Keresés

Részletes keresés

szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.29 0 0 2409

A to beszólásaitok nem oszt, nem szoroz!

Előzmény: őszszakál (2408)
őszszakál Creative Commons License 2021.10.29 0 0 2408

Ez a tagozat, jóformán a Te idézeteiddel van tele. A mi beszólásunk nem oszt, nem szoroz. :)

Előzmény: szaszg+++ (2407)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.29 0 0 2407

Micsoda marhaságokat is össze lehet hordozni! Persze ezek egy jó része a téves modern fizikából ered.

 

A világmindenségünk atomisztikus felépítésü! www.atomsz.com Mi lenne ha ebböl idéznétek!

Előzmény: őszszakál (2402)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.29 0 0 2406

A részecskék tömege az  elemi gravitációs töltésekböl ered!

Előzmény: őszszakál (2402)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.29 0 0 2405

A stabil neutron és az instabíl neutron N = (P,s,p,e) hasonló nagyok, és ezek, a protonokkal együtt, építik fel a kb 10-13 cm nagyságú atommagokat.

 

Nincs is az atommagban más elemi részecske, mint a proton, az elektron és a pozitron! Nahát erre igazán rájöhettek volna a magfizikusok.

 

Nem kell se kavark, se erös-kölcsönhatás az atommagokat és a részecske reakciòkat megmagyarázni.

 

Előzmény: őszszakál (2403)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.29 0 0 2404

NEM tudom, hogy megérted-e, de a töltött részecskékre ható erök mind c-vel tertjednek. Ezért a testek c feletti sebessége lehetetlen, az atommagban is. Persze a világürben sem fordul elö c feletti sebesség. Csak egyes amatörök beteges fantáziájában.

Előzmény: szuperfizikus (2401)
őszszakál Creative Commons License 2021.10.29 0 0 2403

„A stabil neutron, N0 = (P,e), pl. 2.04 MeV kötési energiával 0.702x10-13 cm kicsi.”

 

Ez alatt azt kell érteni, hogy az említett méreten belüli térfogatban található meg a stabil neutron. Ebbe a térfogatba „beleférkőzhet” e egy másik részecske „térfogata”?

Előzmény: szaszg+++ (2398)
őszszakál Creative Commons License 2021.10.29 0 0 2402

https://afizikakalandja.blog.hu/2021/09/29/relativitaselmelet_es_kvantummechanika_a_fenysebessegu_forgasok_tukreben

 

Egy másik, Gyula korabeli fizikus szerint, az elemi részecskék a „téridő struktúrájának” fénysebességű forgásából alakulnak ki. Szerepe van a kiralitásnak, a jobbos, illetve balos forgásiránynak, és az úgynevezett kettős, vagy kéttengelyű forgásnak. Az utóbbi már kicsivel lassabb a fénysebességnél, ezzel hozza létre a tömegét a részecske. Nála sincs fénysebességnél nagyobb sebességű részecske, mert azt csak a foton érheti el. Erről mi a véleményed?

Előzmény: szuperfizikus (2401)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.10.29 0 0 2401

"Majdnem fénysegességgel mozognak az elemi részecskék..."

 

 

Miért majdnem? 

Mi akadályozza meg, hogy gyorsabban mozogjanak fénysebességnél? Mert Einstein aszonta?

Tudsz erre saját értelmes választ adni?

Gyanítom, hogy nem. 

Előzmény: szaszg+++ (2396)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.29 0 0 2400

Az atomisztikus fizika redukálta az elemi részecskéket négyre és a kölcsönhatásokat kettöre.

 

Az elemi részecskéknek kétféle megmaradó elemi töltése van. Ezekkel felállíthatò az összes megfigyelt részecske felépítése.

 

Előzmény: szaszg+++ (2399)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.29 0 0 2399

Ezek az új, atomisztikus fizikám prognózisai!

Előzmény: szaszg+++ (2398)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.29 0 0 2398

A stabil neutron, N0 = (P,e), pl. 2.04 MeV kötési energiával 0.702x10-13 cm kicsi.

 

Ez kb. akkora mint az (e,p) elektronneutrínó. Az elektron és a pozitron NEM semmisiti meg egymást, mint azt Einstein tévesen elöírta.

