Egyébként kifürkészhetetlen számomra, hogy milyen logika szerint mennek az ismétlések. Matyi Dezső vajon melyik vonalba illeszkedik? A dörzsölt, sunyi szélhámosokéba biztosan, de egyébként mindenhonnan kilóg :|
Kedves Alinda! Ha én lennék a helyében, két fő célom lenne. Az egyik, hogy lépésről lépésre all round mértékadó ujságíróvá váljak, a másik, hogy teherbíró, biztos családi hátterem legyen. Mindkettőhöz sok sikert kívánok!
Valamit félreérttél már korábbról, én sohasem A. miatt nézem a műsorokat, hanem az interjúalanyok miatt, hátha mondanak valami érdekeset a bejártatott gondolati sémákon túl. Őtőle nem várok sokat, ő már akkor jobb, ha kevésbé idegesítő.
Alföldi esetében mélyen nincs igazad, a másik kettőnél meg a kérdezőben van a hiba. Alinda, ha felkészül és jól, tudatosan választ riportalanyt, akkor nagyon jó, érdekes és hasznos interjukat csinálhat. de fejezzük be a magánvitát: nem egyformán látjuk a világot. Egyébként aki becsüli Alindát, az bízjat az ítélőképességében is. Aki meg nem, annak ugyan miért nem édesmindegy, hogy kik a riportalanyai?
És különben is: a színészek túlreprezentáltak a beszélgetős műsorokban. Mindenki őket hívja mindenhova (pl. lakatté, vámosmiklós, alföldi), mert népszerűek, nő a nézettség, és egy kis anekdotázással, egy kis jópofáskodással elviszik a hátukon a műsort. Ugyanakkor intellektuálisan zérus, amit ott művelnek. És persze riporternek is könnyebb a felkészülés, nem kell egy számára idegen szakmáról ill. annak képviselőjéről tájékozódni.
Talán neked kéne figyelmesen olvasnod :| Éppen arra világít rá, hogy a színész lényéből fakadóan ez csakis paradox helyzetet eredményezhet, amelyen semmilyen riporteri ügyeskedés nem segít, nem segíthet. Ebből egyenesen következik, hogy csak az a jó interjú, ami el se készült. Nincs itt semmi csúsztatás, konzisztens az egész. A pletykaéhségedet meg máshol csillapítsd.
Olvasd el figyelmesen, amit kimásolták. Először - jogosan - lecikizi a rossz pózt, amit a válaszoló színész "alakíthat". És utána csúsztat egy jó nagyot! Eleve elítéli a szinészt intejuvolókat, a jókat is, a rosszakat is. Alinda, ha felkészül, bőven képes arra, hogy egyszerre mutassa meg megkérdezettje "figuráját" és alkalmat adjon arra, hogy a megérdezett kifejtse véleményét az őt körülvevő -színházi és nem színházi- világról.
Kornis fiatalkorában, amikor sok volt a "megcsinált" legendás színész, még alighanem igaza volt. A mostani időkben ugyanez érvényét vesztette, mert a bulvársajtó és a rendezői diktatúra és önkény idején kell egy komoly beszélgetős fórum a nagyformátumú színésztehetségeknek.
Nem jó a sok színész. Kornis ír erről a Színházi dolgokban (a színészies címszó alatt):
"Értsd: színészre jellemző gesztusokkal élő. Ha pedig színész él színészies eszközökkel - annál nincs kiábrándítóbb. Leggyakrabban akkor fordul ez elő szegényekkel, mikor interjút adnak. Azt hiszik, most magánemberi valójukra kíváncsi a társadalom, tehát megpróbálják azt játszani, hogy nem játszanak. Ezt a feladatot lehetetlen teljesíteni, ezért aki a színésztől interjút kér, ahelyett, hogy írna róla, nem szereti a színészt. Vagy nem ért annak hivatásából semmit."
A POSZT-on voltam a héten, hát az nagyon jó élmény volt. Megismerhettem egy csomó embert, főként szníészeket, akikkel jókat beszélgettem, sőt, képzeljétek, színpadon is szerepeltem, Hollósi Frigyes volt a partnerem. Csuda izgalmas volt, teljes feltöltődés.
Lehet, hogy szeptembertől kicsit több színész lesz a vendégem:-)
Nem akartam senkit megbántani, de szerintem hazánkban van idegenellenesség, antiszemitizmus, politikai békétlenség. Ez kihat a médiára is. Nyilván nem véletlen, hogy Zoltai Gusztáv arra kérte a zsidókat, márc. 15-én maradjanak otthon. Korábban a jobboldali politikusok bejelentették, bojkottálják a Naptévét. A Morvai Krisztinás adás miatt pedig megbüntették a köztévét. A hírtvben pedig baloldali politikus meg sem szólalhat.
A szekértáborok elkülönülése miatt, és a fenti okokból gondoltam, hogy vannak emberek, akik meggyőződésük miatt nem kívánnak a Zárórában szerepelni, még ha nyíltan nem is mondják ki.
A faji, politikai alapú kirekesztésből Alinda és családja már szerzett keserű tapasztalatokat. Ő és a húga, Vanda a gödöllői Református Líceumba jártak, noha az iskola vezetői tudták, nem keresztények. Alinda le is érettségizett, de Vandának ez már nem sikerült. A 2002-es választások közeledtével ugyanis magasra csaptak a szocialista-ellenes, antiszemita indulatok. Mivel Alinda apukája közismert szocialista, és a család származása sem volt titok, Vandát egyszerűen kiutálták a líceumból. Rendkívül kemény, szinte Stürmer-szerű hecckampány indult ellenük. Ebben burkoltan részt vett a polgármester (Gémesi György, akinek nővére, Bartosné volt a lícem igazgatója), a helyi református egyház pár prominense stb.
Alindát végül kitették a helyi tévéből, és azután kezdődött a karrierje igazán felívelni.
A kirekesztő jelenségek tagadása, lekicsinylése helyett inkább reális felmérésük, kezelésük indokolt.