A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A fényt nem hajtja semmiféle erő, mégis legyőzi a távolságot.
"...az idő "legyőzéséhez" meg nincs elég erőnk, mert az legyőzhetetlen."
Ez csak egy költői megfogalmazása annak, hogy az események menetét nem lehet megállítani. Az események az anyag mozgásából erednek, ami az anyag elválaszthatatlan tulajdonsága.
Mindezt egyszerűbben úgy fogalmazzuk, hogy az idő nem megállítható. Az idő tehát csak egy segédfogalom, amelynek a segítségével egyszerűbben tudunk fogalmazni. De nem valóságosan létező valami.
"Az emberi elme úgy van „bedrótozva”, hogy amit tapasztal, az a valóságból van visszatükrözve számára."
De a valóság visszatükröződése alapján alkotott fogalmak nem alakulnak valósággá. Maguk a fogalmak mindig fogalmak maradnak. A tér és az idő fogalmai fizikailag nem valóságosak. Nincsenek fizikai jellemzőik. Nincs méretük, szaguk, ízük.
Hiába kérdezed meg, hogy milyen nagy a tér vagy az idő, erre nincs értelmes válasz.
Hiába kérdezed meg, hogy milyen szaga vagy íze van a térnek és az időnek, mert erre sincs értelmes válasz.
Hiába kérdezed meg, hogy milyen erős a tér vagy az idő mert erre sincs értelmes válasz.
Hiába kérdezed meg, hogy milyen irányú a tér vagy az idő, északra vagy délre mutatnak-e, mert erre sincs értelmes válasz.
Mindez azért van, mert a fogalmak nem tartoznak a fizikailag valóságos dolgok közé.
És hiába írod egybe a tér és az idő szavakat, és kreálsz belőle téridőt, ahogyan Minkowski és Einstein tette, ettől a "téridő" nem válik valósággá. Nem válik görbíthetővé, mint egy görbebot.
Az igazság az, hogy nem létezik sem egyenes téridő, sem görbe téridő.
„A tér és az idő fogalma is megkönnyíti a gondolkodást és a beszédet. De ettől sem a tér, sem az idő nem válik valósággá. Ezek továbbra is a gondolkodást segítő fogalmak maradtak. „
Az emberi elme úgy van „bedrótozva”, hogy amit tapasztal, az a valóságból van visszatükrözve számára. Az már más „tészta”, hogy mit hisz, és mit tud elfogadni belőle.
Ez a különbségtétel nem egyszerű dolog, mivel már sokan belebolondultak. :(
„A fogalomalkotás az emberi gondolkodás velejárója. De az egyik legnagyobb vadhajtása az emberi gondolkodás fejlődésének, amikor a saját maga által alkotott fogalmakat valóságosnak fogadja el az ember. „
Ha ezeket a mondatokat komolyan gondolod, akkor egy sor fantáziadús embert degradálsz le akiket már az IDŐ igazolt, például Verne Gyulát. :)
"Sem a vallások, sem a tudomány nem képes a tér és az idő fogalmai nélkül „operálni”."
Ez kétség kívül igaz.
"Ergo, valóságos létezőnek kell tekinteni őket."
Ezzel már nem értek egyet. Ugyanis a fogalmak arra valók, hogy megkönnyítsék a gondolkodást és a beszédet. De ettől még nem válnak valósággá. És valóságosnak tekinteni őket óriási baklövés.
A fogalomalkotás az emberi gondolkodás velejárója. De az egyik legnagyobb vadhajtása az emberi gondolkodás fejlődésének, amikor a saját maga által alkotott fogalmakat valóságosnak fogadja el az ember.
A tér és az idő fogalma is megkönnyíti a gondolkodást és a beszédet. De ettől sem a tér, sem az idő nem válik valósággá. Ezek továbbra is a gondolkodást segítő fogalmak maradtak.
Ez nem éppen hit kérdése, hogy a végtelen és a véges c sebesség között létezik e más véges sebesség, hanem az igazolás, a bizonyítás dolga. Erre kértelek az imént. :)
"Te vagy az, aki nem fogja fel, hogy én a téridőt nem tekintem semminek, hanem egy fizikai entitásnak,..."
De, én igenis elfogadom, hogy te annak tekinted. De attól ez még nem válik valósággá. Ez csak a fiatal Einstein a dús fantáziájának a szüleménye, amit te elhittél, és nem tudsz megszabadulni tőle.
