Engedd el ezt a rugó-témát. Teljesen fölöslegesen hoztad át a Magyar Modellekből.
A Trabantos példád sem életszerű. A rugó kb. annyi, mint hogy van-e dísztárcsa a Trabanton, vagy nincs. A négyütemű Trabant inkább egy nagy szélvédős, légkondis remot-Hörgő lenne (ami alatt egyébként ugyanúgy lehet bármilyen rugó).
Ebben én egyetértek veled, ha választani lehetne, én is a ferderugósat venném meg, de nem azért mert az a koraibb, hanem mert az egy elég karakteres eleme volt az emlékeimben élő mozdonyoknak.
Amúgy lehet, hogy pont ez a logika benne, az ACME is a népszerűtlenebb festéseket hozta ki először a gigantból, mint az a cargos, vagy az elég speciális 056-ost. Gondolom most várnak arra, hogy elfogyjon, aztán ha szerencsénk lesz utána lesz V. VI. korszakos is.
az MH különkiadást nem érdemes idekeverni, mert az a boltnak a saját megrendelése volt, nem gyári kiadás.
Ferde rugós már volt, teljesen logikus döntés a másikkal kezdeni. Ugyanez igaz a vízvető nélküli V43-ra is. Ráadásul így ki tudja hozni V. és VI. korszakosként is a 2143-ast és a VI. korszakos 2103-ast is.
A SAS felmérése csak álló rugós mozdonyról kért véleményt. Az összes 3D kép olyan. Csak a festés volt az alku tárgya.
Ha pl. az ACME elölről kezdené a Gigantot, elvárnám hogy első szériás legyen. (Nem a null szériás első kettő ami más szinű és formájú mint a többi igásló, természetesen).
Ha az M41 a kérdésed tárgya, akkor valószínüleg a SAS által készített előrendeléses felmérés alapján döntött így. Aztán még 1000 másik ok is lehet mögötte. Miért, Gigantból a két protóval kellett volna kezdeni, vagy a 0 szériával? Na ugye?
Kiváncsi vagyok hogy milyen logika van a mögött amikor egy modellgyár új mozdonyt készít a termékkatalógusába és nem az igazi első szériájával kezdi a megvalósítást/kidolgozást hanem egy késői változattal, ami sokszor kevesebb példányban fut vagy futott mint az elsőszériás,ha már nincs kapacitása arra hogy egy korai és egy késői változatot egyszerre dobjon piacra a modellezőknek? Miért nem a koraival kezdi?
Na várj! A hangképzés egy teljesen különálló dolog. Arra nincs semmi szabály, szabvány, minden gyártó úgy főzi a levest, ahogy jónak látja - és ahogy tudja. Így aztán az, hogy a hang hogyan viszonyul a menetparaméterekhez, az egy fekete doboz. De el lehet vele szórakozni. (Sajnos én úgy látom, hogy az egész digitális vonatozás átmegy végtelen paraméter-piszmogásba, ha az ember egy kicsit is igényesebben akarja művelni. Egy mozdony optimalizálásával egész délutánokat el lehet molyolni. Sokszor eredmény nélkül!)
Általában lehet "kalibrálni" a sebességszabályozáshoz felhasznált fordulatszámmérést is. Azzal kellene lehessen állítani úgy a fordulatszám-tartományt, hogy nem nyúlsz hozzá a sebesség-paraméterekhez.
De ettől függetlenül rézgaasnak van igaza: első lépésként a mechanikának kell rendben lennie.
Ahogy az Úristen sem tud völgyet hegy nélkül teremteni, a dekóder sem tud kisebb feszültségből nagyobbat csinálni. De amúgy is az a véleményem, hogy jobb úgy elkészíteni a mechanikát, hogy már önmagában is modell-szerű sebessége legyen.
Igen,így biztosra meg lehetne csinálni a csiga/fogaskerék rögzítést.
Pontosan meghatározni sem szerettem volna a végsebességet, csak egy kicsit gyorsítani rajta,mert nagyon lomhának éreztem.
Nem annyira érdemleges kérdés,mert általában a dekóderrel szoktam beállítani a futás tulajdonságokat, ezenkívül a pontosra belőtt (analóg) sebességre a gyártók is nagyban tojnak,gondolom éppen e miatt...
(Dekóderen úgyis be tudod állítani, és az analóg trafódon is láthatod a megfelelő sebességhez tartozó fesztültséget,
csak éppen ilyenkor van baj mikor eltúlozták az áttételezést,és képtelen a kívánt sebességre a mozdony, -szerencsés esetben éppen fordítva szokott lenni.)
