" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Azok annak ellenére "kiállnak" a vízből, hogy a Mura jelen pillanatban is az eddig mért rekord fölött van több mint 30 centivel. Mindkét közeli folyónk (Mura, Kerka) rekordot döntött a mostani árvízzel. Már hiányérzetünk lenne, ha elmúlna legalább egy hónap valamilyen időjárási, vagy időjárásból fakadó rekord nélkül. :)))
Egyértelműen a tavasz. Személyes tapasztalatom pedig az, hogy lehetőleg 80-100cm nagyságú növényeket érdemes ültetni.
Ilyen méretben ilyet csak innen tudtam beszerezni:
adam-kert.hu
A felár megéri, jó minőségű lengyel importot árulnak.
Ez esetben ugyanis ha valamilyen kártevő az alsó leveleket elpusztítja, a felül megeredő gyorsan növő hajtás a kárt rövid időn belül "ledolgozza". Egy 30-40cm-es őszi telepítésű bokorral annyi azután tavasszal a bosszankodás, hogy arról jobb nem beszélni. Függ a fajtától is a növekedés (saját tapasztalat):
Geneva, Ananasnaya: erőteljesen nőnek
Rogów: közepesen
Kukuva: alig hajlandó valamit nőni
A fiú Weiki szintén intenzíven nő, érdemes rosszabb termőhelyre rakni a lányok kb. 6m-es körzetében.
FONTOS: Írd be a megrendelésbe, legyenek szívesek megnézni, hogy a lány is legalább akkora legyen mint a fiú! Egy cserépbe rakja ui. az összes forgalmazó a fiút és a lányt és a fiú elnyomja a lányt. Kaptam olyat is, ahol 60cm volt a fiú, a lány 15cm és teljesen kiszáradt... Igaz az ingyen kárpótlás már egy 80cm-es Geneva volt, amit még egy régebbi vevőtől kértek vissza. Bár egy cserépben lesz a porzós és a termős, majd szét kell szakítanod és külön ültetned!
"...nem okozhatná ezt a nagy fejlődésbeli különbséget csak és kizárólag a vízellátottsági különbség.íaz én tippem inkább az,hogy itt a verticillium gomba jelenléte miatt bekövetkező anyagcsere zavar okozza ezt..."
A gondolkodás talán itt is segítségünkre lehet:
lévén, hogy rendre azt tapasztaljuk, a sanyargatott, öntözetlen kivitövek "mennek ki", nehéz lenne azt feltételezni, hogy azokon a pontokon, ahol ilyen szomjaztatott tövek vannak, mindig ott a gomba a talajban, ahol pedig jó (folyamatos) vízellátású növények vannak, mindig pont ott nincs jelen a talajban. Márpedig az időközönként kiszárított egyedek mondják fel a szolgálatot, a vízzel jóltartottak pedig bujává fejlődnek.
Egy kajszipusztulás okaival foglalkozó cikkben a következőket állapítják meg:
"Telepítés előtt mély talajforgatás ajánlott, hogy a gyökerek könnyen növekedjenek. Arra is vigyázzunk, hogy ne sértsük meg a gyökereket, bár a gomba az ép gyökéren át is behatol a növénybe...."
"A növények aktívan védekeznek a gomba behatolása ellen, erre az alany és a nemes rész is képes...."
Minden beavatkozás, ami kedvezően hat a növény erőnlétére, segít a betegség leküzdésében. Emiatt érdemes öntözni a csonthéjasokat...."
Nos, ha az egyébként szárazságtűrő csonthéjasok esetében is hatékony megelőző módszer lehet az öntözés, értelmezzük csak át ezt egy olyan vízigényű fajra, mint a kivi, amelynél már az olyan mértékű talajnedvesség vízhiányos stresszt jelent, amelynél a csonthéjasok még vidáman elvannak!
Számomra mindez még inkább megerősíti azt, amit a kivi esetében a folyamatos vízellátás fontosságáról és a gyökérsérülések, csonkolások fokozottan hátrányos voltáról rengetegszer elmondtunk.
Szegénykéim, Nálatok már lassan antropterák fogják majszolgatni a füge maradékot a fákról. Már itt borsodban is vénuszi az időjárás. Szerencsére a füge másodtermés még nem érik nálunk. A jujuba ágai már kezdenek erősen lógni és barna pöttyök jelentek meg a még kemény asimina terméseken.Egy kis tanuló hurmámon még rajta van a vele vett három terméske, nem pergett le. A játékkivi már pirosodik , de még kemény.
Én azt gondolom,hogy(a kiwit nem ismervén) nem okozhatná ezt a nagy fejlődésbeli különbséget csak és kizárólag a vízellátottsági különbség.íaz én tippem inkább az,hogy itt a verticillium gomba jelenléte miatt bekövetkező anyagcsere zavar okozza ezt.Nálam ugyanígy a kiszáradás jeleit mutatja több növényem is még a kút melletti sokat locsolt mogyoró bokrocskám is.99%-ig biztos vagyok benne,hogy ez a probléma.Itt a meszes Alföldön is és a zalai savanyú földben is előfordul.Üdv!
