Jó hogy mondod! Épp ma mentek volna a talpmelegítős gyökereztetőbe az utolsó vastagabb vesszőim, (alapanyagként a zöldbe - zöld oltáshoz). De akkor az eredeti tőkét nem zöldoltom, hanem a vastag karba szemzem az erősebb szemekkel.
Az öreg tőkéről bujtással, döntéssel továbbvezetett és beoltott tőkék nálam nagyon jól beváltak. Zöldbe-fás oltással nemesítettem és van amelyik már 10 m-re került oltásra az eredeti tőkétől. Semmi hátrányt nem tapasztaltam. Kb. 50 cm mélyen vezettem tovább az alanynak valót.
"rettenetesen erős tőkémet szeretném sokféle fajtával zöldoltani"
A tapasztalatom szerint, ami nagyon erős--mármint amire oltok- az ha sikerül is, nem tartós.
Gyönyörű szép egészséges erős oltást átültettem--többet és több éven keresztül próbáltam-
alig maradt meg belőle, pedig a gyökérzet is erős volt. A gyengébbek jobban sikerültek. Az alany rendben van, a többinél is ugyanaz.
Okát nem tudom, először azt gondoltam, hosszabbra kellett volna hagyni metszéskor a nemest, de ha hosszabbra hagytam, az sem segitett. De az otthagyott sem sikerült jól...
Ez igaz. Azok sem fiatalok akiktől kaptam. Viszont tavaly sikerült felélnem úgy az ajándék Red Globe vesszőt, hogy egy sem fogta meg. Lehet, hogy az alany viccel meg, de inkább nem kockáztatok. Idén gyakorlok.
Piacon vettem, Vénusz fürtöt. Remélem, nektek van igazatok, és az én oltványaimon már magnélküli fürtök lesznek.
Abba a lugasba rezisztens erős növekedésűeket szántam. Néró, Kurucvér, Millenium, Moldova, Teréz, Palatina (ha az van nekem), Pölöskei, Eszter. Meg van még olyan, aminek nem tudom a nevét, de elterjed az ismeretségi körünkben. Olyan, mint a Vénusz, erős növekedésű, vastag nagy levéllel, labruska ízű, sose kell permetezni, csak éppen maggal. Meg a permetezendő magvatlanokat: Kismis moldavszkíj, Belgrádi, Jupiter, Crimson. Persze ez mind nem szó szerint abba az egy tőkébe megy. Viszont már 3-4 éve döntögetem a föld alá a rengeteg vesszőt, amit hozott. Már lassan 30m-re eljutottam.
A kertbe pedig Hamburgi, Irsai, Pannónia, Szuvenir meg még néhány, aminek nem tudom a nevét. Jövőre esetleg Red Globe, Kékfrankos, Ezerjó, Saszla, Kadarka. Ha lesz még helyem.
A magnélküliség több fokozatú, és vannak fajták, amik a termékenyüléskori időjárás függvényében nem feltétlen lesznek teljesen magnélküliek, illetve más fajták meg éppen hogy mag nélküli bogyót hoznak. De ez - legalábbis az eddigi olvasmányaim alapján - nem a porzótól függ.
Kedves Fórumozók! Én a ház előtti nagyon öreg, és rettenetesen erős tökémet szeretném sokféle fajtával zöldoltanni a tavasz folyamám. Be is szereztem hozzá több magos, és magvatlan fajtát is, de most felvetődött bennen egy golndolat. Ha ezek túl közel kerülnek egymáshoz akkor a magvatlan fajták osszeporzódhatnak a magot tartalmazó fajtákkal. Vagyis előfordulhat, hogy ez miatt nem lesznek teljesen magnélküliek a magnélküli fürtök? Az én logikám azt mondaná, hogy nem, viszont találkoztam már olyan Vénusszal amiben minden 2. szőlőszem magot is tartalmazott.
Moldova,Eszter,Teréz,Japán iZabella,Palatina,Vosztorg,Árkádia,Fanny,Millenium,Vénusz,Turán,,Lilla,Karmakod,Kismis Moldavszkij,stb más fajták is érdekelnek, üres a kertem.
Én ezt a könyvet találtam a szőlő oltása témában..Kriszten György - A szőlő helybenoltása, döntése, bujtatása..szerintem elég részletesen rajzal,szöveggel mutatja a tennivalókat.
Az oltás sokkolja a növényt, egy fiatal alany nem valószínű, hogy túléli, de ha 1 vagy inkább 2 évet hagyod növekedni, akkor már jó lehet. Én iskoláztam alanyokat 2 évvel ezelőtt, idén már tudom őket oltani, és majd kiültetem. (Helybe is lehetne ültetni persze, de ezt itt folyamatosan tudtam öntözni, így nekem jobb volt.)
Valaki csinált-e mán olyant , amit én akarok ? Ha igen milyen eredménnyel ?
Akarok dugványozni petpalackba , alany veszőt . Mikkor majd megindul beakarom oltani , fásan fásba , vagy fásan zöldbe . Nem tudom melyik volna a jobb.
Én tesztként beoltottam 2db Teleki5C alanyt és 2db Teleki Kober 125AA alanyt. A fekete rizlinghez képest, amely elő volt hajtatva, gyengébben kezdett kalluszosodni a meg nem indított alanyú oltások. Továbbá a Kober előbb kezdett el kalluszosodni.
Én tartom magam a korábbi tapasztalatomhoz: Az alanyt előhajtatom, amikor a rügyek duzzadnak, akkor oltok. A Kober ugyanazon körülmények közt előbb hajt, mint az 5C.
További kísérletként kipróbálom az incit 5-ből (8-at nem találtam itthol, de amúgy azzal csináltam volna) és nátronlugból készített törzsoldatot, amelybe az alany azt a részét áztatom 3 napig, ahova oltani fogok. (a vesszőket fejjel lefele állítom bele a törzsoldatba.)
Az alany és a nemes vastagságának kiegyenlítése érdekében én a rügyek elhelyezkedésétől függetlenül kihasználtam, hogy a vesszők keresztmetszete nem kör, hanem 'lubi'. A nemes különböző irányú vágásával így variálni tudtam az oltócsap szélességét. Az eredésben nem láttam különbséget.
A leírások azt mondták (és tkp-en teljesen jól bevált nekem is), hogy úgy a legjobb az ilyen oltást csinálni, hogy a nódusz felett pár cm-el elvágod az alanyt, majd bevágod, a rügy állásának irányában (hivatalosan barázdált és lapos oldal), a szárcsomó közepéig. Én a rügyet ki is szoktam vágni, néha a levelet is vele, de azt inkább jobb meghagyni. Az oltócsapot a rügy alatt kb 1cm-el kezdve vágod, a rügy két oldalán (hivatalosan hasi és háti oldal). Ezt a vágást lehetőleg egy húzással csináld, hogy egyenes legyen, kellett pár száz oltást csinálni, mire teljesen jól begyakoroltam. Hasznos, ha a rügy felett legalább 2-3 cm csonk van. A csapot úgy teszed be, hogy a régi rügy irányába álljon az új is. És feszüljön bele az alanyba, már amennyire lehet. Ha nem teljesen jó a vastagság, akkor a rügy felőli oldalon legyen az illeszkedés a tökéletesebb.