„Ha nem létezik anyag, (részecskékből álló test vagy mező) akkor nem létezik alapstruktúra sem. A semminek nincs struktúrája. Tehát egy részecske nem tudja deformálni.”
Te vagy az, aki nem fogja fel, hogy én a téridőt nem tekintem semminek, hanem egy fizikai entitásnak, amiből felbukkan az anyag. Az, aminek korpuszkuláris és hullám tulajdonságai vannak.:(
„A valóságban sem téridő, sem "diszkrét elemekből álló téridő" nem létezik. A téridő csupán két fogalom nevének (a térnek és az időnek) az összeírásából származó értelmetlen szó.”
Na látod, ez is olyan állítás, amit nem tudsz igazolni. Igaz én sem. :)
"Ha ebben a struktúrában lokálisan felbukkannak más értékű energiát hordozó konstrukciók, (elemi részecskék), akkor azok deformálhatják az alapstruktúrát a környezetükben."
Ha nem létezik anyag, (részecskékből álló test vagy mező) akkor nem létezik alapstruktúra sem. A semminek nincs struktúrája. Tehát egy részecske nem tudja deformálni. Ez csak Einstein fiatalkori agyszüleménye volt, amit idős korában megtagadott.
Érdekes, hogy a ti agyatokban tovább él ez a hibás elképzelés.
„Mert abból, hogy nem létezik végtelen gyors hatás, egyáltalán nem következik, hogy a fénysebességnél nem létezhet nagyobb sebességű de véges hatás. A gravitációs hatás sebessége lehet akár 10c is, mert az sem végtelen nagy. „
Ha lehetséges, azt kísérletileg is lehet igazolni, Rajta, tiéd a pálya! :)
"Szerintem, a diszkrét elemekből álló téridőnek van struktúrája, szerkezete, ami ráadásul folyamatosan fluktuál, van egy alaprezgése."
Szerinted. De ki kell ábrándítsalak. A valóságban sem téridő, sem "diszkrét elemekből álló téridő" nem létezik. A téridő csupán két fogalom nevének (a térnek és az időnek) az összeírásából származó értelmetlen szó.
"Ha egy tömeggel rendelkező testet folyamatosan gyorsítok egy meghatározott erővel, akkor az a bizonyos erő vagy sebességgé, vagy tömeggé konvertálódik."
Ha ebben a struktúrában lokálisan felbukkannak más értékű energiát hordozó konstrukciók, (elemi részecskék), akkor azok deformálhatják az alapstruktúrát a környezetükben. Így nyer értelmet a téridő-görbület, mint geometriával leírható jelenség. :)
"Newton gravitáció elmélete, az abszolút térben és időben, azonnali hatással történő, „időtlen folyamatot” ír le."
Ez nem egészen így van. Az igaz, hogy Newton gravitációs képlete nem számol a terjedés sebességével, vagyis a terjedési sebességet végtelennek veszi. De Newton pontosan tudta, hogy ez nem így van. Tudta, hogy nem a semmin keresztül történik a hatás.
Ez egyértelműen kiderül Richard Bentley-nek írott leveléből:
"Hogy a gravitáció ... melynek révén egy test egy másikra vákuumon keresztül hatást gyakorolna bármi másnak a közbejötte nélkül, ami az erőhatást az egyiktől a másikhoz közvetítené, mindez számomra oly nagy képtelenségnek tűnik, hogy úgy hiszem nincs ember, aki elfogadja, ha megfelelően jártas a filozófiai gondolkodásban"
Newton tehát sejtette, hogy a hatásnak valaminek a közvetítésével jön létre, és így véges sebességűnek kell lennie. De mivel ezt a sebességet nem tudta megmérni, ezért a képletébe nem is építhette be.
"De lehetséges-e olyan forrás, amiből végtelen gyors, a kilépő hatás? "
Szerintem nem létezik.
De hibás a logikád. Mert abból, hogy nem létezik végtelen gyors hatás, egyáltalán nem következik, hogy a fénysebességnél nem létezhet nagyobb sebességű de véges hatás. A gravitációs hatás sebessége lehet akár 10c is, mert az sem végtelen nagy.
"Te tudsz ilyenről, akkor bizonyára az új fizika megalkotója vagy, vagy lehetsz.:)"
Én nem hiszen a végtelen nagy sebességeben, de tudom, hogy létezik a fénysebességnél nagyobbvéges sebesség.
„Azt írta, hogy a téridő nem létezik, csak mint egy fizikai mező struktúrája.”
