Keresés

A kvantumfizika a mikrokozmoszt tanulmányozza, és hogy az digitális vagy analóg az csak egyik aspektusa a sokrétű kutatásnak . 

igen, pongyolán fogalmaztam. kifejezetten a binárisra gondoltam.

Ha volna ilyen tétele a kvantumfizikának, akkor igen. Én kétlem.

(A digitális tudtommal számjegyes-t jelent, és műszerekkel, ill. számítógépekkel kapcsolatos fogalom.)

szerintetek kijelenthető az, hogy a kvantumfizika szerint világunk "nem analóg", hanem "digitális"???

A legáltalánosabban használt elnevezés a legkisebb hatás elve, de tartalmilag ez az elnevezés nem pontos. Az elvet precízebben stacionárius hatás elvének nevezhetnénk, vagy egyszerűen Hamilton-elvnek.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hatáselv  => talán?

Magyar WP-án nincs meg, de remélem, hogy majd meglesz az angol WP-án .

A mondatod szerintem értelmetlen.

Fermat?

Nem jut eszembe a neve annak az elméleti fizika elvnek a megnevezése - a felfedezőjéről nevezték el - hogy a közös metszőponttal rendelkező e pontban differenciálható függvények közül a legkisebb ellenállás felé haladnak a fizikai folyamatok ? ??? 

Eltereled a figyelmet egy fontos kérdésről. Az áradásokat okozó esőzések miatt érdemes lenne kiszámolni, hogy mennyi víz jöhet le az égből.

http://www.szelloztetes.hu/index.php?m_id=2&id=101

Az abszolút páratartalom megadja, hogy egységnyi térfogatú (1 m3) levegő hány gramm vízgőzt tartalmaz. Mértékegysége: g/ m3. Az abszolút páratartalom szoros összefüggésben van a levegő hőmérsékletével. Adott hőmérsékletű levegő csak meghatározott mennyiségű vízgőzt tud befogadni. Például a 10°C-os levegő maximálisan 7,5 g/ m3 vízgőzt tud befogadni. (Természetesen tartalmazhat ennél kevesebbet is, de többet semmiképpen.) Telített levegőnek nevezzük azt az állapotot, amikor a levegő a pára formájában maximálisan felvehető vízgőzmennyiséget tartalmazza. Ha növelni próbálnánk a páratartalmat, akkor a többlet már cseppfolyós halmazállapotban kiválna. A meleg levegő több párát tud befogadni, tehát csak nagyobb abszolút páratartalomnál válik telítetté, mint a hideg.

http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Legnedv.htm

Az abszolút nedvességtartalom az egységnyi térfogatú levegőben található teljes vízpáramennyiség, g/cm3-ben kifejezve.
A meleg levegő több vízpárát tartalmazhat, mint a hideg, ezért abszolút nedvességtartalma nagyobb lehet. Adott hőmérsékleten és nyomáson az egységnyi térfogatú levegő csak meghatározott mennyiségű vizet képes felvenni. Ha a maximális mennyiséget felvette, telítetté válik. Ha a vízgőzzel telített levegő nyomását növeljük, vagy hőmérsékletét csökkentjük, pára csapódik ki belőle.

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/nyomdaipar/nyomdaipari-szakismeret/osszetetel1/atszamitas-az-abszolut-es-a-relativ-nedvessegtartalmak-kozott

A következő táblázat az adott hőmérsékleteken a telítettségi nedvességtartalmakat mutatja:

(Feltehetően ez normál nyomásra vonatkozik. A magasabb légrétegekben viszont csökken a nyomás.)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Relat%C3%ADv_p%C3%A1ratartalom#%C3%89rtelmez%C3%A9se

https://www.testo.com/hu-HU/szolgaltatasok/paratartalom-fizikai-alapelvek

A levegő vízfelvevő képessége hőmérséklet függő. A melegebb levegő több nedvességet tud felvenni.

Úgy képzeljük el a levegőt, mint egy szivacsot, ami hőmérséklettől függően változtatja vízfelvevő képességét. 0 ° C-on a szivacs 4,8 g vizet képes elnyelni (ez a 100%-os páratartalom). Ha 4,8 g-nál több vizet szív magába a szivacs, akkor az elkezd csöpögni. Ha a szivacs 2,4 g vizet tárol magában, akkor ez 50% - os relatív páratartalomnak felel meg 0 ° C-on.

