensúlyban van. Pont annyi a bevétel, mint a kiadás. Viszont a kormány fejleszteni akarja a gazdaságot, keresletet, tehát munkahelyeket akar teremteni, növelni akarja a GDP-t.
Miért tenne ilyet a kormány? Nem piacgazdaságban élünk véletlenül...?
tudod az van hogy az egesz rendszervaltozasra azert kerult sor mert az mszmp balosok,megyo,horn,nemeth,gyurcsi mindent elszurtak 1989-ig es csodbe ment a szocializmus epitese.nagy vaksag kell ahhoz hogy te most itt ezeknek az idiotaknak a sikerererol beszelj.
1994-ben télleg igaz lett volna a szlogen, hogy "rosszabbul mint 4 éve". sokkal rosszabbul mert az 1990-94-es jobboldali kormányzás ezt eredményezte.
Ebben igazad van. A 90-94-es jobboldali kormány elkezdte visszafizetni azokat a hiteleket, amiket a 80-as években a Kádár-rendszer felvett. A felelőtlenül felvett hitelek visszafizetésekor mindig sokkal rosszabbul élnek az emberek, mint amikor jól élnek a hitelből.
Nyilván a közalkalmazotti szektor béremelésére gondoltál. Ezek szerint nem kellett volna a közalkalmazottak bérét emelni, sem 13. havi nyugdíjat adni. Beszéljünk nyíltan. Orbán minimalizálta volta a szociális transzferkiadásokat, nem emelt volna bért? Mert persze lehet évente 10-20 százalékos GDP-növekedéseket csinálni, persze akkor be kell vállalni az életszínvonal drasztikus visszafogását. Gondolom te sem gondolod komolyan, hogy 2002-ben le lehetett volna nyeletni az emberekkel egy kőkemény megszorító csomagot (merthogy adósságilag már akkor sem álltunk túl jól, hála az Orbán-féle lakáshitelezésnek stb.).
Tegyük fel, hogy a költségvetés nullszaadós, egyensúlyban van. Pont annyi a bevétel, mint a kiadás. Viszont a kormány fejleszteni akarja a gazdaságot, keresletet, tehát munkahelyeket akar teremteni, növelni akarja a GDP-t. Mit tehet első lépésként? A bevételeket vagy a kiadásokat növeli? Természetesen a kiadásokat. Ebből az elméleti példából is láthatod, hogy nincs gazdaságpolitika deficit nélkül. Mert ha pl. adócsökkentésekkel akarod felfuttatni a gazdaságot, akkor egy ideig be kell vállalnod a nagyobb hiányt, amíg az adóbevételeid a GDP növekedése miatt megnőnek (pl. a már érvényben lévő adótörvény megkötései miatt is nagyok az erre évre vonatkozó deficitvárakozások).
Neked pedig fel kéne nőnöd arra a szintre ahol megérted, hogy a piac hasznát te fizeted. Téged akkor szeret, ha gálánsan szórod a pénzt, nyakra főre adósodsz ő pedig a pénzedből gazdagodik. Amennyiben spórolsz, garasoskodsz akkor nem fog szeretni. Amennyiben pedig ügyesen be is fektetsz, kikerülöd az ő lefölöző mechanizmusát akkor utálni fog.
Isten bizony nem értem, hogy lehettek ennyire a saját zsebetek ellenségei. Már ne is haragudj, de szerintem ennyire buta ember nincs is.
Nemtom honnan veszed, a Fidesz-kormány idején is jelentős volt a privatizáció mértéke.
A teljes ciklus alatt kb 200 mrd forint. Most meg 1200 mrd, eddig, de még februárban is indítottak pályázatokat, március végi zárással.
Egyébként az, hogy csökkent az államadósság, nem feltétlenül azt jelentette, hogy nem vagy alig privatizáltak, hanem hogy nőttek az adóterhek.
Tévedés, a jövedelemkoncentrációs ráta (költségvetés bevételei per GDP) a fideszkormány idején csökkent.
Hornék idején azért nőtt, mert a kemény megszorításokkal rendbe rakták a költségvetést, ennyi.
Kaszát a lónak. A kemény munka abból állt, hogy csináltak egy forintleértékelést és bevezették a vámpótlékot. Ennek nyomán a tervezett 15%-kal szemben az infláció 1995-ben megugrott 30%-ra. Mivel néhány jelentős költségvetési kiadást (nyugdíjak, közalkalmazotti bérek) nem igazították hozzá az inflációhoz, az adó- és vámbevételek viszont jelentősen növekedtek, a ktgvetés egyenlege kb 200 milliárd akkori forinttal javult. Röviden: a tervezettnél sokkal magasabb infláció -- ez volt a Bokros-csomag lényege. Az összes többi intézkedés (tandíj, családi pótlék stb) alig 20 milliárd forintot hozott. Bokrost sürgetett még további reformokat is, de kirúgták egy évvel a csomagja után, mert népszerűtlen volt.
Aztán már a gazdaság növekedési pályára állhatott, aminek eredményeit Orbán fölözte le.
Városi legenda. 1998-ban a Horn-kormány hamisítatlan választási osztogatásba kezdett, az államháztartási hiány elérte a 8%-ot -- mint 1994-ben. Ezt már a fideszkormány hozta rendbe.
nem én jöttem a bal-jobbozással hanem egy jobbos olvtár itt alant. neki írtam, hogy a pozitív gazdasági fordulat egyértelműen balos kormány alatt történt. ez ismétlem történelmi tény. addig mentünk lefelé, onnan felfelé. ennyi.
