Az, hogy mindkét alapfeltevése (posztulátuma) hibás. És erre maga Einstein is rájött.
Mi volt a relativitáselmélet kiinduló ötlete?
Az MM kísérlet hibás értelmezése, vagyis, hogy fényéter (más néven fényközeg) nem létezik.
Ebből Einstein számára két alapelv következett:
1. Ha nincs éter, akkor nem létezik az éterhez kapcsolható, kiemelt jelentőségű nyugvó rendszer sem, ezért minden rendszereknek egyenértékűeknek kell lenni. (ez a relativitási elv)
2. Ha nem létezik az éterhez kötött rendszer, amelyben a fény minden irányban azonos sebességgel terjed, akkor a fénynek minden rendszerben azonosan kell viselkednie (a fénysebesség állandóságának elve).
Igen ám, csakhogy 1920-ban Einstein rájött, hogy a fényközegnek mégiscsak léteznie kell.
Ha viszont létezik az éter, akkor:
1. Létezik az éterhez kapcsolható, kiemelt jelentőségű nyugvó rendszer, ezért a rendszerek nem lehetnek egyenértékűek. (ez a relativitási elv bukása)
2. Ha létezik az éterhez kötött rendszer, amelyben a fény minden irányban azonos sebességgel terjed, akkor az éterben mozgó rendszerekben a fénysebesség nem lehet azonos minden irányban (a fénysebesség állandóságának bukása).
Vagyis, ha létezik fényközeg, akkor a relativitáselmélet automatikusan bukik.
Pedig fényközegnek léteznie kell, hiszen anélkül a fényhullám nem képes terjedni, ahogyan a hang sem terjed légüres térben.
Ahogyan hajdan Newton emissziós fényelmélete 100 évre blokkolta a fénytan fejlődését, ugyanúgy blokkolja 120 éve a relativitáselmélet a fizika fejlődését.
De ahogyan Newton hibás fényelmélete sem tartott örökké, a relativitáselmélet is hamarosan a méltó helyére kerül.
Azért lesz nagy változás, amikor majd megjelenik a Szuperfizika, mert ehhez már csatlakozhatnak a fiatal szakemberek. Azok, akik nem hagyták magukat elbolondítani a relativitáselméletet által.
IGe: Azt szeretném megtudni, hogy hányféle relativitás és relativitáselmélet van jelenleg a tudományban? Ugye a relatívitás, viszonyítási rendszereket is jelent?
"A tudományban a legfontosabb relativitáselméletek közül kettőt ismerünk:
Speciális relativitáselmélet: Albert Einstein 1905-ben publikálta ezt az elméletet. Ez az elmélet az inerciarendszerekben mozgó objektumok viselkedését írja le, ahol a sebesség konstans. Az elmélet egyik legfontosabb következménye az, hogy a fény sebessége minden megfigyelő számára azonos, függetlenül azok relatív mozgásától.
Általános relativitáselmélet: Einstein 1915-ben publikálta ezt az elméletet, amely az általános gravitációs jelenségeket írja le. Ez az elmélet kiterjeszti a speciális relativitáselméletet azokra az esetekre, amikor a gravitáció jelen van. Az általános relativitáselmélet leírja, hogyan görbül meg a téridő a tömeg és energia hatására.
A relativitás fogalma valóban viszonyítási rendszereket jelent, mivel a relativitáselméletek az objektumok mozgásának és interakcióinak leírására szolgálnak különböző vonatkoztatási rendszerekben. Ez azt jelenti, hogy az egyes jelenségeket a megfigyelő perspektívájának függvényében vizsgáljuk.
Ha bővebben szeretnéd megismerni ezeket az elméleteket vagy más tudományos fogalmakat, szívesen segítek!"
IGe: Akkor ezen kívül milyen relatív dolgokat ismerünk, mondjuk csak leszűkítve a fizikában?
"A fizikában számos egyéb relativisztikus jelenség és fogalom létezik a speciális és általános relativitáselméleten kívül. Íme néhány példa:
Relativisztikus Doppler-effektus: A Doppler-effektus akkor jelentkezik, amikor egy hang vagy fényforrás mozgásban van a megfigyelőhöz képest. A relativisztikus Doppler-effektus figyelembe veszi a speciális relativitáselméletet, és az eltolódást a megfigyelő és a forrás relatív sebességétől függően számítja ki.
Relativisztikus tömeg: Az objektum tömege a sebesség növekedésével nő. Ez a fogalom a speciális relativitáselmélet egyik következménye. Például, minél gyorsabban mozog egy részecske, annál nagyobb az energiája és ezáltal a tömege.
Relativisztikus kinetikus energia: A mozgó objektumok energiája nem lineárisan nő a sebességgel. A relativisztikus kinetikus energia képlete eltér a klasszikus kinetikus energia képletétől, és figyelembe veszi a sebesség fénysebességhez közeli értékét.
Idődilatáció: Az idő eltérően telik a különböző mozgó megfigyelők számára. Ez a speciális relativitáselmélet egyik legérdekesebb és legfontosabb következménye. Például, egy gyorsan mozgó űrhajóban az idő lassabban telik, mint a Földön.
Gravitációs vöröseltolódás: Az általános relativitáselmélet egy másik következménye. A gravitációs térben lévő fény hullámhossza meghosszabbodik, azaz vöröseltolódást szenved, miközben elhagyja a gravitációs tér hatását.
Ez csak néhány példa a relativisztikus jelenségekre a fizikában. Szeretnél többet tudni valamelyikről, vagy van más kérdésed a fizikával kapcsolatban?"
A fénykvantum/foton, ahogyan elsődleges nevéből adódik, amit még Einstein adott neki, kvantált. Tehát közelit a minimálishoz, tovább - a mai tudásunkkal- nem bontható összetevőkre. Persze volt ilyen elv már az atomoknál is.
Tudomásom szerint a mai mikroszkóp technikákkal a foton nem fotózható. Így csak elméleti képeink vannak róla:
