A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"A gravitációs optikáról mondhatnál egy kis ízelítőt!:)"
Persze, semmi akadálya.
Már nagyon régen rájöttek, hogy egy égitest körüli gravitációs mezőben a fénysugarak nem egyenesen haladnak, hanem elhajlanak az égitest felé. Mivel a nagy égitestek általában gömb alakúak, az elhajlás körszimmetrikusan történik, ugyanúgy, mint egy domború üveglencse esetében.
Tehát az égitest körüli gravitációs mező lencseként viselkedik, vagyis összegyűjti a fénysugarakat. Ez a gravitációs lencsehatás. A gravitációs lencsehatás eredményeképpen furcsa alakzatokat (hatalmas íveket, megtöbbszörözött égitesteket, stb.) láthatunk a távoli égbolton.
Nos, kb. ennyit tudnak ma a csillagászok a gravitációs optika témájában. De ettől sokkal több van benne. Ez a tudományág még csak gyerekcipőben jár.
Mint minden új területen, a hivatásos csillagászok néhány dologban tévednek:
- téves a fényelhajlás okára vonatkozó elmélet
- hibás a képlet, amivel az elhajlás mértékét számolják
- hiányzik a képletből a frekvenciafüggés
- nem tudják, hogy sokféle lencse létezik
- stb.
Vagyis sok lehetőséget tartogat még ez a terület, amit a mai csillagászok a tévedésekhez való ragaszkodás miatt nem képesek kiaknázni. Ezeket a hiányosságokat akarom én pótolni.
„Én a fény természetével, a gravitációval, a fénysebesség feletti mozgásokkal, a gravitációs optikával foglalkozom, azokat próbálom új alapokra helyezni.”
Ez már előrelépés tőled, hogy megnevezted a feladatodat. Gratulálok. A gravitációs optikáról mondhatnál egy kis ízelítőt!:)
De nem is az a baja, hogy több elméletből áll, hanem az, hogy az elméletek egymásnak is ellentmondanak, és sok esetben a tapasztalatnak is.
Az új fizika sem egyetlen elmélet lesz, hanem részelméletek rendszere. De a részelméletek összhangban lesznek egymással is és a tapasztalattal is. Ebben fog különbözni az új, a régitől.
Itt van pl. Gyula, aki az új részecskefizikát próbálja megalkotni.
Én a fény természetével, a gravitációval, a fénysebesség feletti mozgásokkal, a gravitációs optikával foglalkozom, azokat próbálom új alapokra helyezni.
Természetesen, ha sikerül az új alapokat lerakni, az a fizika többi ágát sem fogja érintetlenül hagyni. Ezeket az elméleteket azonban valószínűleg mások fogják majd megírni és kikísérletezni.
Azonban a protonnak és az elektronnak a gravitációs töltései taszítják egymást, ami nem engedi, hogy „fuzionáljanak”. Marad a stabil neutron, de hogyan lesz akkor a hélium? :)
Az elfogadott modern fizika sajnos NEM tudta felderíteni se azt, hogyan néz ki a természet 10-08 cm alatt, se nem azt, hogy mi is törtênik több milliárd km távolságokban. Azt hogy sötét anyag nem létezik, nem is kell különösöbben kihangsúlyozni.
De persze azt sem tudták a fizikusok kimérni, hogyan esnek a testek 100 m-es magasságokból, lásd a brémai ejtökísérletemet! www.atomsz.com
