A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
„A gravitációs hullámok első, 2015-ös észlelése óta a megfigyelések száma robbanásszerűen emelkedik, mert a detektorok érzékenysége folyamatosan javul, többek között a megnövelt lézerteljesítmény és egy technológiai újítás, a préselt fény alkalmazásának köszönhetően.”
„Ahogy egyre több megerősített észlelés kerül a LIGO-Virgo-KAGRA gravitációshullám-katalógusba, a kutatók egyre többet tudnak meg ezekről a csillagászati jelenségekről. A következő megfigyelési időszak előtt a meglévő adatok további elemzésével még több információhoz fognak jutni a neutroncsillagokról és a fekete lyukakról, emellett az ELTE kutatóinak közleménye szerint akár az adatsorokban rejtőző új típusú jelek felfedezésére is van még esély.”
Az adatsorokban rejlő új típusú jelek, a szuperszámítógépek „szűrőmunkája” az, mit és kozmetikázásnak, sminkelésnek nevezek.:)
"Ez a négy részecske minden kétséget kizártan létezik és szerintem ezekböl van a világmindenségünk felépítve."
Magam is ebben látom az atomisztikus fizika értelmét és "egyszerűségét". Jó lenne már egy kísérlet, amit az akadémikus fizika erre vonatkozóan elvégez. Azzal, hogy meg sem próbálják (rajtad kívül), holtvágányon halad a fizikájuk. Az nem viszi előre a tudományt, ha csak a régi elméleteket kozmetikázzák újra és újra. :)
Te öszszakáll, mond meg annak a bunkó szuperfifikusnak, hogy a fizikában bizonyítás nem létezik!
Csak valamilyen el kísérleti alátámasztásáról lehet szó.
Kísérletekkel nincs alátámasztva
- az áltrelböl eredö gravitáció elmélet,
- az elfogadott kvantumelméletek,
- az energétikus fizika a tömegenergia ekvivalencia elvvel,
- és a kvarkelméletek sem!
Én ezért a négy stabil elemirészecskére, e, p, P és E-re alapított atomisztikus elméletet propagálom. Ez a négy részecske minden kétséget kizártan létezik és szerintem ezekböl van a világmindenségünk felépítve.
Ahogy a pozitront kimutatták, úgy az antiprontont (elton) is kimutatták a kísérletek. Ami a neutrínókat illeti, nincs kizárva, hogy két részecskéből álljanak, mivel egymás közötti „oszcillációikról” beszélnek egyesek.:)
„ amíg abban hiszel, hogy taszítás is van a részecskék között.”
A mi Gyulánk nem hiszi, hanem tudja, hogy van taszító gravitáció is a részecskéké között. Ezt a neutrínókkal és az ELTON (antiproton) létezésével igazoltnak lája. Azt is kihangsúlyozza, hogy az Elton-bázisú anyag ugyan úgy csomósodik össze, mint a proton-bázisú. De a kéttípusú anyag taszítja egymást. (A kozmikus méretű antianyag hiány, egy feltáratlan, megmagyarázatlan feltevése a fizikának. Hová tűnt Damon Hill?):)
"Nem voltál a Hortobágyon, nem láttál délibábot, amiknek semmi köze sincs a gravitációhoz."
Ebben is tévedsz. A gravitációnak mindenhez van köze. Ha nem lenne gravitáció, akkor a levegő elillanna a Földről, és akkor a felszínen felmelegedő levegő nem okozhatna délibábot.
Ne izgasd fel magad Gyula, már jártam a Hortobágyon.
"...hogyan öntenéd képletbe, hogy van-e, vagy nincs fényelhajlás a gravitáció alatt?"
Sehogyan. Örülök, hogy te magad is belátod, hogy a képletek nem mindenhatóak, hiszen azt a tényt, hogy létezik gravitációs fényelhajlás, azt nem a képletek mondják meg, hanem a kísérletek alkalmával készített fényképek.
De hogy mekkora ez a fényelhajlás, az már képlettel számolható, ha megtaláljuk a jó képletet. A "modern" fizikusoknak ez még nem sikerült.
Te összekevered a matematikai tételek és a fizikai tételek igazságát.
Egy matematikai tétel akkor igaz, ha megfelel a szabadon választott alaptételeknek. De ennek nincs a valósághoz semmi köze.
Egy fizikai tétel viszont csak akkor igaz, ha kiállja a kísérlet próbáját, és nem mond ellent azoknak az alaptételeknek, amelyeket szintén tények támasztanak alá. Vagyis meg kell felelnie a valóságnak.
A fizikában nem szabadna össze-vissza bizonyítgatni, mindenféle matematikai hókusz-pókusszal.
Persze a matematikának is megvan a maga szerepe, de nem az, hogy fizikai elveket bizonyítson.
Ugyanis egy ügyes matematikus bármit bebizonyít, és annak az ellenkezőjét is, ha kell.
"hőmérséklet csak az anyaggal együtt értelmezhető fogalom"
Ez így igaz, azzal a apró kiegészítéssel, hogy hőmérséklet csak a korpuszkuláris (vagyis részecskékből felépülő) anyaggal együtt értelmezhető fogalom. Mert szerintem a fizikai mezőket is anyagnak kell tekinteni, de azokban nincs értelmezve a hőmérséklet.
