A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
„A fogalomalkotás az emberi gondolkodás velejárója. De az egyik legnagyobb vadhajtása az emberi gondolkodás fejlődésének, amikor a saját maga által alkotott fogalmakat valóságosnak fogadja el az ember. „
Ha ezeket a mondatokat komolyan gondolod, akkor egy sor fantáziadús embert degradálsz le akiket már az IDŐ igazolt, például Verne Gyulát. :)
"Sem a vallások, sem a tudomány nem képes a tér és az idő fogalmai nélkül „operálni”."
Ez kétség kívül igaz.
"Ergo, valóságos létezőnek kell tekinteni őket."
Ezzel már nem értek egyet. Ugyanis a fogalmak arra valók, hogy megkönnyítsék a gondolkodást és a beszédet. De ettől még nem válnak valósággá. És valóságosnak tekinteni őket óriási baklövés.
A fogalomalkotás az emberi gondolkodás velejárója. De az egyik legnagyobb vadhajtása az emberi gondolkodás fejlődésének, amikor a saját maga által alkotott fogalmakat valóságosnak fogadja el az ember.
A tér és az idő fogalma is megkönnyíti a gondolkodást és a beszédet. De ettől sem a tér, sem az idő nem válik valósággá. Ezek továbbra is a gondolkodást segítő fogalmak maradtak.
Ez nem éppen hit kérdése, hogy a végtelen és a véges c sebesség között létezik e más véges sebesség, hanem az igazolás, a bizonyítás dolga. Erre kértelek az imént. :)
"Te vagy az, aki nem fogja fel, hogy én a téridőt nem tekintem semminek, hanem egy fizikai entitásnak,..."
De, én igenis elfogadom, hogy te annak tekinted. De attól ez még nem válik valósággá. Ez csak a fiatal Einstein a dús fantáziájának a szüleménye, amit te elhittél, és nem tudsz megszabadulni tőle.
„Ha nem létezik anyag, (részecskékből álló test vagy mező) akkor nem létezik alapstruktúra sem. A semminek nincs struktúrája. Tehát egy részecske nem tudja deformálni.”
Te vagy az, aki nem fogja fel, hogy én a téridőt nem tekintem semminek, hanem egy fizikai entitásnak, amiből felbukkan az anyag. Az, aminek korpuszkuláris és hullám tulajdonságai vannak.:(
„A valóságban sem téridő, sem "diszkrét elemekből álló téridő" nem létezik. A téridő csupán két fogalom nevének (a térnek és az időnek) az összeírásából származó értelmetlen szó.”
Na látod, ez is olyan állítás, amit nem tudsz igazolni. Igaz én sem. :)
"Ha ebben a struktúrában lokálisan felbukkannak más értékű energiát hordozó konstrukciók, (elemi részecskék), akkor azok deformálhatják az alapstruktúrát a környezetükben."
Ha nem létezik anyag, (részecskékből álló test vagy mező) akkor nem létezik alapstruktúra sem. A semminek nincs struktúrája. Tehát egy részecske nem tudja deformálni. Ez csak Einstein fiatalkori agyszüleménye volt, amit idős korában megtagadott.
Érdekes, hogy a ti agyatokban tovább él ez a hibás elképzelés.
„Mert abból, hogy nem létezik végtelen gyors hatás, egyáltalán nem következik, hogy a fénysebességnél nem létezhet nagyobb sebességű de véges hatás. A gravitációs hatás sebessége lehet akár 10c is, mert az sem végtelen nagy. „
Ha lehetséges, azt kísérletileg is lehet igazolni, Rajta, tiéd a pálya! :)
"Szerintem, a diszkrét elemekből álló téridőnek van struktúrája, szerkezete, ami ráadásul folyamatosan fluktuál, van egy alaprezgése."
Szerinted. De ki kell ábrándítsalak. A valóságban sem téridő, sem "diszkrét elemekből álló téridő" nem létezik. A téridő csupán két fogalom nevének (a térnek és az időnek) az összeírásából származó értelmetlen szó.
"Ha egy tömeggel rendelkező testet folyamatosan gyorsítok egy meghatározott erővel, akkor az a bizonyos erő vagy sebességgé, vagy tömeggé konvertálódik."
Ha ebben a struktúrában lokálisan felbukkannak más értékű energiát hordozó konstrukciók, (elemi részecskék), akkor azok deformálhatják az alapstruktúrát a környezetükben. Így nyer értelmet a téridő-görbület, mint geometriával leírható jelenség. :)
"Newton gravitáció elmélete, az abszolút térben és időben, azonnali hatással történő, „időtlen folyamatot” ír le."
Ez nem egészen így van. Az igaz, hogy Newton gravitációs képlete nem számol a terjedés sebességével, vagyis a terjedési sebességet végtelennek veszi. De Newton pontosan tudta, hogy ez nem így van. Tudta, hogy nem a semmin keresztül történik a hatás.
Ez egyértelműen kiderül Richard Bentley-nek írott leveléből:
"Hogy a gravitáció ... melynek révén egy test egy másikra vákuumon keresztül hatást gyakorolna bármi másnak a közbejötte nélkül, ami az erőhatást az egyiktől a másikhoz közvetítené, mindez számomra oly nagy képtelenségnek tűnik, hogy úgy hiszem nincs ember, aki elfogadja, ha megfelelően jártas a filozófiai gondolkodásban"
Newton tehát sejtette, hogy a hatásnak valaminek a közvetítésével jön létre, és így véges sebességűnek kell lennie. De mivel ezt a sebességet nem tudta megmérni, ezért a képletébe nem is építhette be.
