Én is fel akartam tenni abszint receptet, de megelőztél :) Azért hozzáfűznék pár dolgot.
Az abszintkészítés legkényesebb része a szesz. 80-85% alkoholt házilag annyira nem könnyű előállítani kisüsti módszerel. Manapság szakaszos lepárlókkal a cefre beöntése után már csak 96 fok körüli szesz folyik ki, de kisüstivel ez többszöri desztillációt jelent. A minőségi abszintok mind gabonaszesszel készülnek, ami azért nem kis gabonamennyiséget jelenthet, már akkor sem ha egy liter 80% szeszre gondolunk. Otthonfűzés szempontjából is lehet gabonacefréből készíteni, de ez esetben töménytelen mennyiségű cukor hozzáadásával. Valóban lehet borból is készíteni, de ez nem összetévesztendő az ürmösborral. mellesleg ahhoz nagyon nagy mennyiségű bor kellene. Elterjedésekor a rossz minőségű borokat használták fel, de ez valószínüleg az abszint végleges ízén is megérződött.
A fűszerek listája hosszú de a legfontosabb az ürümfű: az eredeti abszintban fehér üröm (artemisia absinthium) van. Ilyet egyébként nem is nehéz szerezni, szinte bármelyik gyógynövényboltban ott van teaként. Étvágyatalanságban szenvedőknek javasolják a teáját. Mellesleg egész olcsók szoktak lenni.
A fehér ürömmel nem árt viszont óvatosnak lenni, nem is véletlen hogy az abszintot annak idején betiltották. A fehér üröm tujont tartalmaz, amely hallucinogén. Manapság az abszintok tujon tartalmát kémiai úton szabályozni lehet, ezért a bolti abszintok ilyen szempontból veszélytelenek, viszont ha otthon fehér ürömmel dolgozunk, akkor viszont mértékkel fogyasztani! :)
A keserűségről: az igazi fehér ürmös abszintnak keserű, gyógyszeríze van. A fehér üröm kivontanának akár egy cseppje is érezhetően keserűvé tud tenni 100 liter vizet. Ezért bárhogy főzzük, az akkor is keserű lesz. Ha inkáb finom, édes ízű és illatú abszintot akarunk, akkor fehér üröm helyett fekete ürmöt (Artemisia vulgaris) használjunk. A fekete üröm nem tartalmaz tujont, és mégcsak nem is keserű.
Magyarországon a legelterjedtem abszint a Absinthe Pére Kermanns, amely szintén fekete ürömből készül. Nagyon kellemes íze és illata van. Itthon egyébként tudtommal nem is lehet fehér ürmös abszintot kapni, és a legtöbb ország tiltja is őket, vagy megszabja a tujontartalom mértékét. Kivétel ez alól Svájc, ahol ilyen korlátozás egyáltalán nincs.
A színezést úgy is meg lehet oldani, ahogy írtad, de egyszerűbb az ételszínezék. Az sem természetellenes anyagokból áll, a zöld ételszínezék kloroffilból van. Az eredeti abszinthak sóskafőzelékre emlékeztető zöld színe van. A tökéletesen zöld abszintok, mind színezékkel készülnek.
Van több abszint receptem is, később felteszem őket ha valakit érdekel. Ha abszintot akartok készíteni, javaslom előbb a wikipédia cikkét, ott sok hasznos információ van róla. Recepteket ugyan nyilvánosan nem közölnek sehol, de az alapok ott vannak.
A leülepedés normális jelenség, ez a gyümölcscefrénés is így van. Hogy a bundának keménynek kell e lennie, arról fogalmam sincs. De szerintem teljesen mindegy. Nekem a könnyű, hab volt. A lényeg hogy kevergesd, naponta akár többször is, az nem árt.
A „kötelező” és a „minimum” kifejezések persze nem a mennyiségekre vonatkoznak, hanem az összetevőkre, igaz mindhárom alapösszetevőből van egy mennyiség, ami alatt a párlat nem fog megfelelni az abszint fogalmának, magyarul ötödölni azért nem lehet őket.
80-85% körüli semleges gabona- vagy borpárlat kell hozzá (illetve végülis bármilyen semleges szesszel ki lehet próbálni, de rumból pl. nem jó, azt mondják). Ebben legalább 12-24 óráig kell áztatni a fűszereket, de minél tovább, annál jobb.