Így például 20 ° C-on a szivacs 17,3 g vizet képes tárolni, azaz a szivacs 100%-os relatív páratartalma 17,3 g víz. Ha a szivacs 2,4 g vizet tárol 20 0 ° C-on, akkor ez kb. 14%-os relatív páratartalomnak felel meg.

A légnyomástól is függ, hogy mennyi vizet tud tárolni a levegő. Erre még nem találtam formulát, sem táblázatot.

Az anyagcsere?

Mi marad el náluk?

Az egyre fejlettebb lények egyre kevesebbet örökölnek a szülőktől, és egyre többet tanulnak a társadalomtól.

Csak hát a tanulásra minden példány különböző mértékben képes.

"Van, létezik fizikai határa az élőnek és az élettelennek?"

Van saját definícióm az élőlényre: Szülőtől örökölt (másolódott) program szerint működő erőmű.

Az özönvíz mennyiségű esőzések miatt felmerülhet a kérdés: mennyi víz fér el az égben?

A kvantummechanikai Schrödinger-egyenlet a diffúziós egyenlet és a hullámegyenlet közötti. Félig ez félig az. Érdekes. Mind a hullám, mind a diffúzió vonásait tartalmazza, mint egy korcs. 

https://www.youtube.com/watch?v=aJLrFWxn0s8&t=573

A térhajtóműről szól, hogy azért gondolkodnak rajta. 

mióta van több hullámegyenlet?

Most már tulajdonképpen egy sincs. :o)

Ez egy tetszőleges hullám egyenlete. Extremly free wave equation. Még a diszperziója is teljesen határozatlan.

De ezt jobban látnád, ha időtartomány helyett frekvenciatartományban oldottad volna meg az egyenletet. :D

Lehet én vagyok lemaradva, de mióta van több hullámegyenlet?  Egy darab hullámegyenlet van, aminek lehetnek speciális esetei, de attól még ugyanaz a hullámegyenlet marad.

"dy/dt = a dx/dt"

Ez nem hullámegyenlet, hanem:

y=af(t)+c₁, x=f(t)+c₂

dy/dx=a, y=ax+b

azaz y=ax+b egyenes mentén tetszőleges x=f(t) időfüggés szerint mozgó pont egyenlete

Sok fajta hullámegyenlet létezik. Rendszerezni kellene.

Például:

dy/dt = a dx/dt

dx/dt = -b dy/dt

(Ugyanezt lehet rotációval is.)

d2^y/dt² = c² d²y/dx²

Jó lenne egy táblázat a fizikában használt hullámegyenletekről.

Továbbá, ezek az egyenletek hogyan transzformálódnak a mozgó megfigyelő szerint.

"A gravitációs lencsével lehet a gravitációs fluxust kondenzálni? ;)"

Azzal csak a képzavart lehet perturbálni. :)

"Szóval még vitatkozni se hajlandó senki, nemhogy egyetérteni."

Boltban hallottam e népi bölcsességet: Ha két ember egyetért, akkor az egyik fölösleges.

Olyan a közönség (meg a fizika), amilyennek teremtetted. Mehetsz az Úristenhez panaszra.

Szóval még vitatkozni se hajlandó senki, nemhogy egyetérteni.

Pár napja gondolkoztam én is ezen, hogy a Newton 2 az időt definiálja, de semmi érdemleges nem született ebből.

A gravitációs lencsével lehet a gravitációs fluxust kondenzálni? ;)

Most mindjárt jön valaki azzal, hogy Newton 2 az időt, Newton 3 a generátorfluxust definiálja. Stb.

A fizika tételei még csak nem is igazolhatók vagy cáfolhatók. A fizika tételei sokkal inkább definíciók csupán. Newton második törvénye definiálja az erő fogalmát. Newton harmadik törvénye definiálja azokat az erőket, amelyek gyorsulás nélkül is fellépnek. Stb.

Bármely kocsmában találsz olyat, ha te fizeted a kört.

(Tétel a körről.)