A várttól elmaradó második negyedéves növekedési adat után az elemzők fokozatosan ébrednek rá, hogy a korábban elképzelt 3,5 százalék körüli növekedés túl optimista volt Magyarországgal kapcsolatban. Az elmúlt napokban két nagy nemzetközi elemző is rontotta várakozásait, és szerintük szeptemberben az MNB is erre fog kényszerülni.
"A 2010 és 2013 között végrehajtott egykulcsos adóreform jelentősen megváltoztatta az egyes társadalmi csoportok adóterhelését, illetve hozzájárulását az összes adóbevételhez. Összesen 2,5 millió adózónak átlagosan 75 ezer forinttal emelkedett az éves adója,1,7 millió embernek átlagosan 364 ezer forinttal csökkent az adókötelezettsége, míg 132 ezer embernél az adóváltozás nem haladta meg az 1000 forintot. Az adóváltozás szempontjából a legnagyobb szerepe a jövedelem nagyságának volt, ezt követte az eltartott gyermekek száma.
A legmagasabb jövedelmi tized hozzájárulása az összes adóbevételhez 61 százalékról 42 százalékra mérséklődött. Az adóreform eredményeképpen megvalósult 444 milliárd forintos adócsökkentés 74 százaléka a két legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozó gyermektelen adózók nettó jövedelmét növelte. Az egy vagy két gyermeket nevelők 85 százalékának csökkent legalább 1000 forinttal az éves adója, míg a három vagy több gyermekesek esetében ez az arány csak 63 százalék. Ez utóbbi azzal ma-gyarázható, hogy esetükben már korábban is járt egy kisebb mértékű adókedvezmény: mi-vel sokan közülük emiatt eddig sem fizettek adót, így az alsó hat jövedelemi tizedhez tar-tozó sokgyerekesek átlagos adókötelezettsége nem csökkent érdemben."
"A 2010 és 2013 közötti személyi jövedelemadó változások összességében évi 444 milliárd forinttal csökkentették az állam bevételeit. Az összeg 74 százaléka pedig a két legmagasabb jövedelmi tizedhez tartozó gyermektelen állampolgárok nettó jövedelmét növeli - olvasható a Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmányban."
