" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Sajnos személyes tapasztalatból nem tudok nyilatkozni, de sokat látogatok külföldi fórumokat.
Ha egy elsőtermés termő fügére vágsz, akkor tökéletes. Korai érésű 40-50grammos termésekkel. Az első termés körülbelül Augusztus 1-2.hetében érik.
A másodtermés Szeptember elejétől érik egészen a fagyokig. kb 30 grammos termésekkel.
Ha számít az én véleményem, akkor én a Ronde de bordeaux-ot javasolnám. Közepes méretű gyümölcsökkel, a másodtermés ugyan akkor érik, mint a Sultane első termése. Amerikában rendkívűl kedvelt fajta a korai érése miatt, esős időben is jó minőségű gyümölcsöt add, és nagyon finom. Ezen kívűl a mi kevésbé napfényes nyarainkon is kiváló gyümölcsöket terem, ellentétben a későbbi érésű fajtákkal. Nincs gyümölcshullás ennél a fajtánál, ezért nem kell attól félni, mint a györökinél.
nyaron vettem en is egyet, tavasszal kiultetem (vagy lehet dezsa lesz egyelore), ha szerencsem lesz, ugy mint a lilaval es az orias ujjassal, akkor lehet meg is mutatja magat.
Ez az, amit tavaly bokorból kéttörzsűvé alakítottam . Ezt ígérted tavaly , hogy be fog érni , de nem jött össze. Ez jó édesre érik most.
Előtte volt a Der Djöröcker Laposch a maga üde (gyomormosó folyadék jellegű ["Rántott levesch" like feeling zsír nélkül]) zamatával.
Holnap teszek új képeket.
Közben leszedtem egy félérett hosszúkás valamit egy harmadikról , ami a nagyon elfagyós szárúból lett másodtermés. Ezt nénifügének tippelem. Tiszta verébSz@r volt. Megmostam és azéééé... is megettem. :)
Megfájdult másnap a torkom, de nem attól lett, mert más már ezen az izén (zsibbad a fél mandulám. nem érzem .. minTha feljönne a sav ... és fáj .. és krákogok) túl van.
Amint néhány éve kevesen hitték volna el nekem, hogy a káki annál korábban érik, minél rosszabb a vegetációs időszak időjárása, úgy talán abban is kételkedik valaki, hogy ugyanazon füge-anyanövényről származó dugványokból keletkezhetnek eltérő tulajdonságú fajtaváltozatok.
Néhány napja egy kora esti órán Flooval átutazóban voltunk Lovásziban és csak azért fölugrottunk a hegyre Béla bácsi törzses szamártökéihez, hogy egy idei másodérési tapasztalattal ismét megerősítsük ezt a megfigyelést.
A szőlősorok között lévő olyan, mint a korábbi képeken bemutatott, házak előtt álló "klasszikus" szamártökék. Ugyanolyan ágszerkezet, ugyanolyan gyümölcsök (pár nappal ezelőtti érési stádiumban).
Ma viszont, Lovásziban lévén dolgom, bekukkantottam Miklós bácsi mediterraneizált udvarába.
A szőlő csapnivaló évjáratának köszönhetően a kákik korábban érnek, mint egy normális évben (hm, normális(?), emlékszik-e még egyáltalán valaki egy normális időjárású évre?).
Hála a júniusi konyhakerti öntözésnek (a kákik a zöldségfélék mellett vannak), szép termés van a Rojon is és a Tipon is. Nem egy darabot már el is fogyasztottak belőlük.
Örülünk a családod gyarapodásának és gratulálunk mindannyiótoknak !
Isten éltesse a kis "ninót" és a mamáját és a papáját és az EGÉSZ családot, ...és természetesen nagyit is !!! !
Már azon gondolkodtam, hogy mi lehet a baj! De a kivit és a fügét és az egész attitüdöt sehogy sem tudtam össze egyeztetni az esetleges magas koleszerein szinttel és nem értettem az egészet!!!!