"De lehetséges-e olyan forrás, amiből végtelen gyors, a kilépő hatás? "
Szerintem nem létezik.
De hibás a logikád. Mert abból, hogy nem létezik végtelen gyors hatás, egyáltalán nem következik, hogy a fénysebességnél nem létezhet nagyobb sebességű de véges hatás. A gravitációs hatás sebessége lehet akár 10c is, mert az sem végtelen nagy.
"Te tudsz ilyenről, akkor bizonyára az új fizika megalkotója vagy, vagy lehetsz.:)"
Én nem hiszen a végtelen nagy sebességeben, de tudom, hogy létezik a fénysebességnél nagyobbvéges sebesség.
„Azt írta, hogy a téridő nem létezik, csak mint egy fizikai mező struktúrája.”
Szerintem, a diszkrét elemekből álló téridőnek van struktúrája, szerkezete, ami ráadásul folyamatosan fluktuál, van egy alaprezgése. Ebből kifolyólag energiája is van, ami létezésben tartja. Tehát nem egy elméleti fikció, hanem a valóság alapja, ha úgy tetszik színpada.
„Mivel már itt is leírták többször, hogy a tömegnövekedési hipotézis tévedés, így semmi sem akadályozza meg a gyorsított testet, hogy átlépje a fénysebességet. „
Ha egy tömeggel rendelkező testet folyamatosan gyorsítok egy meghatározott erővel, akkor az a bizonyos erő vagy sebességgé, vagy tömeggé konvertálódik. Ha a kettő egyszerre „történik”, akkor valamelyiknek határt kell szabni, mivel végtelen sebesség és végtelen tömeg csak a feltételezett „ősatomban” volt, méghozzá potenciális állapotban. A realitás azt diktálja, hogy van egy „közeg”, ami határt szab a gyorsításnak.
Newton gravitáció elmélete, az abszolút térben és időben, azonnali hatással történő, „időtlen folyamatot” ír le. A távolság négyzetével csökkenő „hatás”értéke, A-tól nézve B-ben realizálódik. Ez olyan, mint Gyula nem konzervatív mezője, amiben az energia, a hatás, a távolsággal és az idővel „kölcsön hatva” elvész. Ha olyan konzervatív mezőt képzelek el amiben nem csökkennek a forrásból kilépő energiaértékek, akkor az nem más, mint a SEMMI. Vagyis az a „kölcsönhatási mező”, aminek nincs relevanciája a valamire, az anyagra. Ebben az esetben lehetséges az azonnali hatás, mivel nincs közeg, ami ebben gátolja. De lehetséges-e olyan forrás, amiből végtelen gyors, a kilépő hatás? Még nem találtak ilyent a tudósaink? De ha Te tudsz ilyenről, akkor bizonyára az új fizika megalkotója vagy, vagy lehetsz.:)
"De még utalást sem arra, hogy ez hogyan valósulhat meg."
Ha egy testet állandó erővel gyorsítasz, akkor az mindaddig gyorsul (vagyis növekszik a sebessége) amíg a gyorsítóerő fennáll.
Mivel már itt is leírták többször, hogy a tömegnövekedési hipotézis tévedés, így semmi sem akadályozza meg a gyorsított testet, hogy átlépje a fénysebességet.
Vagy te tudsz olyan okot, ami megállítja a sebesség növekedését?
„Új fizikát csak úgy lehet alkotni, ha sutba dobjuk azokat hagyományokat, amelyek teljesen indokolatlanok, ráadásul semmiféle kísérleti tény sem támasztja alá ezeket. Ilyen a fénysebesség átléphetetlensége is.”
Ha elfogadjuk azt, hogy a fénysebesség nem egy határsebesség, hanem meghaladható, akkor erre olyan feltevéseket kell tenni, amiknek megkérdőjelezhető a tartalma. Te eddig semmi bizonyítékot nem hoztál a fénysebesség feletti mozgásra. De még utalást sem arra, hogy ez hogyan valósulhat meg.:)
„A struktúra nem egy valóságos objektum, tehát nem tud forogni.”
Ha a téridőnek van struktúrája, akkor az gyurmázható. Az átkonvertálhatóság szabálya szerint, a térkoordináták még időkoordináták is lehetnek. Ha kialakul egy lokális csomópont körüli forgás, abból elemi részecske alakul ki a ciklikusság fennmaradása alapján. (a kör bezárul, és zárva marad) Megjegyzem, hogy ezt nem én találtam ki.
"Gyula korabeli fizikus szerint, az elemi részecskék a „téridő struktúrájának” fénysebességű forgásából alakulnak ki."
Ez egy nagy butaság. A struktúra nem egy valóságos objektum, tehát nem tud forogni.
"Nála sincs fénysebességnél nagyobb sebességű részecske, mert azt csak a foton érheti el. Erről mi a véleményed?"
Ez a nagyokos sem tud elszakadni az einsteini hibás elvektől. Ahogyan Gyula sem. Fotonok nincsenek, ez már Gyula is megértette, de még a fénysebességhez átléphetetlenségéhet nagyon ragaszkodik.
Új fizikát csak úgy lehet alkotni, ha sutba dobjuk azokat hagyományokat, amelyek teljesen indokolatlanok, ráadásul semmiféle kísérleti tény sem támasztja alá ezeket. Ilyen a fénysebesség átléphetetlensége is.