Előzmény: szaszg+++ (2397)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.29 0 0 2397

Az atomisztikus fizika szerint, az atommagokat is csak az elektromágnesesség és a gravitáció szabályozza. Erös- meg gyenge-kölcsönhatás épp úgy NEM léteznek, mint kvarkok sem!. Lásd a hatásintegrált.

Előzmény: szaszg+++ (2396)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.29 0 0 2396

Majdnem fénysegességgel mozognak az elemi részecskék, P, e és p , az atommagokban, de se a helyüket, se a sebességükel NEM lehet sohasem pontosan megállapítaní. A Lagrange multiplikátorok szögezik le a részecskék mozgását, és a Planck állandó is egy ilyen L. m.. www.atomsz.com 

Előzmény: őszszakál (2394)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.10.29 0 0 2395

Hiába kérdezel Gyulától, csak a szokásos értelmetlen válaszokat kapod. 

Én már nem is fárasztom magam vele.

Előzmény: őszszakál (2394)
őszszakál Creative Commons License 2021.10.29 0 0 2394

„És mi van a töltött testek mozásegyenleteivel, mint pl az elektroné, az atomban?”

 

Kedves Gyula! Szerinted az atommagban hogyan mozognak az elemi részecskék? Minden részecskének van saját pályája, vagy egy közös pályán, vagy esetleg kaotikusan mozognak? Netán a Lagrange multiplikátorok által kijelölt pályákon? Hány ilyen „pálya”fér el egy atommagban?

Előzmény: szaszg+++ (2384)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.10.29 0 0 2393

Ugyanazt ismételgeted folyamatosan, mint egy félnótás.

Mire jó ez?

 

Ebből új fizika soha nem lesz. 

Előzmény: szaszg+++ (2392)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.28 0 0 2392

Utoljára, mit mondtam neked?

 

Előzmény: szuperfizikus (2391)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.10.28 0 0 2391

Gyula, az a baj veled, hogy nem tudsz elszakadni Einsteintől. Az elméletedben van némi újdonság, de több dolgot is átvettél Einsteintől, így valódi új elméletet nem voltál képes alkotni. 

 

 

Szerintem ezt te is tudod, ezért a dühödet mások ócsárlásában éled ki.

Így nem fogsz új fizikát alkotni soha.  

 

Előzmény: szaszg+++ (2389)
hiper fizikus Creative Commons License 2021.10.28 0 0 2390

Mi van akkor, ha e hatás elv egyszerre 2 irányba mutat ?

Előzmény: szaszg+++ (2386)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.28 0 0 2389

Hagyd már fel a széles feleddel fondolkozni!

Előzmény: szuperfizikus (2388)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.10.28 0 0 2388

Gyula, te nagyon messze vagy a jövő fizikájától.

A te elméleted egy fantáziavilág, ugyanúgy, mint Einsteinné. 

Előzmény: szaszg+++ (2387)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.28 0 0 2387

Kiindulva onnan, Hogy a gravitációt is elemi töltések okozzák. www.atomsz.com

 

Die bejönnek a Lagrange multiplikátorok!

Előzmény: szaszg+++ (2386)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.28 0 1 2386

Dehogy nem, le is vezettem, elöször a fizikábab!

Előzmény: hiper fizikus (2385)
hiper fizikus Creative Commons License 2021.10.28 0 0 2385

A töltött testek mozgásegyenleteit nem lehetne a hatáselv alapján magyarázni ?

Előzmény: szaszg+++ (2384)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.28 0 1 2384

Azokat is le lehet vezetni a hatásintegrálból (és NEM csak felállítani, mint AZT Maxwell csinálta).

 

 

És mi van a töltött testek mozásegyenleteivel, mint pl az elektroné, az atomban?

Előzmény: hiper fizikus (2383)
hiper fizikus Creative Commons License 2021.10.28 0 0 2383

A Maxwell egyenletei szerintem elég jók .

Előzmény: szaszg+++ (2382)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.28 0 0 2382

Aztán le kell vezetni a mozgásegyenleteket!

Előzmény: hiper fizikus (2381)
hiper fizikus Creative Commons License 2021.10.28 0 0 2381

... és aztán ?

Előzmény: szaszg+++ (2380)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.10.28 0 0 2380

A fizika megszerkesztette a konzervatív mezöt. Azok a mezök amik NEM ide tartoznak azok nem-konzervat8v mezök.

 

Nem kell nyelvileg botlakozni.

Előzmény: hiper fizikus (2379)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!