Ami „kötelező” bele, az 100 liter szeszre számolva 2,5 kg fehér üröm (csak virágzat és levelek), valamint 5-5 kg termése az ánizsnak és római édesköménynek. Az édeskömény problémás, mert a „közönségestől” ocsmány kámforos íze lesz (olyan köményes), ez egy olasz változat, Foeniculum vulgare var. dulce. Egy ismerősöm pl. külföldről rendelt hozzá magokat.
A fenti három nélkül nem létezik abszint, ez a minimum. Ezek mellé érdemes még félkiló koriandermagot és angyalgyökér-magot adni, de egyébként rengeteg európai gyógynövény illik még az abszintba. A desztillátumban 3-12 közt normális a növények száma, bár 20 fölött is kóstoltam már, csak elsőre olyan lapos volt. A fűszerek minősége egyébként eléggé lényeges, aki komolyan foglalkozik vele, legjobb ha magának termeszti a fontosabbakat.
Főzés előtt másfélszeresére hígítod lassan meleg vízzel (60-80 C°), majd állandó, jól eltalált hőmérsékleten kell lefőzni (nem árt, ha duplafalú...), hogy szépen folyamatosan follyon le (amúgy nem értek nagyon a szeszfőzéshez, de a 100 éves kézikönyvek szerint ha ezt nem sikerült eltalálni és tartani, akkor vagy átjön az abszintin és keserű lesz, vagy az sem jön át aminek kellene, és akkor meg gyenge íze lesz, ami abszintnál megint csak nagy baj. Ha lejött a kétharmada (tehát a víz hozzáadása előtti mennyiség), akkor a maradékot érdemes leválasztani, lerontja az első kétharmad minőségét. Az elő- és utópárlatot szintén elválasztjuk, és az pedig jó a következő ázatba, sok benne az ízanyag.
Ezzel kész is van a blanche (avagy fehér, én sokkal jobban szeretem a zöldnél). Ha zöld abszintot szeretnél, ahhoz 1 kg bárányüröm (Artemisia pontica) kell, fél kg szárított izsópvirágzat, és fél kg citromfű. Persze ez is variálható, a bárányüröm és az izsóp számít „kötelezőnek”.
Melegen kell áztatni 12 órán át (valamiért nem adnak meg hőmérsékletet). Ha túl forró, akor kellemetlen füves íze lesz. Ha több bárányürmöt adsz élénkebb zöld lesz, ha több izsópot, akkor sárgásabb. Színezés után sötétben kell tárolni (ezért palackozzák sötét üvegekbe), mert a fény lebontja a kloroffilt.
Az érlelés jót tesz neki, de csak semleges hordóban szabad, hogy ne vegyen át ízeket. Magyarán legjobb, ha üvegben érleled. Fogyasztani – bocs, ha eddig is tudtad – 3-5 rész jeges vízzel hígítva kell, így adja ki az ízét. Ha igen lassan engeded bele a vizet, látod, mikor teljes a „louche”. Arra még egy kicsit ráengedsz, és jó is lesz. A vízsugár alá (abszintkanálra, villára) tehetsz kockacukrot vagy kihagyhatod, ízlés kérdése. A víz minősége fontos, a legtöbb csapvíz elrontja.
Ha tudsz angolul vagy franciául, akkor több eredeti receptet és kézikönyvet is tudok mutatni, de a közeljövőben én is beleásom magam:) Azt még el kell mondanom, hogy a fentieket nem próbáltam ki, de ezeket az 1900-1910 körüli abszintokat ma is a legjobbaknak tartják (sok megmaradt belőlük). Nagyon rossz nem lehet, mert ismerek valakit, aki ennél sokkal kevesebb dologra odafigyelve főz elmondása szerint finom abszintot.
Az abszint készítésről is szívesen olvasnék egy tanulmányt!
A ti leírásaitok sokkal jobb tanulmány, mint a tudományos leírás, mert a kitaposott hobbista utvonalát jobban tudom követni, mint egy könyv írójának agymenéseit! Ráadásul sokkal érthetőbben mondjátok el a teendőket és kapok visszajelzéseket is tőletek.