_Tapicska_forgalmista:
igen,az a kerék kb. jó lehet,de hogy a csiga/csigakerék tengelytávja is pontosan stimmelne azzal a gyári csigával,az már nem annyira biztos, az eredeti M0,4-es modul ez meg M0,5-ös lenne,szerintem ehhez egyedi átmérőjű csigát kellene csinálni,
Szerintem nem kell páros fogaskerék. Egymás mellé teszed őket. Ha kell, össze lehet ragasztani, ha az sem elég, apró huzalokat lehet átdugni mindkét fogaskeréken. Akkor biztos nem fordulnak el.
De érdemes lenne végigszámolni az egészet! Mennyi az áttétel a motortól a kerékig és mekkora a kerék átmérője? Legyen itt egy példa: a Csörgő kereke 1040mm, vagyis modellben 12mm. Ha az áttétel 1:14, az adja ki az igazinak megfelelő 100km/h sebességet. Konkrétan: 100km/h = 27,78m/s, azaz 1666m/perc. Tehát a mozdony kereke 510-et forog percenként. Ha a modellben a motor és a kerék között 1:14 az áttétel (a Fuggerthj modellben, ha jól emlékszem, csak 1:12 volt) akkor a ehhez a sebességhez a motornak 7142-t kell forognia percenként. Ez egy szokásos, 12V-os villanymotor fordulatszáma. A saját megfigyeléseim szerint a motorok ennél egy kicsit gyorsabbak, de a legtöbb úgy nagyjából 8000-10000 között pörög percenként. Egy Szilihez nagyjából ugyanekkora áttétel kell, vagy egy kicsit kisebb, mert az ugyan gyorsabban megy, de nagyobb is a kereke (1180mm). A modern, nagyobb sebességű mozdonyikhoz ennél kisebb áttétel kell.
A gőzmozdonyok modelljei, amennyiben szerkocsi-hajtásról van szó, nagyjából ugyanezt tudják. A szerkocsi kereke szinte mindig ugyanakkora, mint a Csörgőé, tehát mozdonytól függően kell az áttételt megválasztani. Persze a gőzmozdonyok sebessége ennél kisebb volt, tehát nagyobb áttétel kell. A 342-es sebessége 75km/h volt, vagyis ahhoz nagyjából 1:20 áttétel kell.
Amennyiben a gőzmozdony modelljét az eredetihez hasonlóan a csatolt kerekek hajtják, a dolog még egyszerűbb. Az igazi gőzmozdonyokat ugyanis úgy méretezték, hogy a kerék fordulata ne lépje túl a 300/percet. Emiatt van a gyors gőzmozdonyoknak nagy kereke, a tehervonati mozdonyoknak kisebb, a mellékvonali, vicinális mozdonyoknak még kisebb. De ebből következik, hogy minden ilyen gőzmozdony modellbe nagyjából 1:25 - 1:28 áttételt kell betervezni. Ilyen van az enyémekben is.
Roco 86490 cikkszámú fogaskereke, a ferde fogazású a csigához kapcsolódó, modul 0,5 15 fog, a másik mod 0,4 14 fog, az M&H-nál van raktáron. A hozzávaló csiga cikkszáma 122066. Csak az m0,4 fogaskereket kellene kicserélni 10 fogúra.
Próbáltam stabil táppal analógban,finom lassú menete volt neki,már 2V-on elindult,szépen gyorsított végig 12V-ra,
különösebb áramfelvétel nélkül (H0 mozdony, 340mA -evett 12V-on).
-Szóval semmi nem utalt arra,hogy a motor esetleg rossz lenne, vagy a hajtása szorulna, a motor pörög mint az állat,de viszont nincs a mozdonynak megfelelő végsebessége, csak vánszorog.
Mérőkocsival lemértem 50-es tempót tud,az eredeti mozdonynak pedig 80-as max.sebességet engednek.
Általában digitben ~megfelezem a max. sebességet mert a gyártók inkább megkettőzni szokták a modellek végsebességét,
mint hogy lassú lenne,hát ennek most alulméretezték a hajtás áttételét,mert csak poroszkálni tud,de a lassú menete legalább lehelet finom lett. -Dekóderrel ugyanez a helyzet,egy MX645-öt állítottam csatasorba.
A sietséggel kapcsolatban teljesen igazad van,de ez már a lovas kocsival az autópályán kategória. Árpi
Szerintem az áttétel nem függ a csiga menetemelkedésétől. Az áttétel a csiga bekezdésszámától és a fogaskerék fogszámától függ. A csiga menetemelkedése a bekezdésszámból, a modulból és a csiga átmérőjéből adódik. A csiga menetemelkedése a fogaskerék fogferdeségét határozza meg, de azzal az áttétel mértékét (a sebességet) nem lehet növelni.
