" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
az is elofordulhat, hogy kevesbe toleralja a bo vizmennyiseget amit mostanaban kaptak, bar egy talban van a masik harommal, a talban pedig max 1cm magassagig tud megallni a viz, a maradek kifolyik.
Szia, sajnos egyelore nem, ha 1-2 het napsutest meg kapna, akkor talan az elsotermesekbol lenne valami...viszont termeskezdemenyekbol van boven, lathatoan jol erzi magat. Nem vagyok biztos benne, hogy a napsutes mennyisege elegseges e ott ahol ultettem, pont a deli/koradelutani idpontban arnyekban vannak 1-2 orat, majd 1-2 ev mulva kiderul jo e ez a hely.
A kérdésedre nem adnék teljes értékű választ, mivel nem vagyok ehhez elég képzett és tapasztalt.
- A radiációs minimumot a talaj felszíne felett 5,0cm-rel elhelyezett minimumhőmérővel mérik. Borszeszes üveg minimumhőmérőt használnak erre a célra. Nem szabad letakarni, merthogy az éjjeli radiációs minimumot mérik vele
(én letakarom egy funérlemez darabbal, mert nem szeretném, ha pl. egy ráeső dió tönkretenné, épp csak annyira takarom , hogy pont felülről védve legyen).
Ezt reggel 7 órakor kell leolvasni és visszaállítani.
- a levegő hőmérsékletet pedig a talajszint felett 2,0 méteren mérik , szellőzős fehér falú mérőházikóban elhelyezett higanyos hőmérővel.
Nálam ez is szabálytalan, mert ezt egy almafa árnyékában elhelyezett EMOS márkáju időjárás állomás külső egységével mérem, ennek a mérőszondája pontosan 2 méteren van és hungarocellel van leárnyékolva.
Szeretnék venni egy pontos hőmérőt, olyan célokra, amire látom, hogy Ti is használjátok: Kertem mikroklímájának a pontos felmérése, min-max rögzítése, mert idén elég sok korlátozott téltűrésű növényt ültettem.
Nem kivi, hanem marakuja (marakuzsa), kúszónövény (mint a kivi is) , hasonló támrendszer mellett nevelik mint nálunk ernyő művelésben a szőlőt. A termése teniszlabda méretű és a formája is hasonló, kivéve ezt a perverz tövön termett kettőt.
Fügét szeretnék dugványozni és még idén szeretném megcsinálni. Most szedjem a dugványokat, vagy lombhullás után, nyugalmi állapotban? Egyáltalán mennyi az esély, hogy még megerednek? Köszönöm a segítséget!
Kedvenc olvasmányom volt még kora ifjú koromban Botond-Bolics György Vénusz trilógiája. Ebben a Vénusz klímáját és bioszféráját csöpögős ködös trópusi dzsumbujnak képzelte az író. Innen ered a hasonlat.
Sziasztok. Én azt szeretném megkérdezni, hogy van-e már valakinek termő roman kos datolyaszilvafája. Nekem még csak idei és azt mondták, fagytűrő, nagyszemű, utólag érő, illetve első két télen takarjam. Többet nem tudok róla. Érdekelne milyen ízű, gyorsan nő-e, illetve eltartható-e, vagy csak aszalva lehet tárolni?
Lenne szíves valaki leírni nekem hogy milyen az íze az asimina triloba-nak? Hogy szokták fogyasztani ehető e a héja illetve hogy képes e egy példány is teremni.
Azt gondolom , most már takarás nélkül is elviselik az időjárást, viszont , tapasztalatom szerint mindig nedvesen kell tartani körülötte a földet. A palackos takarás most már csak azért célszerű , hogy viszonylag stabilan nedvesen tartja a földet, de már talán kicsit ki kell vágni a leveleknek és picit nagyobb légteret adni, ha megmarad a palackos takarás. Feltehetően kevés csak a dugó lecsavarás. Több éve kísérletezek a mini szaporításával , úgy gondolom , hogy az első évben a tűző napfényt nem tudja elviselni. Lehetséges, hogy az erős napfény a gond , de azt hiszem nem a levelekre, hajtásokra hanem inkább a föld felszíni talaj száradásra érzékeny. Talán nem túl szakszerű az elméletem , de nekem valahogyan csak így sikerül gyökereztetni. / árnyékban / Ha egy-két hónap múlva megmarad a levele , vagy ujjat hajt akkor már gyökeresedett. Nem igazán érdemes megnézni , mindig az eredeti földlabdával ültetem át, nem bolygatom a gyökerét. Szóval kicsit nagyképűen , majdnem úgy gyökerezik mint a fűzfa. Nem kell télre bevinni , sohasem ment tönkre egy darab sem a fagytól, hidegtől. Akát gyufaszál vastagságban is ki lehet ültetni. A túlzott gondoskodást - pusztulással hálálja meg.
