Rágalmazásért nem perelhetnek be - azt csak nagy nyilvánosság előtt lehet elkövetni. Viszont hamis vád miatt eljárást indíthatnak ellened, ha nem verik rá a delikvensre a lopást. Ez viszont könnyen elkerülhető, ha a feljelentést ismeretlen tettes ellen teszed meg. Azt, hogy kik voltak még ott, amikor eltűnt a telefon, nyugodtan elmondhatod.
Köszi szépen a válaszokat!!
Igen, nekem is tiszta hülyeségnek tűnik az egész, de hát gondolom a rendőrök azért bepróbálkoznak, hátha rá lehet ijeszteni.
Az en tapasztalatom az, hogy a mobiltelefonlopokra semmifele komoly buntetes nem leselkedik. Nekem elloptak a telefonom, letiltattam a szolgaltatonal es bejelentettem a rendorsegen. Mar nem tudom mennyi ido mulva jott egy level a rendorsegtol, hogy a nyomozast lezartak. Aztan ugyanenyi ido mulva jott egy level, hogy megtalaltak a tettest, menjek be tanuskodni. Aztan megint menjek be pontositani?!
Legvegul, hogy a tarsadalomra valo veszelyesseg igen csekely volta miatt a tettes megrovasban reszesult. Mondjuk megadtak a cimet, ha akarom leverhetem rajta a tizenezer forintos karomat, aztan ulhetek sulyos testi sertesert. Szal lehet lopni, csalni, hazudni nyugodtan.
Sziasztok!
A következő ügy kapcsán szeretném a véleményeteket/segítségeteket kérni. Közeli barátomat beidézték egy bp-i kerületi rendőrkapitányságra. Azt állítja a rendőrség, hogy a barátom a mobiltelefon-kártyájával a múlt héten egy ellopott mobilról telefonált. (állítólag a központ azonosította a kártyáját a híváskor) A barátom tagadta ezt. Megkérdezték, hogy hozzáférhetett-e aznap valaki a telefonjához. Ez elvileg előfordulhatott a munkahelyén, bár nagyon kicsi a valószínűsége.
A leginkább az nem tetszett a rendőröknek, hogy a barátom azt mondta nem emlékszik, hogy mit történt adott napon. (ez nagyon is elképzelhető, minden ismerőse tudja róla, hogy nagyon feledékeny) Csak annyit sikerült összeszedni, hogy aznap a munkahelyén kívül nem volt sehol.
A rendőrök viszont követhezőt mondták:
"1. Ha kiderül, hogy köze volt a dologhoz 3 (három) évet is kaphat. (Tulajdonképpen a bűncselekmény amiről szó van, egy mobiltelefon ellopása.)
2. Ha így hátráltatja a nyomozást - ahogy ők mondták: "félrevezeti a hatóságot" - még másra is számíthat.
Na most nekem nagyon úgy tűnik, hogy ezzel a két megjegyzéssel tulajdonképpen meg akarják félemlíteni, hogy elmondja azt, amit tud. (de nem tud semmit!) Vagy valóban lehetséges mobillopásért három évet kapni? És valóban a hatóság félrevezetése, ha valaki tagadja, hogy tud valamit egy bűnügyről?
Mi a véleményetek?
Előre is köszi a választ.
Ez az idevágó rész. Szerintem, ha nem tudod törölni a beírást, célszerübb "elhagyni" az okmányt és újat kérni, mert valami túlbuzgó rendör megbüntethet.
218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet
az egyes szabálysértésekről
Személyazonosság igazolásával kapcsolatos kötelességek megszegése
27. § (1) Aki személyazonosítására alkalmas okmányával kapcsolatos kötelezettségét megszegi,* az igazoltatásra feljogosított személy felszólítására személyi adatainak bemondását, illetőleg az okmány átadását megtagadja, vagy az említett adatokra vonatkozólag az intézkedés során valótlant állít;
százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.
*sértetlenül kell megörizni, bejegyzés nem tehetö, ezért meríted ki ezt a tényállást
A közművállalat ügyvédje valamelyik igazgató unokaöccse (sógora, katonatársa, kártyapartnere, stb - fakultatív) lehetett, és valamiből neki is meg kell élnie.