Kormoss
Forr a cefrém, naponta keverem ahogy irtad. Úgy látom, hogy a sűrűje lent van a hordó alján. A közepe tiszta, átlátszó, a teteje pedig, mintha bunda lenne, de nem olyan "kemény", mint a gyümölcsöknél. Ez így oké, vagy nem stimmel valami?
Akkor nincs megbundázva a cefre :) Pedig ha megbundázod gyorsabban erjed ám!
Amúgy a bunda akkor jelentkezik amikor a cefre a legerősebben erjed: főerjedéskor. Naponta többször is érdemes elkavarni a cefrében, mert a fertőzések imádnak rátelepedni.
Megpróbálom tömören leírni a gin készítését, tehát történelmi áttekintés és hasonló dolgok kimaradnak. Ha kérdések merülnek fel azzal ami kimarad, késöbb ha tudok válaszolok.
A vodka és gin készitése az elején szinte azonos. A cél egy (majdnem) ízmentes alkohol
párlat nyerése. Mindkettö a Brandy-módszer szerint készül, hagyományosan gabonából.
Mindkettö min. 3x lepárlást igényel, a harmadik elött lehigitjuk 35-40%-ra. A Brandy-módszerhez jellemzöen a fejét és farkát félretesszük egy majd késöbbi lepárláshoz.
A cefre készitése
Számtalan variácio lehetséges, próbálok egyszerüt használni. A recepteket kis (20-21L)
mennyiségre adom, így egyszerü felszorozni. A cél a kb. 9,5-10,5% cefre nyerése.
Gabona cefre
2 kg árpamaláta, 4,5 kg törött búza (elcukrositva 65 C –on 90 percig ), 1 teáskanál citromsav, víz kiegészíteni 20-21 literre,1 evökanál pék élesztö 26-28 C nál.
Aki nem akar vagy nem tud gabonával bajlódni különbözö adott tényezök miatt (pl. emeleti lakás, lustaság stb.) annak ajánlom az un.” Szupermarket cefre “ használatát
amit hobbisták ezrei( ha nem milliói) használnak szerte a világban vodka és gin készitésére.
Szupermarket cefre
180 ml paradicsom süritmény pl. Arany Fácán ( só, vagy egyébb adalékok nélkül),
1 evökanál búzacsíra, 1 evökanál zabpehely, 2 citrom leve, 4 kg cukor, víz kiegészíteni 20-21 literre, 1 evökanál pékélesztö 25-28 C nál.
Mindkét cefre ízmentes vodkát ad a 3x lepárlás után. A kezdö fajsúly 1.070-1.080 az erjedés után 0.9995-1.0005 között lesz. Ha kezdeti fajsúly kevesebb, kevés cukorral kiegészitjük. Legjobb ha csak a második napon tesszük fel a kotyogót.
26-28 C on 4-5 nap alatt kész, 16-18 C on 12-14 nap.
Lepárlás
Mivel csak folyadékot fözünk, nem kíván dupla falú üstöt.
Az elsö fözés után a kb. 37 %-os fözetet úra felötjük(higitás nélkül).
A második fözés kb. 77 %-nál indul meg. Itt elvesszük a rézelejét és 71-72%ig a fejét gyüjtjük. Itt jön az elsö vágás( B ), ami ezután jön az megy a szívébe. 52%-nál jön a második vágás( C ), ami ezután jön az megy a farkába egészen 10%-ig.
A második lepárláskor kapott szíve átlaga kb. 62-63% alkohol . Ezt lehígitjuk kb. 37%-ra és harmadszor is lefözzük ahogyan a másodikat tettük. Tehát a fejét 72%-ig gyüjtjük, a farkát 52% után.
Az így kapott szíve megint 62-63%-os, ezt fogjuk használni a gin készitésére füszerekkel.
A harmadszori fözést lehet füszerekkel fözni, vagy anélkül és késöbb beáztatni, a módszertöl függöen.
A gin füszerezése ( Botanicals )
Három népszrü módja van a füszerek ( botanicals ) hozzáadásának a ginhez. Mindnek van elönye és hátránya is.
1) Együtt fözés : a kivánt füszereket a harmadik fözéskor az üstbe tesszük és együtt pároljuk le.
Elönye (+): Egyszerü.