2009. október 2-án, Magyarország júliusnak is beillő időjárású szeptembere után hozzászólást írtam a megelőző időszak időjárási eseményeinek értelmezéseként. Bevezetőben idéztem az olasz „Agronotizie” internetes újság 2009. szeptember 25-ei tudósítását:
„"...Ilyen esős szeptember emberemlékezet óta nem volt Szicíliában, ahol súlyos problémák keletkeztek a belső közlekedésben, a leginkább sújtott kultúrák pedig a kertészeti ágazat, a csemegeszőlő, a legkésőbbi őszibarackok, de még a citrusfélék növényei is. A szigeten működő Coldiretti azt kérte a Szicíliai Tartományi Tanácstól, hogy hirdessen szükségállapotot, mivel a mezőgazdasági üzemek már több millió eurós károkat szenvedtek. Calabriában is azon munkálkodnak a Coldiretti szakemberei, hogy a károkat elismertessék. A leginkább sújtott térségek a jón-tengeri sávban vannak: a Locride-i körzetben Brancaleoné-tól Monasterace-ig, a Crotonese térségben pedig különösen Cropani-ban és Botricello-ban, de a problémáktól nem mentes a Vibonese körzet és Lametino sem. A heves esők károkat okoztak a közlekedési útvonalakban és az infrastruktúrákban és párducfoltosan tönkretették a vetéseket, a kertészeti kultúrákat, a szőlőültetvényeket, hatalmas problémák vannak a Greco di Bianco szüretelésével és a citrusültetvényekben. A legnagyobb aggodalom Szardíniában is a szőlőültetvényeket övezi, ahol a rossz időjárás nem teszi lehetővé a szüreti munkák normális menetét, sőt egyes körzetekben a legnevesebb szőlők kordonsorait is károsította..."
A cikk idézetéhez a következő gondolatokat fűztem:
„Lehet, hogy valaki erre azt mondja, hogy "ez az ő bajuk, ami engem kevéssé érdekel". Annak érzékeltetésére tettem be ezt a cikkrészletet, hogy reálisabban tudjuk értékelni az idei magyarországi nyárias szeptembert. (2009-ről van szó!) Még mielőtt megnyugodva hátradőlnénk a fotelben, megállapítva, hogy "a globális felmelegedéssel" most már majd egyre inkább ilyen szeptemberekre lesz esélyünk a közép-európai térségben, tudjuk, hogy ez is csupán egy időjárási anomáliából fakadó véletlen volt, amelynek az abnormális jellege a fent leírtakból érzékelhető, és ahogy lehettünk most egy ilyennek a kedvezményezettjei, ugyanúgy lehettünk volna, vagy lehetünk majd egy másik ugyanennyire abnormálisnak a kárvallottjai is!!!”
A magyarországi szeptemberekre vonatkozó vélekedésem érvényességének bizonyítására mindössze egy évet kellett várni, 2010. szélsőségesen csapadékos szeptemberéig. Arról nem is szólva, hogy az egész évet az extrém csapadékmennyiség jellemezte, csúnya cáfolatát adva a korábban egyértelműen kijelölt szárazodási trendnek...."
Az idei szeptember ráduplázott minderre és az általa keltett aggodalmak mellett a dologban az egyetlen megnyugtató elem az, hogy láthatóan nem tévedtem a jelenség értelmezésében. Mert ugye, ha tévedni emberi dolog, ebből az következik, hogy nem-tévedni embertelen. Én vállalom.... :))))
A