Volt egy ilyen perem a közelmúltban. Az ügyfelem már a közműtartozás fennállásával vett meg a lakást, s a tartozás később is halmozódott. A vétel után mintegy két évvel meginduló perben annyit tudtam elérni, hogy a vétel előtti tartozásokat ügyfelemnek nem kellett megfizetnie, lévén hogy akkor nem volt tulajdonos.
Bevallom azonban, hogy a bíróság rossz döntést hozott. A közmű-tartozásokért fennálló felelősség ugyanis valójában a közműszolgáltató igényérvényéseítésének időpotnjában meglévő tulajdonosokat terheli. A helyes döntés az lett volna a bíróság részéről, ha ügyfelemet kötelezi a teljes tartozás megfizetésére és felhívja a figyelmét, hogy a vétel előtti tartozások összegét az eladótól követelheti.
Az ügy azért "jött be", mert a közműszolgáltató ügyvédje képtelen volt a bíróságon értelmesen beszélni, képtelen volt egy periratot magyarul megfogalmazni.
Nézd meg a társasház alapító okiratát, abból sok kérdésedre választ kaphatsz. A társasházakra vonatkozó tv meg újy, most lépett életbe, a hálón lehet, hogy valahol megtalálod.
Szvsz rongálás. Ti. a személyigazolvány nem a tied, és kárt tettél benne. Semmiképpen nem okirathamisítás, hiszen a bejegyzés nem alkalmas rá, hogy valóságos adatnak tűnjön fel, és az erre irányuló szándék sem feltételezhető.
Egyszoval: el lehet erni - ha a lenti felhatalmazas nincs meg - akar asztalverdesessel, akar akarmivel, hogy ne vegye vissza a teljesitmenyt, cserebe ezert kockaztatod, hogy ha megint megszalad a szamla, hogy teljesen kikapcsoljak a tel kozepen.
Plusz par fok vs esetleges teljes kikapcsolas.
A közös képviselő csak akkor csökkentheti a saját kazán teljesítményét, ha arra az alapító okirat vagy alapszabály őt felhatalmazta, vagy azt a tulajdonosok közössége többségi határozattal megszavazta. Önhatalmúlag ezt nem teheti meg.
Az más kérdés, hogy a felhalmozódott tartozásokért valamennyi tulajdonosnak helyt kell állnia, azaz mindannyiótok kockázata, ha ismét annyi tartozás halmozódik fel, hogy a szolgáltató megszünteti a gázszolgáltatást.
Egy megoldás van: próbáljátok meg elérni, hogy laksonként egyedi fűtés legyen, egyedi gázórával. Ehhez persze beruházásra van szükség.
mert úgysem kapcsolják ki olyan gyorsan a telefont
Ebben van valami, én egyszer egy hónapot csúsztam véletlenül (nem egészen az én hibámból, persze ez a szolgáltató számára irreleváns), és csak akkor korlátoztak.
Semmit. ha azt akarod, hogy minden kérésednek igazolható nyoma maradjon, akkor személyesen kell írásban megtenni a kérést, és igazálva átvetetni.
De általában erre nincs szükség, hiszen pl. a te két felvetett problémád sem okozott kárt azt hiszem, avgy az csak igen csekély mértékű. A szerződésben két fél van, és ha az egyik nagyobb biztonságot, pontosabb dokumentációt kíván, mint amásik, akkor annak terehei általában őt terhelik.
A felszólítás egyszerű rutin, sérelmezheted, de fölösleges, mert úgysem kapcsolják ki olyan gyorsan a telefont, az hogy az üsz. nem rögzített rendesen meg előfordulhat, kérdés, hogy megéri-e beszaladgálnod minden apróságért személyesen.
Sajnos volt már olyan, hogy hivatkoztam egy korábbi üsz-hívásra, és - állítólag utánanéztek - azt mondták, hogy én akkor nem is jelentettem be semmit.
Az ügyfélszolgálatot hívva az automata közli, hogy _rögzíthetik_ adatbiztonsági okokból a beszélgetést. Ez nem jelenti azt, hogy mindent rögzítenek, és volt már példa rá, hogy valaki hivatkozott az üsz-tal folytatott beszélgetésre, hogy keressék vissza a felvételt, erre elhajtották, hogy nincs meg a felvétel. Nomost akkor mit lehet ilyenkor tenni?