Hátránya(-): Kb 50% -kal több füszerre van szükség
2) Macerálás : a harmadik lepárlás után a kész párlatba áztatjuk a füszereket.
(+) : intenziv aroma, egyszerü ( legalábbis annak látszik )
( - ) : a boróka gyantája minden szüröt eltömít, sok kinlódással jár
3) Göz-infuzió : Az üstböl kijövö páracsö egy megfelelöen széles szakaszában un. ginkosarat lógatunk a pára útjába amibe a füszereket rakjuk. Ez lehet tea-tojás, drót-szita vagy tüll-zacskó, a lényeg hogy a göz átjárja.
(+) : Ez adja a legjobb ízeket, nincs baj a szürésnél
(- ) :Meg kell csinálni a gin-kosarat ( de csak egyszer )
A füszerek
Több mint 300 füszert lehet használni a ginben, gyakorlatban leginkább a következöket használják( nem fontossági sorrendben):
Akkor gondolom így is jó :) Ha te 60 literrel csináltad akkor az oké, de aki kisebb adagokban csinálja (mint én), annak oda kell figyelni a hőmérségletre.
A malátázás alatt csak akkor cél a keményítő cukorrá való alakítása, ha a malátát önmagában kivánjuk cefrézni. Ez a skót malátawhisky és néhány vodkafajta (főleg az ukrán samohon) készítésénél jellemző szokás. Ilyenkor az őrölt malátát 70 Celsius körüli vízzel nyakonöntik, és alaposan elkeverik vele. A lehűlés ideje alatt pedig a diasztáz kifejtheti hatását a maradék keményítőre. A csírázás időtartama alatt ugyanis a keményítő részben cukorrá alakul. Ezért is van, hogy a maláta akár főzött akár nem, eléggé cukros. Édes íze van, és erősen ragad is.
A szárításról: a szárítás erős enzimveszteséget okoz, ezért csak speciális esetekben alkalmazzák: a skót malátawhiskynél az íze miatt, mivel tőzegen füstölik. A másik a sörkészítés, ahol a szárításon túllépnek, és aszalják. Azonban ha a malátát nem magában, hanem gabonából kioldott keményítő elcukrosítására akarjuk használni, akkor nem tanácsos füstölni, hanem zöld malátát kell alkalmazni (szárítatlan még csírázásban lévő maláta). A zöld maláta 1/3 része víz, és rengeteg benne a hasznosítható enzim. Ennek egyetlen korlátja, hogy nem tartható el sokáig. A szárításnak itt is van egy előnye, mégpedig tartósítás. Kétségtelen, hogy a csírázás megállításra is használható, mielőtt a csíra tényleg felzabálja a tápanyagokat és az enzimeket. A zöld malátánál a csírázás megállításnak hatásos módja még a hidegen tárolás, ugyanis a hidegben a csírázás megáll.
Egyébként malátát nem csak árpából, hanem bármilyen más gabonából lehet készíteni, de az árpa csírázása alatt keletkezik a legtöbb enzim. Ezért a maláta használatától gabona cefrézésekor nem lehet eltekinteni. Bár állítólag 6-10 atmoszféra nyomáson történő gőzöléssel nemhogy a keményítő kiválik a gabonából, de még cukorrá is alakul. Ez azonban annyira nagy veszteséggel jár, hogy nincs nagy értelme ezt az eljárást használni.
Valóban nem írtam, hogy mennyi ideig volt 63-65C°-on. Ennek is megvan az oka! Mert nem tudom! Ami biztos, hogy 80C°-ról 70C°-ra 1.5 óra alatt hűlt le a főtt gabona, ekkor kapta meg a malátát és így hűlt 20 órán keresztül -5C°-os környezetben 30C°-osra. Kormoss úrtól kapott infók alapján 2 óra elég a malátának 63-65C°-on, úgy gondolom ez a kritérium teljesült.
Más.
Kalapácsos darálóra be kéne ruházni. Az asszony és a kávédaráló adott! Külön épületben van a gyümölcs,- és gabonatraszformátorom, a konyha tiszta maradt:)
Az árpa malátázása során a keményítőnek csak kis része alakul cukorrá. A malátázás (csíráztatás) célja az, hogy feloldódjanak a fehérjékből álló sejtfalak, és a sejtekben levő keményítő (ami a fejlődő növény tápanyaga lenne) elérhető legyen. Illetve ekkor szabadulnak fel azok az enzimek (a diasztázok), amelyek a keményítőt képesek cukorrá alakítani.