Szerintem, a diszkrét elemekből álló téridőnek van struktúrája, szerkezete, ami ráadásul folyamatosan fluktuál, van egy alaprezgése. Ebből kifolyólag energiája is van, ami létezésben tartja. Tehát nem egy elméleti fikció, hanem a valóság alapja, ha úgy tetszik színpada.
„Mivel már itt is leírták többször, hogy a tömegnövekedési hipotézis tévedés, így semmi sem akadályozza meg a gyorsított testet, hogy átlépje a fénysebességet. „
Ha egy tömeggel rendelkező testet folyamatosan gyorsítok egy meghatározott erővel, akkor az a bizonyos erő vagy sebességgé, vagy tömeggé konvertálódik. Ha a kettő egyszerre „történik”, akkor valamelyiknek határt kell szabni, mivel végtelen sebesség és végtelen tömeg csak a feltételezett „ősatomban” volt, méghozzá potenciális állapotban. A realitás azt diktálja, hogy van egy „közeg”, ami határt szab a gyorsításnak.
Newton gravitáció elmélete, az abszolút térben és időben, azonnali hatással történő, „időtlen folyamatot” ír le. A távolság négyzetével csökkenő „hatás”értéke, A-tól nézve B-ben realizálódik. Ez olyan, mint Gyula nem konzervatív mezője, amiben az energia, a hatás, a távolsággal és az idővel „kölcsön hatva” elvész. Ha olyan konzervatív mezőt képzelek el amiben nem csökkennek a forrásból kilépő energiaértékek, akkor az nem más, mint a SEMMI. Vagyis az a „kölcsönhatási mező”, aminek nincs relevanciája a valamire, az anyagra. Ebben az esetben lehetséges az azonnali hatás, mivel nincs közeg, ami ebben gátolja. De lehetséges-e olyan forrás, amiből végtelen gyors, a kilépő hatás? Még nem találtak ilyent a tudósaink? De ha Te tudsz ilyenről, akkor bizonyára az új fizika megalkotója vagy, vagy lehetsz.:)
"De még utalást sem arra, hogy ez hogyan valósulhat meg."
Ha egy testet állandó erővel gyorsítasz, akkor az mindaddig gyorsul (vagyis növekszik a sebessége) amíg a gyorsítóerő fennáll.
Mivel már itt is leírták többször, hogy a tömegnövekedési hipotézis tévedés, így semmi sem akadályozza meg a gyorsított testet, hogy átlépje a fénysebességet.
Vagy te tudsz olyan okot, ami megállítja a sebesség növekedését?
„Új fizikát csak úgy lehet alkotni, ha sutba dobjuk azokat hagyományokat, amelyek teljesen indokolatlanok, ráadásul semmiféle kísérleti tény sem támasztja alá ezeket. Ilyen a fénysebesség átléphetetlensége is.”
Ha elfogadjuk azt, hogy a fénysebesség nem egy határsebesség, hanem meghaladható, akkor erre olyan feltevéseket kell tenni, amiknek megkérdőjelezhető a tartalma. Te eddig semmi bizonyítékot nem hoztál a fénysebesség feletti mozgásra. De még utalást sem arra, hogy ez hogyan valósulhat meg.:)
„A struktúra nem egy valóságos objektum, tehát nem tud forogni.”
Ha a téridőnek van struktúrája, akkor az gyurmázható. Az átkonvertálhatóság szabálya szerint, a térkoordináták még időkoordináták is lehetnek. Ha kialakul egy lokális csomópont körüli forgás, abból elemi részecske alakul ki a ciklikusság fennmaradása alapján. (a kör bezárul, és zárva marad) Megjegyzem, hogy ezt nem én találtam ki.
"Gyula korabeli fizikus szerint, az elemi részecskék a „téridő struktúrájának” fénysebességű forgásából alakulnak ki."
Ez egy nagy butaság. A struktúra nem egy valóságos objektum, tehát nem tud forogni.
"Nála sincs fénysebességnél nagyobb sebességű részecske, mert azt csak a foton érheti el. Erről mi a véleményed?"
Ez a nagyokos sem tud elszakadni az einsteini hibás elvektől. Ahogyan Gyula sem. Fotonok nincsenek, ez már Gyula is megértette, de még a fénysebességhez átléphetetlenségéhet nagyon ragaszkodik.
Új fizikát csak úgy lehet alkotni, ha sutba dobjuk azokat hagyományokat, amelyek teljesen indokolatlanok, ráadásul semmiféle kísérleti tény sem támasztja alá ezeket. Ilyen a fénysebesség átléphetetlensége is.