Te vagy a bíró. Odajön a Józsi egy hangfelvétellel, hogy ezt ő vette fel, ez az ügyfélszolgálattal való beszélgetése. Te elhiszed neki? Én azt hiszem, hogy ezt a szomszéd Ferivel vette fel, és elküldöm vele a fenébe.
Természetesen van bizonyító ereje minden hangfelvételnek, és kizártank tartom, hogy a szolgáltatók hitelesített rendszerben vennék fel a beszélgetéseket. A bizonyítékokat szabadon mérlegelik, így minden bizonyítéknak van bizonyító ereje.
Az ügyfélszolgálattal folytatott minden beszélgetést rögzítenek, hiteles módon, az lehet bizonyító erejű. Te is felveheted a beszélgetést, de az a felvételed elvileg nem hiteles (hacsak nem kötsz rá egy közjegyzőt a telefonodra meg a magnódra :-D, de akkor sem egyértelmű), így nincs bizonyító ereje.
KBS kollégának igaza van, olvasd át a szolgáltatási szerződést, ott megvannak a határidők, stb.
Szerény ismereteim szerint úgy általában érvényesek a PTK kötelmi jogi rendelkezései; ezen kívül a szolgáltatóval kötött szerződésed pontjai rendezik a jogviszonyotokat. (Az apró betűs részek is érvényesek - lehet, hogy az egész szerződés apróbetűs.)
1. Adott egy mobilszolgáltató, aki saját hibájából késve küldi ki a havi számlát. Az ügyfélszolgálat szóbeli tájékoztatást ad arról, hogy a kiküldött számla befizetési határideje 5 nappal kitolódik emiatt. Ezt az információt a szolgáltató az ügyfélszolgálattal folytatott beszélgetés utáni napon SMS-ben is megküldi. A kérdéses számla a befizetés előtti napon landol a postaládámban, határnapon befizetem. Ennek ellenére következő nap jön a fenyegető SMS, hogy igazoljam a befizetést, különben korlátozni fognak.
Szeretném megtudni, hogy van-e valamilyen általános szabályozás arra vonatkozóan, hogy a számla kézhez vétele és a befizetés határideje illetve a szolgáltatás korlátozhatásának lehetősége között milyen időknek kell meglennie?
Például, hogy a számla kézhezvételétől számított X napon belül nem intézkedhet az ügyfél hátrányára a szolgáltató, vagy valami hasonló.
2. Ugyanez a mobilszolgáltató a telefonos ügyfélszolgálaton keresztülelfogad egy tarifacsomag-módosítási igénybejelentést. A bejelentést követően 2 héttel még mindig nem érkezik értesítés, hogy az átállás megtörtént volna. Az ügyfélszolgálatot felhívva kiderül, hogy a rendszerükben nem is szerepel az említett módosítási igény. Az igényt újra bejelentve az ügyfélszolgálatos közli, hogy nem tud semmiféle bejelentésszámot vagy más azonosítót mondani, ami alapján rá lehet kérdezni a későbbiekben, hogy teljesítették-e az igényt. Egyszerűen el kell hinni neki, hogy felvette. Emiatt most csak egy ügyintézői név és egy időpont áll rendelkezésemre.
Következő kérdésem az lenne, hogy szabályozza-e valami az ügyfélszolgálatnak a működési módját, van-e valamilyen mód az ellenőrizhetőség megkövetelésére? Van-e lehetőség arra, hogy az ügyfélszolgálattal folytatott beszélgetést felvegyem, illetve megyek-e valamire egy ilyen felvétellel (pl. van-e bizonyító ereje)?
Egy politikai nyilatkozat. De nézzük a jogi vetületét:
Kuncze a demecseri ügyről, a bíróság határozatára reagálva: "...biztos, hogy a helyiek semmiféle csalást nem követtek el, olyat pedig különösen nem, ami törvénytelen lett volna."(Forrás: m1 teletext, 107/2)
(Szerintetek normálisak a közszerepkő elit-politikusaink?
Szerintetek létezik törvényes választási csalás?)