A csírázás megfelelő pillanatában meg kell szakítani a folyamatot, hogy a csíra ne zabálja fel a keményítőt, mert akkor kevés erjeszthető cukor keletkezik majd. Ezért szárítják a malátát.
A malátában levő keményítő cukorrá alakítása a cefrézés során valóban 63-64 C fokon történik egy-másfél óra alatt, de ez az idézett írásból nem derül ki, ezért joggal írhattam, hogy a hőmérséklet alacsony, az idő viszont hosszú.
A keményítő cukorrá alakulásának folyamata valamennyire vizuálisan is követhető: amíg van benne keményítő, addig opálosan áttetsző a cefre, ha már nincs, kitisztul. A biztos módszer viszont valóban a jód.
Visszatérve a malátázatlan gabonákra, ill. a kukoricára, az azokból készülő cefrékhez azért adnak árpamalátát, mert azoknak nincsenek saját diasztázaik, így nem tudnák a keményítőt elcukrosítani.
Tévedsz. Ha 100% malátából cefrézel, akkor tényleg maga a maláta a feladat. Ha viszont elcukrosításra használod, akkor a feladat az, hogy az egyszerű szárított gabona alapanyag keményítőit a maláta számára elérhetővé tegyük, majd amikor a feltárás megtörtént, jöhet az elcukrosítás. Erre a hőfok nem kevés, a diszatáz 63-65 fokon dolgozik a legjobban.
Mellesleg a tiszta malátát nem kell forralni, csak forróvízzel összekeverni. Ott nem kell elcukrosítás, mert a csíráztatás alatt az már megtörtént. De ha biztosra akarna menni, akkor azt is 65 fokon melegítené egy órán át, vagy tovább hagyná csírázni az árpát.
Szegény feleséged biztos örülhetett neki :) Először én is kávédarálóval próbálkoztam, aztán áttértem a kalapácsos darálóra. Abba ugyan imád beleragadni, amit élveztes tud lenni kikaparni, de legalább a kávédarálót nem gyilkolja meg az erőlködés, meg a konyha is tiszta marad :D
A leírtak alapján mindent jól csináltál. Az viszont nem írtad oda, hogy mennyi ideig hagytad 65 Celsiuson. 60-80 perc minimum szükséges, de kukoricánál a két óra is kevés tud lenni néha. Gondom betarottad ezt is, csak nem írtad oda.
Lehet ellenőrizni, bár így utólag már fölösleges. Az elcukrosítás közben szokták, mégpedig jóddal. A cefréből kivesznek egy kanállal, és egy csepp jódot cseppentenek rá. Amennyiben lila elszíneződés jelentkezik, akkor a cefrében még van keményítő. De mégegyszer mondom, ezt csak főzés közben érdemes utólag már semmi értelme, javítani már úgyse nagyon lehet. Mindenesetre ha erősen erjedni kezdett, az jó jel. Ne felejtsd el rendszeresen visszanyomni a bundát a cefrébe, és kavargatni! Ha pedig befejezte az erjedést, akkor légmentesen lezárni! Szóval innentől mindent úgy ahogy a gyümölcscefrénél!
Miután a csírázást befejezettnek nyilvánítottam, ledaráltattam az asszonnyal kávédarálón. (Sajnáltam is őt, pepecs munka!)
Belemértem a duplafalú üstömbe a 60 liter vizet, felmelegítettem 80C°-ra, bele a darált árpát, kevergettem, 1 óra eltelte után elzártam a gázt.
Hagytam, hogy "lehűljön" 65C°-ra, bele a maláta. 20 órát hagytam hűlni az üstben, így délután, mikor megnéztem 30C°-os volt és elkezdett erősen erjedni. Adtam neki élesztőt és áttettem egy hordóba, ami szobahőmérsékleten várja a sorsát.
Ha valamit nem jól csináltam szóljatok!
Tudom valahogy ellenőrizni, hogy a maláta elvégezte a feladatát?
