" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Támpontot mindenképpen adtál. Lehet, hogy nem fogok tudni szabályosan mérni, de akkor legalább a hőmérő eszköz pontos legyen. Utánanézek az EMOS márkának.
pedig ez pont az az ag, csak kozben legbujtast csinaltam belole es amikor levalasztottam az anyanovenyrol, akkor a termeskezdemenyek nagy reszet ledobta. most viszont csak egyes termeskezdemenyekkel van tele az anyanoveny.
Amúgy - ha a mezei poszáta nem ment volna el Afrikába már(?), a tojójára hasonlító madarat láttam kisurranni a fügék közül.
Viszont van egy bambusz telepem, éppen a füge mellett sajnos, már vagy 6-7 méter magas is van és abba szállnak be a verebek, rengeteg, éjszakázni, hatalmas ricsajjal (estefelé és reggel el). Lehet, hogy akad közülük fügetolvaj akkor(?). És a kivit is veréb csócsálná?
Egy-két hete, néhány napja az őszi (másodtermés) fügét valami madár dézsmálja.
Van kivi lugasunk, arról is csócsál, de onnan kevesebbet (egyenlőre?).
Évek óta van e két déli gyümi az udvarban, ám eleddig semmi állatlény nem dézsmálta azokat.
Már gondoltam a szürke pele éjjeli látogató emlős állatra is, mert valami rágcsáló tetemes diót, meg néhány aprócska almát gyűjtött be nálunk a melléképület egy sötét helyére.
Viszont látok elreppenni veréb nagyságú (de tán karcsúbb) barnás madarat a füge bokorból és utána találok nagyon kibelezett gyümölcsöt néhányat rajta.
A kivit egyesével vagdossa, néha ledobja közben, de ha a pele volna, akkor bőven elérné a hullámpala tetőről azokat. Ám a vékony ágakról egyet megkezd valamikor (kora reggel talán, ha nem éjjel és nem a pele?) és azt úgy vájja ki, mint ahogy a 30 méterre lévő füge terméseit.
Már tettem ki csapdákat (bejöttek a rágcsálók a sok eső és az ősz miatt) és mérgezem is az egereket. Nem érdekel különösebben, hogy a pelék védett állatok. Ami nálam élősködik, az pusztuljon inkább. :-P
(Megértenél, ha te is elmenekülve költöztél volna arrébb egy bizonyos agresszív, parazita, bűnöző "népség" miatt, mint mi úgy 15 éve... Tudom, ez nem ide tartozik!)
A poszáták már elmentek, úgy tudom. Milyen veréb méretű látogató lehet akkor, barnás tollazattal? Néha a fekete rigók is bujkálnak e bokrainkban is. De szerintem nem ők lehetnek.
(Amúgy ismerem és védem a madarakat. Erdészeti középsulit is végeztem. A seregélyt viszont lőni szoktam a cseresznyefánkról május-júniusban...)
Na, szóval? (A házőrző kutyánk néha éjjel lesi a melléképület melletti gyümölcsfákat, ahol a nyest szokott közlekedni. Járhat arra a pele is, bár azzal még nem találkoztam. A mellékes padlásra ezek így jutnak el és be...)
Lehet, lefotózom majd a kivájtra csipkedett(?) (vagy kizabált?) kivi és füge termés bogyókat.
Eddig ilyen nem volt! (A cinege - esetleg - ehet kivit pl.?) :-o
Ha lombhullás után levágod a füge vesszőket, bedugod cserépbe, hűvösebb de világos helyen kicsit párásan tartva (PET palackkal vagy fóliával) elhelyezed, akkor tavaszra már gyökeret is ereszt...
Akkor optimális a füge érettsége, színtől függetlenül, ha a kis érési repedések megjelennek a felszínén. Ettől függetlenül nálam most már így is elég "fűízű".
Valószínű úgy is működik. Annyi probléma azért lehet, hogyha kemény tél lesz akkor visszafagynak az ágak és egy elfagyott halott ággal nem sokra mész tavasszal. Őszi fás dugvány szedés biztosabb eredmény, csak nem szabad kiszáradnia, akárcsak az oltóvesszőknek.
"Dugványozás esetén a vesszőket ősszel, lombhullás után szedjük és a tél folyamán fagymentes helyen nedves homokban, vagy földbe vermelve tároljuk. Ezekből a vesszőkből tavasszal 20—30 cm-es darabokat vágjunk, és ládába vagy szabadba — ha jó, humuszos talajt tudunk biztosítani — helyezzük földbe úgy, hogy a felső végük 2 ujjnyira szabadon maradjon. Ha a földet nedvesen tartjuk és a levegő is jól felmelegedett, a dugványok gyorsan és jó eredménnyel gyökeresednek. A nyár folyamán megerősödő és szép hajtásokat fejlesztő dugványnövényeket ősszel végleges helyükre, vagy edényes művelés esetén cserépbe is ültethetjük. Néhány, kisebb méretű vesszőrész gyökereztetését cserépben, homokban is végezhetjük. Ebben az esetben a 2 levélhelyes (nóduszos) darabok is megfelelnek. Az alsó csomókat dugjuk a homokba és a cserepet üveglappal fedjük le, így is jól gyökeresednek."
Annyit Én biztos módosítanák, hogy ősszel már nem ültetném ki, mert nem fog rendesen begyökerezni. Inkább cserepezném és egy fűtetlen pl. garázsban teleltetném, majd a következő tavasszal ültetném a végleges helyére
...mintha a sajátomat látnám..))) A nevét Én sem tudom. Szépen lilul..és közben puhul. Amikor már teljesen puha, érett. A gyümölcs húsa szép élénk lila..(
