A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"Amikor az amerikai csillagász Hubble távoli galaxisok fényének vörös eltolódását tapasztalta, a kozmológusok megállapították, hogy az univerzum tágul. "
Tegyük hozzá, hogy Hubble nem hitt az univerzum tágulásában, mert nincs is értelme.
"Ezt a tágulást vezették vissza egy ősatom felrobbanására..."
Így van. De mivel a tágulás is butaság, így az ősrobbanás is tévedés.
"A gyorsulva tágulás megállapításáért még Nobel díjat is adtak."
Így van. De a Nobel díj nem egy tudományos elismerés, nem is volt az soha. Nem azok kapták és kapják, akik valóban maradandót alkottak. Sohasem kapott pl. Nobel díjat Ciolkovszkij, az űrhajózás atyja, sem Mengyelejev, a periódusos rendszer megalkotója, sem Tesla a váltóáramú energiaellátás kitalálója. Értelmetlen elméletekért viszont elég gyakran adtak díjat.
"Amióta felfedezték a Fekete Lyukakat..."
Feketelyukat a valóságban sohasem fedeztek fel, ez ma is csak egy elméleti "felfedezés".
Gyula, azzal, hogy mindenkit szidalmazol, és a tapasztalati tényeket letagadod, nem erősíted az elméletedet, hanem hiteltelenné teszed. Még azt is, ami esetleg jó lehetne benne.
Amikor az amerikai csillagász Hubble távoli galaxisok fényének vörös eltolódását tapasztalta, a kozmológusok megállapították, hogy az univerzum tágul. Ezt a tágulást vezették vissza egy ősatom felrobbanására, amit a gravitáció máig sem tudott lefékezni. A gyorsulva tágulás megállapításáért még Nobel díjat is adtak. Az univerzum gyorsulva tágulása ezek után tényként kezelendő. ?
Amióta felfedezték a Fekete Lyukakat, avagy a fénykibocsájtással nem rendelkező, csak a vonzó hatásukkal észlelhet objektumokat, a tömegvonzás, avagy a vonzó gravitáció ténye szintet lépett a végtelenség, a szingularitás felé.
Megállapítható, hogy az univerzumot taszító és vonzó ERŐK uralják. Mivel a jóval erősebb elektromágnesség vonzó és taszító hatásai, a (töltéseik) gyakorlatilag semlegesítik egymást, azonban a gravitációnak vonzó, és „taszító hatásai”is összegződnek, ezért csak kozmikus léptékben egyensúlyozhatják ki egymást. Ennek a kozmikus egyensúlyba hozásnak érdekében született meg a sötét energia, mint taszító gravitációs hatás és sötét anyag, mint vonzó gravitációs hatás felvetése, ami eddig hiányzott az (energia) egyensúly elérése érdekében.
A sötét energia az, ami tágítja a teret, növelve a távolságot a tömeget viselő objektumok között. A sötét anyag az, ami pótolja a hiányzó tömeget ahhoz, hogy a taszítással paritásban legyen.
Felmerült bennem a kérdés, hogy ha a Fekete lyukaknak szingularitás, vagyis végtelenséghez tartó vonzás van a középpontjában, akkor mihez kell a hiányzó sötét anyag tömege? A taszító hatású sötét energia, pedig eleve a végtelenhez tart az univerzum tágításával. Felmerül bennem a gyanú, hogy a tömegnélkülinek minősített neutrínóknak mégis van tömegük, de ez az elektromossághoz hasonlóan, semlegesítve, hatástalanítva van. Ehhez meg azt kellene feltételezni, hogy a gravitációt is különböző töltések hozzák létre. Ezek szerint a neutrínókat, hatástalan sötét anyagként kellene kezelni. Ha viszont a gravitációnak töltései vannak, amik vonzó és taszító hatásúak, akkor a sötét energiára nincsen szükség abban az esetben, ha az antianyag tézis helyett, egy taszító anyagformát,(Elton-bázisú) keresünk az univerzumban. Ha az Elton-bázisú semmi másban nem különbözik a Proton-bázisú anyagtól csak abban, hogy taszítja azt, akkor magyarázatot kapunk az egymást taszító galaxisokra, és persze az egymást vonzókra is. Ez a kölcsönös vonzás és taszítás már univerzális szinten kiegyensúlyozza egymást, azonban lokálisan, mondjuk a mi kozmikus látóhatárunkon belül, tágulónak minősül az univerzum. Viszont egy nagyobb léptékű kitekintés estén már több közeledő, mit távolodó galaxist is láthatnánk. Az univerzumot meg nyugodtan tekinthetjük síkgeometriájú végtelennek. :-)
Akkor te nem egyesítetted, hanem szétválasztottad a gravitációt és az elektromágnességet.
A tapasztalat szerint az elektromágneses hullámokat (pl. fénysugarat) az inhomogén gravitációs mező eltéríti. Ez sokszor bizonyított tapasztalati tény.
A jövő fizikája tiszteli a tapasztalati tényeket, nem pedig letagadja, mint a te elméleted.
Egyébként is elméletileg jól alátámasztható a gravitációnak a fényterjedésre gyakorolt hatása, csak a te elméleted ezt nem tudja. Az én szuperfizikám viszont tudja.
Ezért a szuperfizika az esélyes a jövő fizikája címre.
A nyavajás 4 részecske, a kétféle nyavajás elemi töltéssel, amikböl a c-vel terjedö mezök, mint kölcsönhatások kiindulnak, megalapozták az atomisztikus fizikát, amivel a természet helytállóan leírható!
Nincs semmi szükség az erös- meg a gyenge-kölcsönhatásra, meg kvarkokra és gluonokat, ezek nélkül is megmagyarázható miböl állnak a megfigyelt részecskék és ezek reakciói! Lásd www.atomsz.com