Brandy módszernél az alszesznek hány fokosnak kell lennie hígítás előtt? A konyak receptnél azt írtad, hogy 37 fok körül szokott lenni. Baj-e ha kevesebb? Ha több, akkor kell hígítani erre a fokra, vagy csak nagyjából kell beállítani, hogy 37 fok körülire? Ha 40 fok körüli alszesszel számolok, akkor a finomítás első cseppei 80 fok körüliek lesznek, tehát van mit elengedni 72 fok előtt. Jól gondolom?
Azt hiszem, hogy a lényeget már érted a Brandy-módszeren belül is vannak eltérések az alapanyagtól függöen, ezt külön-külön ki kell tapasztalni, erre való a kockás füzet…
A válasz igen, a fejének és farkának bizonyos részeinek helye van a termékben, söt
bizonyos esetekben meghatározó lehet.( pl. rum )
Ezt a témát késöbb akartam felhozni, hogy ne legyen zavaró az elején.
Megprobálom példákkal ábrázolni, hogy minél érthetöbb legyen mindenkinek.
Az elsö és legfontosabb, hogy ne keverjük a kettöt . A pálinkát továbbra is úgy fözzük ahogyan a pálinka fórumosok csinálják. A két eljárás nem cserélhetö fel egymással.
A legtöbb magyar azt hiszi ha almapálinkát hordóba tesz egy évre akkor abból calvados lesz. Ez nem igaz. Az elkészitésük különbözö , abból egy nagyon finom érlelt almapálinka lesz és nem calvados.
Egy példa erre:
A marhapörkölt és a rostélyos is marhahúsból készül, de az eljárás különbözik.
Ha a másikat hozná ki a pincér biztosan visszaküldenénk.
Vegyük továbbra is a pörkölt-módszert a Brandy-módszernek.
Pörköltet lehet késziteni birkából, kacsából, harcsából stb mind nagyon különbözik egymástól ( fözési idö, füszerek stb) mégis egy közös : a pörkölt-módszer.
A whisky és a calvados is Brandy-módszerrel készül a gyakorlatban mégis vannak különbségek. Egy példa: a US whiskey törvény kimondja, hogy a fözetnek csak a 80% alatti részét lehet a whiskey-be tenni, a calvadosnál 70%-ig el sem kezdtük még !
Maradjunk továbbra is a marhapörkölt példájánál.
Nagyon sokan tudnak jó marhapörköltet csinálni, de minden mester-szakácsnak meg van a maga titka, így a pörköltjük is különbözö Nagyon sok jó rum van, mégis különböznek egymástól. Minden rumhoz értö ember tudja , hogy a rumban nagyjából a második lepárlás 75 és 55% közötti része van. De akkor mitöl különböznek ?
Itt kezd elválni az ipar a müvészettöl…..
A gyárak (és a job hobbisták) a fejét és a farkát további 8-12 egyenlö részre osztják.
Maradva a rumnál a 82-80% -os tartomány körül nagyon finom illatú rész jön . Ennek egy részét bele szokták tenni a rumba.Ez az az illat amit érzünk elöször amikor kinyitunk egy rumos üveget. Ennél még fontosabb a hires “ rum olaj “. Amióta rumot föznek mindenki tudott róla, beszélt róla de senki nem tudta meghatározni, hogy mi az, egészen addig mig Rafael Arroyo ( a tudományos rum-fözés nagyapja) meg tudta nevezni ezt a csoportot. Nem olaj, nem alkohol, a terpének egy csoportja. A 38-35% közötti tartományban van a farkában. Ez az az íz és illat ami semi másra nem jellemzö csak a rumra. Még a rummal készült süteményekben is ezt érezzük. (szabadalmat kapott rá 1945-ben US Patent 2,386,924 és gazdagon halt meg) Ezután jön a rum füszerezése ami megint egy óriási téma……. (de nem itt , mert már így is hosszú).
Régebben a pálinka fórumon valaki írta : “ a rum pedig nem más mint cukornád pálinka “
Ezzel csak saját tudatlanságát tette közismertté. Ez pontosan olyan mintha azt mondta volna : a herendi porcelán csésze nem más mint egy darab égetett sár……..
Kicsit hosszabbra sikerült, de remélem mások számára is érthetöbbé vált.
Másik kérdés : Pontosan úgy ahogy mondod. Egy alapos mosás és mehet bele az anyag.