Azt még elfelejtettem leírni, hogy a kivi pillanatnyi vízigényének megítélésében nem az augurok (madárjósok) módszereit alkalmazzuk, a szárnyasok viselkedését figyelve. A vízhiányt/igényt maga a növény még a tyúkoknál is hitelesebben mutatja. :)))
A szomjazó kivik nagyon jól felismerhetőek: leereszkedett hajtásvégek, lógó levelek (mintha a száruknál fogva cérnán lennének fölakasztva a vesszőkre). Persze ezek már olyan fokú jelzések, amelyek olyan súlyos fokozatról tanúskodnak, amit sohasem szabad megvárni!!!!!
A júliusi és augusztusi özönvizek közti szárazságszünetben kezdtek a kivik ismét vízhiány jeleket adni, amelyekről tettem is fel akkor képeket éppen a baromfiudvarból. A gazdasszony pedig megkapta az utasítást az azonnali öntözésre, amit, öreg barátaimtól eltérő módon, teljesített is!
Kérdezni szeretném, hogy ha fügebokrot akarok átültetni, akkor az a tél kivételével bármikor sikeres lehet, de azért a kora tavasz lehet erre a legkedvezőbb időpont ugye?
A muraszemenyei és cserneci ellenpéldák jól érzékeltetik, mit jelent a kivinek a vízzel való folyamatos jóltartottság. Ennek a két lugasnak a növényei a levélzetükkel tanúsítják a folyamatos és bő vízellátás tényét. A levelek kiterültek (nem összesodródottak), élénkzöld színűek és kéttenyérnyi méretűek. A növények nem "ösztövérek", mint a száraz periódusokban öntözetlenek, hanem "buják". Hajszálgörbület nélkül vészelték át a létezésük óta előforduló telek és tavaszok mindannyiunk által jól ismert és megtapasztalt borzalmait/szélsőségeit, olyan fekvésekben, ahova már a kivit is csak legfeljebb orrfintorral szoktuk ajánlani.
A rejtély akkor is feltárul, ha "puszta kézzel" (górcső nélkül, "puszta ésszel") gondolkodunk. (Minden esetben ezt a megoldást ajánlanám mindenek felett!) Béla bácsi és Miklós bácsi kivijei előtt is csak akkora csodálkozással kell állnunk, mint egy elfagyott fügefa előtt az elmúlt 120 év legenyhébb KÖZÉPhőmérsékletű tele után, amelybe az egyetlen előfordult havazás utáni holdvilágos, szélcsendes éjszakán becsusszant egy -19,6 fokos minimum, miközben mindenki az igazak álmát aludta és föl sem figyelt rá.
Akkor nézzük csak:
Igaz ugyan, hogy a tavaszi hónapok, köztük a május is, átlag feletti csapadékmennyiségeket hoztak, de a térségben május utolsó hetétől június utolsó hetéig "becsusszant" egy totálisan csapadékmentes hónap. Ebből június második hetét 30-35 fokos hőmérsékletek jellemezték. A május végi csapadékos időszakot erős (szárító) északi szeles periódus zárta. A kánikulai héten szintén erős, de déli irányú szelek fújtak. A talajnedvességi mérési adatok szerint ebben a szakaszban a talaj felső rétege (olyan mélységig, ameddig a kivi gyökerei leérnek), jóval 50% alá esett. (Tudni kell hozzá, hogy a kivi számára már az 50% stresszküszöböt jelent.) Az öntözetlen kiviken most megszemlélhetjük, mit okoz náluk a kb. 3 hetes vízhiányos stressznek való kitettség, különösen, ha az olyan fenológiai fázisban következik be, amikor a kivi vízigénye az egész vegetációs időszakon belül messze a legmagasabb. Ha ehhez még a korábban csapadék által összetömörített, majd a szárazságban megrepedezett agyagtalaj és a szomjúságukat a még nedves gyökerekkel oltó rágcsálók által előidézett mechanikai sérüléseket, roncsolódásokat, veszteségeket hozzávesszük, könnyen beláthatóvá válik a következmény. A gyökérproblémákat sok esetben már a szárazság után normalizálódó talajnedvesség sem tudja helyrehozni, ami valami olyat sejtet, hogy egy adott fenológiai fázison túllépve a kivinek nincs, de legalábbis nagyon gyenge a gyökér-regenerálóképessége. Hát erről van szó Béla és Miklós bácsi, valamint még nagyon sok más, kivijeit az év nagy részében vízhiányos stresszben sanyargató kivitulajdonos esetében. A hibát mindig mindenki a növény összeomlása idején jelen lévő körülményekben keresi (pl. kéregrepedés, "elfagyás" fügét is megkímélő hőmérsékletek mellett, stb.) és nem gondol arra, hogy az időzített bomba a vízhiánnyal lett kihelyezve.