Nem elég a kóstolgatásos eljárás, miszerint amíg nagyon keserű, addig nem mehet a kész italba, de ha a kesernye még jelen van, de már alig-alig észrevehető, akkor mehet a kész italba, mert ennyi előpárlat a középpárlattal kihígítva kellemes ízt fog adni a kész italnak? Én a pálinkát is így készítem.
Ezt csak azért kérdem, mert nem tudom, hogy nem e fordulhat e elő olyan, hogy 72 fokosan még erősen előpárlatos a szesz, ami nyilvánvalóan nem kedvez a kész italnak.
A másik kérdés, a tölgyafhordós érlelés. Használt boroshordóban akarok majd érlelni, és az lenne a kérdésem, hogy kell e előkezelni a hordót, mielőtt elkezdem töltögetni? Mert én úgy tudom, hogy egy alapos mosás a boroshordónak, és már mehet is bele érlelődni a nyers whisky.
Ha egy bor faízű, az attól van, hogy a hordó nem lett kezelve, mielőtt a bort beletöltötték. A friss fahordót használat előtt többször is kell kell mosni forróvízzel és trisóval, hogy a faíz elkerülhető legyen.
Nem hivatlanul válaszolsz!
Szerintem mindenki örül, minden új információnak! Ha másért nem, a saját produktumának ellenőrzése végett is. Én gyakorlásnak használom a gabonaszesz főzést, a minél jobb pálinka készítés érdekében! Egy hobbi minden pénzt megér:-)
Elnézést, hogy hivatlanúl bekapcsolódok….erre jártam…
A legtöbb hobbista nagyon örülne akármilyen egészséges boros hordónak persze kisebbnek, nem 200 L –esnek. Ha hallotok olyat, hogy valakinek van egy rohadt, penészes hordója amit eltüzelne, nézzétek meg. A felsö1/3 általában egészséges
dongákból áll. Ez értékes a gyors érleléshez. Szerezzétek meg azt a néhány dongát, persze ingyen. (Késöbb majd irni akarok a gyors érlelésröl részletesen.)
A kihozatal ….ha jól értem mennyi cefréböl lesz mennyi szesz.
tequila stb.tehát a Brandy-módszerrel fözött italokról beszélek. A gyárak és mi hobbisták is kb. 9-10.5 %-os cefrével dolgozunk. ( nem a vizmelegitö biznicben vagyunk), hanem minél több szeszt akarunk kifözni gazdaságosan.
Tehát 20 L ~ 10%-os alapanyagból indulunk ki.
20 L 10% -os cefréhez kell kb. 4 kg cukor.
Az árpa maláta átalakitási % -a ~ 70 %-os . Más szóval a gyárak és a gyakorlott
hobby sörfözöknek 0.7 a hatékonysági rátájuk. Kezdetben mi csak számoljunk 65%-kal.
Ez azt jelenti, hogy 1 kg malátázott árpa 0.65 kg kristály cukornak felel meg.
Ha 4 kg cukorra van szükségünk 20 l cefrében ez 6.15 kg árpa maátának felel meg.
Hogy ne legyen ilyen egyszerü, tudni kell ,hogy az árpa maláta saját súlyának 9-szeresét
tudja átalakitani maltozzá ideális körülmények között . gyakorlatban jobb, ha 1: 6 tal számolunk. Ráadásúl a kukorica keményitöt cukrosítja legnehezebben, tehát jobb, ha 1:4,
1:5 aránnyal kalkulálunk.
Rövidre fogva és a kérdésre válaszolva 20 L ~ 10% -os cefréböl a korábban felsorolt italokból kb. 4,4 L (+/- 3-4%)
Hát igen ez a baj, hogy a hordó ugyan nem drága, de ha messze van az embertől, akkor mire elmegy érte és elhozza szinte ugyanottvan, plána a folytonosan növekvő üzemanyagárak melett....
Az árpa kihozatalát nem ismerem, viszont azt tudom 17-18 liter kukoricacefréből 3 liter alszesz jött le (nem volt cukrozva a cefre).
Attól, hogy whisky-t akarsz, szerintem meg lehet cukrozni a cefrét (persze csak szolidan!), nem lesz nagy aromaelvonó hatása, az ízek javát úgysem az alapanyagok, hanem a tölgyafahordó adja.
